Gyurkity Péter
Szobahőmérsékleten készíthető gyémánt
Mégpedig lézerek segítségével, a végeredmény pedig a gyémántnál is keményebb.
Érdekes közlemény látott napvilágot az Észak-Karolinai Állami Egyetem hivatalos oldalán, amelyben arról adtak hírt, hogy a szén egy új szilárd formáját sikerült létrehozniuk. Az egyetem kutatói szerint ez az anyag természetes formában csak egyetlen helyen fordulhat elő, alkalmazása pedig több előnyt is kínál.
A szakemberek Q-szén névre keresztelték az új formát, amely a meglévő két másik mellé sorakozhat fel. Amíg azonban a grafit esetében a szénatomok vékony lapokat alkotnak, a gyémántnál pedig merev kristályos rácsba rendeződnek, a harmadik forma egyelőre csak lézerek segítségével előállítható, hiszen itt az amorf, meghatározott struktúra nélküli szén egy kemény felületen (legyen az zafír, üveg, vagy műanyag), egyetlen lézersugár 200 nanoszekundumig tartó behatására, 3700 Celsius-fok körüli hőmérsékleten, gyors lehűléssel alakul Q-szénné, rendkívül vékony, 20 és 500 nanométer közötti vastagsággal, egy olyan kemény anyagot hozva létre, amely a gyémántot is lepipálja ezen a téren.
Mi több, a kutatók a lehűlés szabályozásával gyémántot is elő tudtak állítani, ami a mesterséges folyamat eddig legnagyobb hátrányát, a nagy költséget küszöböli ki, hiszen az új eljárás nem igényel rendkívül magas hőmérsékletet és nyomást, itt a folyamat gyakorlatilag szobahőmérsékleten, normál nyomás mellett is végbevihető. A Q-szén egyébként mágnesezhető, alacsony energiájú elektronikus mezőnek kitéve pedig világít. A jövőben ezért az újgenerációs kijelzők alapjául szolgálhat, de mivel jelenleg az egyéb tulajdonságok vizsgálata zajlik, ehhez még időre lesz szükség. Az eddig vélemények szerint természetes formában is megtalálható a Q-szén, azonban kizárólag az egyes bolygók magjában.
A fentiek alapján több területen a gyémántot is leválthatja majd az új anyag, de hogy pontosan milyen előnyöket kínál, az majd csak később derül ki.
Érdekes közlemény látott napvilágot az Észak-Karolinai Állami Egyetem hivatalos oldalán, amelyben arról adtak hírt, hogy a szén egy új szilárd formáját sikerült létrehozniuk. Az egyetem kutatói szerint ez az anyag természetes formában csak egyetlen helyen fordulhat elő, alkalmazása pedig több előnyt is kínál.
A szakemberek Q-szén névre keresztelték az új formát, amely a meglévő két másik mellé sorakozhat fel. Amíg azonban a grafit esetében a szénatomok vékony lapokat alkotnak, a gyémántnál pedig merev kristályos rácsba rendeződnek, a harmadik forma egyelőre csak lézerek segítségével előállítható, hiszen itt az amorf, meghatározott struktúra nélküli szén egy kemény felületen (legyen az zafír, üveg, vagy műanyag), egyetlen lézersugár 200 nanoszekundumig tartó behatására, 3700 Celsius-fok körüli hőmérsékleten, gyors lehűléssel alakul Q-szénné, rendkívül vékony, 20 és 500 nanométer közötti vastagsággal, egy olyan kemény anyagot hozva létre, amely a gyémántot is lepipálja ezen a téren.
Mi több, a kutatók a lehűlés szabályozásával gyémántot is elő tudtak állítani, ami a mesterséges folyamat eddig legnagyobb hátrányát, a nagy költséget küszöböli ki, hiszen az új eljárás nem igényel rendkívül magas hőmérsékletet és nyomást, itt a folyamat gyakorlatilag szobahőmérsékleten, normál nyomás mellett is végbevihető. A Q-szén egyébként mágnesezhető, alacsony energiájú elektronikus mezőnek kitéve pedig világít. A jövőben ezért az újgenerációs kijelzők alapjául szolgálhat, de mivel jelenleg az egyéb tulajdonságok vizsgálata zajlik, ehhez még időre lesz szükség. Az eddig vélemények szerint természetes formában is megtalálható a Q-szén, azonban kizárólag az egyes bolygók magjában.
A fentiek alapján több területen a gyémántot is leválthatja majd az új anyag, de hogy pontosan milyen előnyöket kínál, az majd csak később derül ki.
