Gyurkity Péter
A városiasodás is hat az evolúcióra
Ez a változás pedig a növényeknél is megjelenik, ami viszont a mi jövőnket befolyásolja.
A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalán jelent meg egy érdekes tanulmány, amely az urbanizáció hosszú távú hatásait, legalábbis annak az evolúcióval kapcsolatos várható következményeit boncolgatja. Ebben a kutatók kifejtik, hogy a változások már most észlelhetők, a jövőben pedig komoly következményekkel kell számolnunk.
A Washington Egyetem részéről megnyilatkozó szakemberek a városiasodás hatásait 1600 esetben vizsgálták meg és vezették vissza egyértelmű módon az általunk kialakított környezetre. Ezen fenotípusos változások jóval könnyebben megragadhatók az urbanizált környékeken, illetve a nem kifejezetten városias, de az ember által módosított helyszíneken. Az örökölt jellemzők változása viszont az ökoszisztémára is visszahathat, ami idővel a mi életünket, sőt akár fennmaradásunkat is veszélyeztetheti.
Példaként említik, hogy a globális klímaváltozás miatt csak Nyugat-Európában 65 különböző vándormadár esetében korábban következik be a párzási időszak, az elektromos hálózat gerincét biztosító tornyokban felhasznált cink miatt több növény magjában megnövekedett a toleranciaszint, a vízlépcsőkön való felfelé haladást lehetővé tévő halhágcsók pedig a sebes pisztráng méretét befolyásolják, ami pedig szintén kihat a ragadozókra. Megjegyzik továbbá, hogy egy 2008-ban publikált francia anyag szerint a városias környezetben élő növények magjai nagyobbak lettek, így ugyanis megnőtt annak az esélye, hogy a szél csak nagyon rövid távolságra tudja azokat elhordani, vagyis gyakrabban landolnak a növényt körülvevő talajon, mintsem az attól szintén nem messze lévő aszfalton – a változás gyorsasága igencsak meglepte a kutatókat, akik akkor hasonló következtetéseket vontak le.
A jövőre nézve egybehangzó vélemény, hogy újra át kell majd gondolni az élelemtermelést, a fertőző betegségek terjedésének megelőzését, ahol többek között a víztisztítás, a növényi magok széthordása, valamint a teljes tápláléklánc kérdése is felmerül érintettként.
A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalán jelent meg egy érdekes tanulmány, amely az urbanizáció hosszú távú hatásait, legalábbis annak az evolúcióval kapcsolatos várható következményeit boncolgatja. Ebben a kutatók kifejtik, hogy a változások már most észlelhetők, a jövőben pedig komoly következményekkel kell számolnunk.
A Washington Egyetem részéről megnyilatkozó szakemberek a városiasodás hatásait 1600 esetben vizsgálták meg és vezették vissza egyértelmű módon az általunk kialakított környezetre. Ezen fenotípusos változások jóval könnyebben megragadhatók az urbanizált környékeken, illetve a nem kifejezetten városias, de az ember által módosított helyszíneken. Az örökölt jellemzők változása viszont az ökoszisztémára is visszahathat, ami idővel a mi életünket, sőt akár fennmaradásunkat is veszélyeztetheti.
Példaként említik, hogy a globális klímaváltozás miatt csak Nyugat-Európában 65 különböző vándormadár esetében korábban következik be a párzási időszak, az elektromos hálózat gerincét biztosító tornyokban felhasznált cink miatt több növény magjában megnövekedett a toleranciaszint, a vízlépcsőkön való felfelé haladást lehetővé tévő halhágcsók pedig a sebes pisztráng méretét befolyásolják, ami pedig szintén kihat a ragadozókra. Megjegyzik továbbá, hogy egy 2008-ban publikált francia anyag szerint a városias környezetben élő növények magjai nagyobbak lettek, így ugyanis megnőtt annak az esélye, hogy a szél csak nagyon rövid távolságra tudja azokat elhordani, vagyis gyakrabban landolnak a növényt körülvevő talajon, mintsem az attól szintén nem messze lévő aszfalton – a változás gyorsasága igencsak meglepte a kutatókat, akik akkor hasonló következtetéseket vontak le.
A jövőre nézve egybehangzó vélemény, hogy újra át kell majd gondolni az élelemtermelést, a fertőző betegségek terjedésének megelőzését, ahol többek között a víztisztítás, a növényi magok széthordása, valamint a teljes tápláléklánc kérdése is felmerül érintettként.