Balázs Richárd
Migráció: fertőzések és poszttraumás stressz
Miközben a politikusok a menekültkérdés részletein vitatkoznak, az európai egészségügyi hatóságok a menekültek kezelésére összpontosítanak. A főként Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkező csoportok tagjainak jelentős hányada igen összetett fizikai és pszichológiai problémákkal küzd, ezek kezelése fontos része lesz az Európai Unióban történő letelepedésüknek, hangoztatják az ENSZ szakértői.
Krónikus betegségek egész sora sújthatja ezeket az embereket. Az ENSZ Menekültügyi Bizottságának (UNHCF) 2013-ban elkészült tanulmánya szerint a befogadó táborokba érkező szíreknél nagy a cukorbetegség és a magas vérnyomás aránya. Gyakoriak a légúti fertőzések, a hasmenéses és bélfertőzéssel járó betegségek, otthonaik egészségügyi rendszereinek összeomlása pedig azt eredményezi, hogy a gyerekek nem, vagy csak részben kapják meg a szükséges oltásokat, például a kanyaró ellen, magyarázta Sharuna Verghis, a Kuala Lumpurban működő Health Equity Initiative (Egészség Egyenlőségi Kezdeményezés) nevű, a menekültek mentális egészségével foglalkozó alapítvány igazgatója.
A biztonságos országok felé vezető hosszú út nem kíméli a mozgásszervi rendszert sem. Azoknál az embereknél, akiknek hosszú időn át egy szűk helyen összekuporodva kell utazniuk, elképzelhető, hogy a céljuk elérése után nem tudnak majd járni. "Emellett bőrproblémákat is szenvedhetnek, ilyen a napégés és a sónak való kitettség, ha a tengeren utaztak" - mondta Verghis.
Idén eddig közel 350.000 migráns érte el Európa partjait, közülük sokan évek óta ki vannak téve a fizikai és mentális traumának. "A nagytöbbség olyan háborús övezetekből jön, mint Szíria, Irak, vagy Afganisztán, egyszerűen mentve az életüket" - mondta António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szeptember 4-i nyilatkozatában. "Ez azt jelenti, hogy már eleve jelentős terheket cipelnek a mentális egészség területén" - tette hozzá Verghis. Ezek között megtalálható a poszttraumás stressz (PTSD), a kedélyingadozások, a szorongás és a pánikroham, melyeket súlyosbíthat az egyén letelepedése, vagy a legális státusza körüli folyamatos bizonytalanság.
Az UNHCR tanulmány szerint a jordániai menekülttáborokban elhelyezett szírek 21,6 százaléka szenved generalizált szorongásos zavaroktól, míg 8,5 százaléknál van jelen a PTSD. A folyamatos aggódás és bizonytalanság a segítőszándékú emberekkel szembeni bizalmatlanságban is szerepet játszik. Az európai egészségügyi szervezeteknek ezt is figyelembe kell venniük, figyelmeztet az UNHCR legutóbbi jelentése. Az egészségügyi dolgozókat arra ösztönzik, hogy biztonságos és támogató légkört biztosítsanak, hogy a segítségre szorulók megnyíljanak és beszéljenek az életükről és egészségügyi szükségleteikről. A szexuális erőszakot elszenvedett nők félnek, ha elmondják tapasztalataikat, megbélyegzetté válnak, míg a férfiak kultúrájukból adódóan érzik magukat képtelennek félelmük és más érzelmeik kifejezésére.
Verghis szerint a különösen sérülékeny emberek, köztük a családtagok nélkül utazó gyerekek, az idősek, rokkantak és megkínzottak azonosítása a legfontosabb. Elsőként azonban a legalapvetőbb létesítményeket, tisztálkodó helységeket, élelmet, a csecsemők számára pelenkát kell biztosítani a menekültek számára, miközben felmérik szükségleteiket a befogadó országokban.
Krónikus betegségek egész sora sújthatja ezeket az embereket. Az ENSZ Menekültügyi Bizottságának (UNHCF) 2013-ban elkészült tanulmánya szerint a befogadó táborokba érkező szíreknél nagy a cukorbetegség és a magas vérnyomás aránya. Gyakoriak a légúti fertőzések, a hasmenéses és bélfertőzéssel járó betegségek, otthonaik egészségügyi rendszereinek összeomlása pedig azt eredményezi, hogy a gyerekek nem, vagy csak részben kapják meg a szükséges oltásokat, például a kanyaró ellen, magyarázta Sharuna Verghis, a Kuala Lumpurban működő Health Equity Initiative (Egészség Egyenlőségi Kezdeményezés) nevű, a menekültek mentális egészségével foglalkozó alapítvány igazgatója.
A biztonságos országok felé vezető hosszú út nem kíméli a mozgásszervi rendszert sem. Azoknál az embereknél, akiknek hosszú időn át egy szűk helyen összekuporodva kell utazniuk, elképzelhető, hogy a céljuk elérése után nem tudnak majd járni. "Emellett bőrproblémákat is szenvedhetnek, ilyen a napégés és a sónak való kitettség, ha a tengeren utaztak" - mondta Verghis.
Idén eddig közel 350.000 migráns érte el Európa partjait, közülük sokan évek óta ki vannak téve a fizikai és mentális traumának. "A nagytöbbség olyan háborús övezetekből jön, mint Szíria, Irak, vagy Afganisztán, egyszerűen mentve az életüket" - mondta António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szeptember 4-i nyilatkozatában. "Ez azt jelenti, hogy már eleve jelentős terheket cipelnek a mentális egészség területén" - tette hozzá Verghis. Ezek között megtalálható a poszttraumás stressz (PTSD), a kedélyingadozások, a szorongás és a pánikroham, melyeket súlyosbíthat az egyén letelepedése, vagy a legális státusza körüli folyamatos bizonytalanság.
Az UNHCR tanulmány szerint a jordániai menekülttáborokban elhelyezett szírek 21,6 százaléka szenved generalizált szorongásos zavaroktól, míg 8,5 százaléknál van jelen a PTSD. A folyamatos aggódás és bizonytalanság a segítőszándékú emberekkel szembeni bizalmatlanságban is szerepet játszik. Az európai egészségügyi szervezeteknek ezt is figyelembe kell venniük, figyelmeztet az UNHCR legutóbbi jelentése. Az egészségügyi dolgozókat arra ösztönzik, hogy biztonságos és támogató légkört biztosítsanak, hogy a segítségre szorulók megnyíljanak és beszéljenek az életükről és egészségügyi szükségleteikről. A szexuális erőszakot elszenvedett nők félnek, ha elmondják tapasztalataikat, megbélyegzetté válnak, míg a férfiak kultúrájukból adódóan érzik magukat képtelennek félelmük és más érzelmeik kifejezésére.
Verghis szerint a különösen sérülékeny emberek, köztük a családtagok nélkül utazó gyerekek, az idősek, rokkantak és megkínzottak azonosítása a legfontosabb. Elsőként azonban a legalapvetőbb létesítményeket, tisztálkodó helységeket, élelmet, a csecsemők számára pelenkát kell biztosítani a menekültek számára, miközben felmérik szükségleteiket a befogadó országokban.