Gyurkity Péter
A cement is hasznos lehet a klímaváltozásban
Eltérő megoldásokkal csökkentenék a szén-dioxid szintjét, ezek meglepő eredményt szülnek.
A légkörben található szén-dioxid koncentrációja esetenként már most riasztó lehet, ez azonban az elkövetkező évtizedekben egyre komolyabb problémát képvisel majd. A jégtakaró olvadásáról az elmúlt hónapokban többször olvashattunk, eközben azonban több eltérő projekt is arra irányul, hogy valahogy megfordítsuk a jelenlegi trendet.
Német szakemberek például 9 különböző növényből és állatból összegyűjtött 17 eltérő enzim segítségével igyekeznek kialakítani a fotoszintézis mesterséges alternatíváját, amely a szén-dioxid nagy mennyiségét tüntetné el a légkörből. A november folyamán közzétett tanulmányukban kiemelik, hogy az eddigi eredmény kifejezetten biztató, és bár a folyamat egyelőre csak laboratóriumi körülmények mellett igazolható, ezt a későbbiekben bizonyos baktériumokban vagy növényekben alkalmaznák, hogy ellensúlyozzák az emberi tevékenység által kiváltott folyamatot.
Egy másik csoport még 2013-ban pumpált be mintegy 1000 tonnányi folyékony szén-dioxidot egy bazaltrétegbe, nagyjából 1 km-rel a felszín alatt. Két évvel később az innen vett minták igazolták, hogy a bazaltban szénformációk keletkeztek, vagyis kifejezetten az emberi beavatkozás révén ide juttatott anyag megkötéséről beszélhetünk, ami arra utal, hogy a légkörből eltérő úton-módon kivont szén-dioxid földalatti tárolása is megoldható lenne. A bazalt óriási mennyiségben megtalálható a Földön, ez már önmagában bizonyos reményekre ad okot.
Legalább ilyen érdekes a cement egyes jellemzőit kiemelő munka, amely szintén november második felében látott napvilágot. Ebből kiderül, hogy bár az előállítás során tekintélyes mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe, a cement alkalmazásával megkapott és később felhasznált különböző anyagok, így például a beton, elnyelik a szén-dioxid egy részét, ezzel negligálva az építkezésekhez társított negatív folyamat egy nem elhanyagolható részét. Ez ugyan önmagában nem ad választ a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakra, mégis hasznos információnak bizonyulhat.
A légkörben található szén-dioxid koncentrációja esetenként már most riasztó lehet, ez azonban az elkövetkező évtizedekben egyre komolyabb problémát képvisel majd. A jégtakaró olvadásáról az elmúlt hónapokban többször olvashattunk, eközben azonban több eltérő projekt is arra irányul, hogy valahogy megfordítsuk a jelenlegi trendet.
Német szakemberek például 9 különböző növényből és állatból összegyűjtött 17 eltérő enzim segítségével igyekeznek kialakítani a fotoszintézis mesterséges alternatíváját, amely a szén-dioxid nagy mennyiségét tüntetné el a légkörből. A november folyamán közzétett tanulmányukban kiemelik, hogy az eddigi eredmény kifejezetten biztató, és bár a folyamat egyelőre csak laboratóriumi körülmények mellett igazolható, ezt a későbbiekben bizonyos baktériumokban vagy növényekben alkalmaznák, hogy ellensúlyozzák az emberi tevékenység által kiváltott folyamatot.
Egy másik csoport még 2013-ban pumpált be mintegy 1000 tonnányi folyékony szén-dioxidot egy bazaltrétegbe, nagyjából 1 km-rel a felszín alatt. Két évvel később az innen vett minták igazolták, hogy a bazaltban szénformációk keletkeztek, vagyis kifejezetten az emberi beavatkozás révén ide juttatott anyag megkötéséről beszélhetünk, ami arra utal, hogy a légkörből eltérő úton-módon kivont szén-dioxid földalatti tárolása is megoldható lenne. A bazalt óriási mennyiségben megtalálható a Földön, ez már önmagában bizonyos reményekre ad okot.
Legalább ilyen érdekes a cement egyes jellemzőit kiemelő munka, amely szintén november második felében látott napvilágot. Ebből kiderül, hogy bár az előállítás során tekintélyes mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe, a cement alkalmazásával megkapott és később felhasznált különböző anyagok, így például a beton, elnyelik a szén-dioxid egy részét, ezzel negligálva az építkezésekhez társított negatív folyamat egy nem elhanyagolható részét. Ez ugyan önmagában nem ad választ a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakra, mégis hasznos információnak bizonyulhat.