Gyurkity Péter
Az élet alkotóelemei vannak a 67P üstökösön
A Philae által gyűjtött adatok alapján számos szerves vegyület van jelen az üstökösön.
Legutóbb arról számoltunk be az ESA küldetése kapcsán, hogy még mindig nincs folyamatos kapcsolat a leszállást követően hibernált állapotba merült landolóegységgel, ez pedig azóta sem változott. Most azonban a szakemberek egyszerre két tanulmányt is közöltek, amelyek még a leszállási manőver során gyűjtött adatokra épülnek, ezek pedig igazolni látszanak azon feltételezéseket, miszerint az élet alkotóelemei vannak jelen az üstökösön. A hivatalos blogban megjelent új bejegyzés szerint a Philae még a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös 7 órán át tartó megközelítése során végezte el az első tudományos jellegű méréseket (az első kör mintegy 80 százalékát teljesítette, mielőtt hibernált állapotba került), ezek pedig rögtön számos hasznos eredménnyel szolgáltak. A landolóegység számára eredetileg kijelölt helyen például az általa felvert por tanulmányozása alapján 16 különböző (főleg szénben és nitrogénben gazdag) szerves vegyület jelenlétét sikerült kimutatni, ezek közül négyet pedig korábban nem is fedeztek fel a hasonló jellegű küldetésekben elvégzett, az üstökösök belső összetételére vonatkozó mérések.
A gázok első vizsgálata során a vízpára, a szén-monoxid, valamint a szén-dioxid jelenlétét is sikerült igazolni, de nem hiányzik innen a formaldehid sem, márpedig az észlelt vegyületek jó része kulcsszerepet játszik az aminosavak, a cukor, illetve a nukleobázisok szintézisében, ezek jelenléte a Naprendszer korai szakaszából származó üstökösökön pedig arra utal, hogy az akkor lejátszódó kémiai folyamatok maguk is fontos szerepet töltöttek be a későbbi történések előkészítésében.
Mivel a Philae végül egy másik helyen landolt, a kutatók számára lehetőség nyílt a két terep összehasonlítására is. Az egyik helyszínen a képek alapján a hóra emlékeztető finom por, a másikon pedig a kopasz felszín a jellemző vonás, itt meg is gyűlt a bajuk a landoló rögzítését biztosítani hivatott szigonyokkal, mivel azok nem tudtak megkapaszkodni. A hőmérséklet az üstökösön végbemenő 12,4 órás nap során -180 és -145 Celsius-fok között változik, ez nem jelent meglepetést, de ezzel egy időben háromszögeléssel sikerült egy 21 x 34 méteres helyre belőni a Philae pozícióját, ami segíthet a pontosabb tájékozódásban.
Az illetékesek továbbra is reménykednek abban, hogy a júniusi bejelentkezés után sikerül hosszabb ideig kapcsolatba lépni a landolóegységgel, amiben a közeledő perihélium is segíthet majd.
Legutóbb arról számoltunk be az ESA küldetése kapcsán, hogy még mindig nincs folyamatos kapcsolat a leszállást követően hibernált állapotba merült landolóegységgel, ez pedig azóta sem változott. Most azonban a szakemberek egyszerre két tanulmányt is közöltek, amelyek még a leszállási manőver során gyűjtött adatokra épülnek, ezek pedig igazolni látszanak azon feltételezéseket, miszerint az élet alkotóelemei vannak jelen az üstökösön. A hivatalos blogban megjelent új bejegyzés szerint a Philae még a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös 7 órán át tartó megközelítése során végezte el az első tudományos jellegű méréseket (az első kör mintegy 80 százalékát teljesítette, mielőtt hibernált állapotba került), ezek pedig rögtön számos hasznos eredménnyel szolgáltak. A landolóegység számára eredetileg kijelölt helyen például az általa felvert por tanulmányozása alapján 16 különböző (főleg szénben és nitrogénben gazdag) szerves vegyület jelenlétét sikerült kimutatni, ezek közül négyet pedig korábban nem is fedeztek fel a hasonló jellegű küldetésekben elvégzett, az üstökösök belső összetételére vonatkozó mérések.
A gázok első vizsgálata során a vízpára, a szén-monoxid, valamint a szén-dioxid jelenlétét is sikerült igazolni, de nem hiányzik innen a formaldehid sem, márpedig az észlelt vegyületek jó része kulcsszerepet játszik az aminosavak, a cukor, illetve a nukleobázisok szintézisében, ezek jelenléte a Naprendszer korai szakaszából származó üstökösökön pedig arra utal, hogy az akkor lejátszódó kémiai folyamatok maguk is fontos szerepet töltöttek be a későbbi történések előkészítésében.
Mivel a Philae végül egy másik helyen landolt, a kutatók számára lehetőség nyílt a két terep összehasonlítására is. Az egyik helyszínen a képek alapján a hóra emlékeztető finom por, a másikon pedig a kopasz felszín a jellemző vonás, itt meg is gyűlt a bajuk a landoló rögzítését biztosítani hivatott szigonyokkal, mivel azok nem tudtak megkapaszkodni. A hőmérséklet az üstökösön végbemenő 12,4 órás nap során -180 és -145 Celsius-fok között változik, ez nem jelent meglepetést, de ezzel egy időben háromszögeléssel sikerült egy 21 x 34 méteres helyre belőni a Philae pozícióját, ami segíthet a pontosabb tájékozódásban.
Az illetékesek továbbra is reménykednek abban, hogy a júniusi bejelentkezés után sikerül hosszabb ideig kapcsolatba lépni a landolóegységgel, amiben a közeledő perihélium is segíthet majd.