Informatika és tudomány

Hunter

Pólusvándorlás okozta az Európa sebhelyeit

A Jupiter jeges holdján, az Európán látható hajlított felszíni jegyek arra utalnak, hogy a hold pólusai közel 90 fokkal vándoroltak odébb, jelentették be a Santa Cruzban, a Kalifornia Egyetem keretein belül működő Carnegie Intézet tudósai.

Ez a rendkívüli eltolódás egy folyékony óceán jelenlétére utal a jeges kéreg alatt, ami újabb lökést ad annak a feltevésnek, hogy a hold földönkívüli életet hordoz magában. A kutatócsapat a Voyager, a Galileo és a New Horizons űrszondák felvételein térképezte fel a holdon található hatalmas ívalakot formázó mélyedéseket, melyek egy hatalmas sebhelyként több mint 500 kilométeren át húzódnak a hold felszínén. 1500 kilométeres sugarával az Európa alig kisebb a Holdnál.


Az íves vetődések (fekete és fehér nyilak) több száz kilométeren szelik át a felszínt. A jobb oldalon látható függőleges fekete vonal 100 kilométernek felel meg

A mélyedések mintázatát összevetve azokkal a vetődésekkel, melyeket a forgási tengely eltolódása okozhat, a kutatók megállapították, hogy az Európa tengelye megközelítőleg 80 fokkal vándorolhatott odébb eredeti pozíciójából. A korábbi forgási tengely 10 foknyira húzódott a jelenlegi egyenlítőtől. A drasztikus eltolódás valószínűleg a sarkvidékeken felgyülemlő vastag jég eredménye lehet. "Egy forgó test akkor a legstabilabb, ha a tömeg a legtávolabb esik forgási tengelyétől" - magyarázta Isamu Matsuyuma, az Intézet egyik kutatója. "Az Európán a külső burok vastagságának váltakozásai egy tömeg kiegyensúlyozatlanságot okoztak, ezért a forgási tengely egy új stabil állapotba igazította át magát."

Ezt a változást nevezik "valódi pólusvándorlásnak". Ellentéte a látszólagos pólusvándorlás, melyet a lemez tektonika idéz elő. A Földön és a Marson is van bizonyíték valódi pólusvándorlásra, akárcsak a kissé más kategóriába eső szaturnuszi holdon, az Enceladuson. "Tanulmányunkkal az Európa is felkerül a listára, ami arra enged következtetni, hogy az égitestek sokkal hajlamosabbak a reorientációra mint eddig gondoltuk" - tette hozzá Matsuyama.

A tanulmánynak - mint a bevezetőben említettük - az Európa belsejében feltételezett folyékony víztömegre is vannak vonatkozásai. A tudósok elmélete szerint a hold jókora felszín alatti óceánnal rendelkezik, ami a Jupiter gravitációjából eredő árapály erők által keltett hőnek köszönhetően folyékony maradhat a jeges kéreg alatt. A hő és a víz együttes jelenléte pedig lehetségessé teheti az életet, annak ellenére, hogy a felszín alatti közeg el van vágva a Nap energiájától. "Az Európa nagyfokú reorientációja magyarázatot ad az íves mélyedésekre, a magyarázat pedig magában foglalja, hogy a külső jégburkot folyékony víz választja el a magtól. Tehát tanulmányunk független tesztet nyújt egy belső folyékony réteg létezésére" - összegzett Matsuyama.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Pluskast #53
    Amúgy meg lehet én tudom rosszúl de a kőolajhoz szénre is szükség van szvsz szén alapú. Az európán meg nem hiszem, hogy ilyesmi létezne. Vagy ha igen akkor már megyek is oda:))
  • Martouf #52
    Eszembe jutott még egy marhaság a kérdéseimmel kapcsolatban:

    Ha jól értem, az Europa forgástengelye gyakorlatilag merőleges a pályasíkjára, vagyis az egyenlítője néz a Jupiter felé. Ez azt is jelenti, hogy a Jupiter árapályhatása az egyenlítő térségében a legnagyobb és a pólusok körül a legkisebb.

    "A tudósok elmélete szerint a hold jókora felszín alatti óceánnal rendelkezik, ami a Jupiter gravitációjából eredő árapály erők által keltett hőnek köszönhetően folyékony maradhat a jeges kéreg alatt." - állítja a cikk.

    Vagyis az árapályhatásból adódó hőtermelődés az egyenlítő körül a legnagyobb és a pólusoknál a legkisebb. Ezért a pólusok valamivel hidegebbek lehetnek, mint a hold többi része. Így ott a fagyott kéreghez egyre több anyag tud hozzáfagyni a folyékony vízrétegből, vagy a melegebb áramló jégből. Ezért magának a kéregnek a tömege a pólusoknál egyre nőni fog. ez persze a hold tömegeloszlását összességében nem változtatja meg, de:

    Ha a kéreg viszonylag szabadon tud mozogni a hold kőzet-belsejéhez képest (mondjuk folyékony víz van köztük), és így némileg "önálló életet él", akkor ha a jég felhalmozódása kritikussá válik, ez a burok el tud mozdulni a hold többi részéhez képest úgy, hogy a nagyobb tömegű "jégsapkák" le tudnak vándorolni az egyenlítő közelébe, ahol aztán az árapályerők elintézik őket.

    Így bizonyos értelemben mégiscsak egyfajta "időjárás" okozná a sarkvidéki jégfelhalmozódást. :-)
  • Martouf #51
    Visszatérve az Európára.
    Azért a cikk jó pár benne foglalt állításra nem ad magyarázatot.
    pl:

    1. "a holdon található hatalmas ívalakot formázó mélyedéseket"
    "A mélyedések mintázatát összevetve azokkal a vetődésekkel, melyeket a forgási tengely eltolódása okozhat"

    Mi okozza az ívalakú mélyedéseket? A reorientáció maga? Hogyan? Milyen (és milyen irányú) erőhatások játszanak ebben szerepet?
    Úgy tűnik, mintha a 80 fokos pólusáthelyeződést a vonalak által bezárt szögből olvasták volna ki. Ezek szerint a nagy vonalak közül egyesek régebbiek, és a most feltételezett 80 fokos áthelyeződés előtt keletkeztek? Ezeket is egy még korábbi reorientáció hozta létre?
    Vagy a vonalakat egyszerűen a hold forgása hozza létre, a reorientáció csak újabb, más irányú mintázatot eredményezett


    2. "Ez a rendkívüli eltolódás egy folyékony óceán jelenlétére utal a jeges kéreg alatt"

    Miért? Pusztán azért, mert megkönnyíti a jégburok elmozdulását és széttöredezését? Mennyiben erősíti ez az elmélet a folyékony vízrétegről szóló elképzelést a kéregnél melegebb és áramlásra képes jégréteg verziójával szemben?


    3. "A drasztikus eltolódás valószínűleg a sarkvidékeken felgyülemlő vastag jég eredménye lehet."
    Mi okozhatja a jég felhalmozódását a sarkvidékeken? Nyilván nem a centrifugális erő, hiszen az éppen ez ellen hat. Illetve nem valószínű, hogy az időjárás :-) teszi. De akkor mi?
  • Martouf #50
    Ne nekem mondd, nem én cikiztem! :-))
  • Epikurosz #49
    A Wikipédia jó.
    Én is írtam bele, jót, jól.
    És még nincs vége.
  • Martouf #48
    "a wikipédia mint olyan nem alkalmas arra hogy információt szerezzünk belőle....
    és elég szomorú hogy a wikipédiával villogtok és onnan szerzitek a tudásotokat...."

    Bocsika, félreértettél. Arra gondoltam, hogy Neked bőven elég, ha ott megnézed, nem arra, hogy én onnan tudom.

    "és ""Amúgy a földköpeny - amin a kőzetlemezek "úsznak" - szilárd, ott folyadéknak nyoma sincs."" akkor hogy lehetséges a magma áramlása??"

    Ahogy ilf667 is utalt rá, a magma nem azonos a köpeny anyagával. A magma származhat (teljesen vagy részben) a köpeny anyagából, de magmának az olvadt (folyékony halmazállapotú) kőzetet hívjuk. A köpeny tényleg képlékenyen viselkedik, én inkább a zsírhoz hasonlítanám, mint a gyurmához, mert a zsírnak gyakrabban látjuk a folyékony halmazállapotú változatát. :-) Ugye, ha kiveszed a zsírt a hűtőből, el tudod kenni, ha elég nagy erőt fejtesz ki rá, még kevergetni is tudod lassan. De mégis szilárd halmazállapotú. Folyékony akkor lesz, ha felmelegíted (pl. a gázon). Elég egyértelműen látszik a különbség.

    A köpeny kőzetanyagával is így van. Magától a büdös életben nem jutna eszébe, hogy feltörjön, és vulkánokat hozzon létre. Ezt csak folyékony állapotában tudja megtenni (nem mellékesen azért is, mert ekkor lesz a sűrűsége kisebb, mint a földkéregé).
    Ez a halmazállapot-változás pedig akkor következik be, ha:

    1. - lecsökken a nyomása, mivel elvékonyodik (akár szét is szakad) felette a kőzetlemez (pl. óceánközepi hátság, ívmögötti medence). A nyomáscsökkenés hatására lecsökkenhet az anyag olvadáspontja annyira, hogy a (korábban is meglévő) hőmérséklete elegendő az olvadáshoz.

    2. - megnő a hőmérséklete annyira, hogy átlépi a nagy nyomás alatt lévő anyag olvadáspontját (forrópont-vulkanizmus).

    3. - Szubdukciós (gy.k. alátolódási) zónákban az alátolódó lemez által szállított kőzetekből (üledékből) kioldódó könnyenilló anyagok - pl. víz -, amelyek a köpenyben felfelé haladnak, átitatják a köpeny anyagát, és lecsökkentik annak olvadáspontját.

    De ezek lokális jelenségek, nem arról van szó, hogy a felső köpeny akármelyik rétege is folyékony lenne, és időnként feltör, ha okát látja (az egy tévhit).

    A 19-es hozzászólásomról:
    Egy bunkó módon megfogalmazott, és meglehetősen buta hsz-ra válaszoltam, hasonló stílusban. Ennyi történt.
  • ilf667 #47
    és ki az isten nyila beszét itt az alsó köpenyről?
    végig az volt a para, hogy a köpeny tetején úszunk vagy nem úszunk, folyékony vagy nem folyékony.

    na látod én is egy kis tájékozódást ajánlottam zee21 nek a reológiában.
  • ilf667 #46
    na akkor most varázsold szépen elő azt a mondatot amiben olyat írtam, hogy szilárd. gyerünk!
    látom sikerült azóta tájékozódnod. örülök, hogy beláttad végre.
    talán mostmár érted, hogy attól, hogy vmi tud áramlani az nem jelenti azt kapásból, hogy folyékony.
  • Epikurosz #45
    Különben, fogadni mernék, azt sem tudjátok, mi az a reológia.
    Kara kánként folytatom tanításom.
  • Epikurosz #44
    Na, persze, majd te leszel a legújabb Mohorovics.

    Ide figyelj:
    "The top of the mantle is defined by a sudden increase in seismic velocity, which was first noted by Andrija Mohorovièiæ in 1909; this boundary is now referred to as the "Moho"[3][6]. The uppermost mantle plus overlying crust are relatively rigid and form the lithosphere, an irregular layer with a maximum thickness of perhaps 200 km. Below the lithosphere the upper mantle becomes notably more plastic in its rheology. In some regions below the lithosphere, the seismic velocity is reduced; this – so-called – low velocity zone (LVZ) extends down to a depth of several hundred km. Inge Lehmann discovered a seismic discontinuity at about 220 km depth[7]; although this discontinuity has been found in other studies it is not known whether the discontinuity is ubiquitous. The transition zone is an area of great complexity; it physically separates the upper and lower mantle.[5] Very little is known about the lower mantle apart from that it appears to be relatively seismically homogeneous. D" is the layer which separates the mantle from the core.[2][3]"

    Tehát az alsó köpenyről halvány lila miniszteri gőzük sincs a nálad okosabbaknak. Akkor mit vetítesz te itten, mond?
További bejegyzések a fórumban...