SG.hu·
Megérkezett a Rosetta
Tízévnyi utazás és 6,4 milliárd kilométer megtétele után az európai Rosetta űrszonda végre elérte elsődleges célpontját, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst.
Ezzel a szonda megkezdheti 16 hónapos tudományos munkáját, mely során részletesen tanulmányozhatja a különös objektumot. A fedélzeti kamerák felvételeiből már kiderült, hogy az üstökös két darabból áll össze, alakjával egy gumikacsára emlékeztetve, ennél azonban sokkal több információt rejt magában, különösen a Naprendszer kialakulásáról. Segítségével többet megtudhatunk a víz, valamint a földi élethez szükséges molekulák eredetéről.
A Rosetta szerdán, magyar idő szerint délelőtt 11 óra környékén hajtotta végre utolsó manőverét, begyújtva hajtóműveit, hogy felvegye a 67P sebességét. Bő 20 perccel később az ESA technikusai az űrügynökség darmstadti Európai Űrműveleti Központjában erősítették meg a pályára állás tényét. A manőver teljesen zökkenőmentes volt, tájékoztatott Andrea Accomazzo, a Rosetta repülési igazgatója.
Mivel az üstökös nagyjából 4 kilométer hosszú és gravitációja rendkívül alacsony, ezért a szondának kezdetben egy egészen szokatlan háromszög alakú pályán kell keringenie. Eleinte 100 kilométerre közelíti meg az objektumot, hogy szemügyre vegye különös alakját, a részletesebb vizsgálatok csak ezt követően kezdődnek meg. Később 30 kilométerre csökkentik a távolságot, immár kör alakú pályát felvéve. "Olyan ez, mintha egy kaotikus városba érkeznénk, nagy forgalommal, ahol nem egyértelműek a közlekedési jelzések" - tette hozz Accomazzo.
"Csodálatos pillanat ez. Itt vagyunk, megérkeztünk, mintha tíz évet ültünk volna az autóban, hogy elérjük ezt a tudományos Disneylandet" - ujjongott Marc McCaughrean, az ESA tudományos tanácsadója. A Rosetta része egy kis leszállóegység is, a Philae, melynek megfelelő leszállóhelyet kell találniuk. A kisebbik szonda a tervek szerint az év vége felé éri el a felszínt, ahol 23 centiméterre fúr le. "A nagy hullámvasút novemberben jön, izgalmas menet lesz" - folytatta hasonlatát McCaughrean.
Az ESA már elvégezte a leszállóhelyek előzetes elemzését, melyek főként a "kacsa fején és vállain" találhatók, mondta Stephan Ulamec, a Philae felügyelője. Az üstökös sűrűsége és felszínének egyenetlenségei a leszálló hely kiválasztásának elsődleges tényezői, számításba kell azonban venni a Nap megvilágításának változásait is. "Tudományos okokból egy tiszta nappali-éjszakai ciklust szeretnénk" - mondta Ulamec. A Philae nem irányítható miután elhagyta a Rosettát, ezért a számítások szerint egy körülbelül 1 négyzetkilométeres leszállásra alkalmas területet kellene találni.
A Rosetta és a Philae összesen 21 tudományos műszerrel rendelkezik, amik akkor a leghatékonyabbak, ha az üstökös a Naphoz közelítve felmelegszik és gázokat bocsát ki, létrehozva hosszú csóváját. A Naptól számított legkisebb távolságot jövő augusztusban éri el.
Ezzel a szonda megkezdheti 16 hónapos tudományos munkáját, mely során részletesen tanulmányozhatja a különös objektumot. A fedélzeti kamerák felvételeiből már kiderült, hogy az üstökös két darabból áll össze, alakjával egy gumikacsára emlékeztetve, ennél azonban sokkal több információt rejt magában, különösen a Naprendszer kialakulásáról. Segítségével többet megtudhatunk a víz, valamint a földi élethez szükséges molekulák eredetéről.
A Rosetta szerdán, magyar idő szerint délelőtt 11 óra környékén hajtotta végre utolsó manőverét, begyújtva hajtóműveit, hogy felvegye a 67P sebességét. Bő 20 perccel később az ESA technikusai az űrügynökség darmstadti Európai Űrműveleti Központjában erősítették meg a pályára állás tényét. A manőver teljesen zökkenőmentes volt, tájékoztatott Andrea Accomazzo, a Rosetta repülési igazgatója.
Mivel az üstökös nagyjából 4 kilométer hosszú és gravitációja rendkívül alacsony, ezért a szondának kezdetben egy egészen szokatlan háromszög alakú pályán kell keringenie. Eleinte 100 kilométerre közelíti meg az objektumot, hogy szemügyre vegye különös alakját, a részletesebb vizsgálatok csak ezt követően kezdődnek meg. Később 30 kilométerre csökkentik a távolságot, immár kör alakú pályát felvéve. "Olyan ez, mintha egy kaotikus városba érkeznénk, nagy forgalommal, ahol nem egyértelműek a közlekedési jelzések" - tette hozz Accomazzo.
"Csodálatos pillanat ez. Itt vagyunk, megérkeztünk, mintha tíz évet ültünk volna az autóban, hogy elérjük ezt a tudományos Disneylandet" - ujjongott Marc McCaughrean, az ESA tudományos tanácsadója. A Rosetta része egy kis leszállóegység is, a Philae, melynek megfelelő leszállóhelyet kell találniuk. A kisebbik szonda a tervek szerint az év vége felé éri el a felszínt, ahol 23 centiméterre fúr le. "A nagy hullámvasút novemberben jön, izgalmas menet lesz" - folytatta hasonlatát McCaughrean.
Az ESA már elvégezte a leszállóhelyek előzetes elemzését, melyek főként a "kacsa fején és vállain" találhatók, mondta Stephan Ulamec, a Philae felügyelője. Az üstökös sűrűsége és felszínének egyenetlenségei a leszálló hely kiválasztásának elsődleges tényezői, számításba kell azonban venni a Nap megvilágításának változásait is. "Tudományos okokból egy tiszta nappali-éjszakai ciklust szeretnénk" - mondta Ulamec. A Philae nem irányítható miután elhagyta a Rosettát, ezért a számítások szerint egy körülbelül 1 négyzetkilométeres leszállásra alkalmas területet kellene találni.
A Rosetta és a Philae összesen 21 tudományos műszerrel rendelkezik, amik akkor a leghatékonyabbak, ha az üstökös a Naphoz közelítve felmelegszik és gázokat bocsát ki, létrehozva hosszú csóváját. A Naptól számított legkisebb távolságot jövő augusztusban éri el.