SG.hu·

Miért keressük az idegen életet kráterekben?

Miért keressük az idegen életet kráterekben?
Az aszteroidák és üstökösök becsapódásai hatalmas pusztításokat vihetnek véghez, globális méretű katasztrófát jelentve az életre. Most egy új tanulmány szerint ezeknek a robbanásoknak a megolvadt törmelékei magukba zárhatják a pusztítási zónákban egykor prosperáló élet maradványait, évmilliókon át konzerválva, míg egy másik tanulmány szerint a becsapódások akár új élőhelyeket is létrehozhatnak, ahol virágzásnak indulhat az addig csak küszködő élet.

Ezek a felfedezések arra utalnak, hogy az idegen bolygókon található becsapódási kráterek jó kiindulási pontul szolgálhatnak a múlt és a jelen életre utaló jelei után kutatóknak.

A kozmikus becsapódások perzselő hője több tonna talajt és kőzetet képes megolvasztani, vagy akár elpárologtatni, ennek egy része a lehűlés során üveggé alakul. Peter Schultz, az amerikai Brown Egyetem geológusa több mint 20 éve vizsgálja ezeket a becsapódási üvegeket Kelet-Argentínában, ahol legalább hét különböző becsapódásból származó üvegtörmelék található meg a 9,2 millió évestől a 6000 évesig. "Miközben begyűjtöttük ezeket az üvegeket, láttuk, mi történt a bennük ragadt levélszerű anyagokkal" - mondta Schultz.

Minden becsapódásnál növényi anyagok kerültek a megolvadt kőzetekbe. Két esetben, egy 3 millió és egy 9 millió évvel ezelőtti becsapódásnál a kutatók centiméteres levél töredékeket is felfedeztek, több mintában az erezethez hasonló szerkezetek is kivehetők voltak, melyek nagyon hasonlítanak az Argentínában honos pampa fűhöz. A törékeny növényi anyag egészen sejtszintig konzerválódott az üvegben, megőrizve a szerves anyagokat, többek közt a növények klorofilljét és a hozzá kapcsolódó pigmenteket.

Hogy megértsék, hogyan élte túl a növényi anyag a becsapódás hatalmas hőhatását, Schultz és munkatársai laboratóriumukban újraalkották a körülményeket. Porított becsapódási üveget kevertek fű törmelékekkel, majd különböző időtartamon át különböző hőmérsékletekre hevítették a keverékeket, végül gyorsan lehűtve azokat. A kísérletek eredményei szerint a növényi anyag konzerválásához gyors, 1500 Celsius fok feletti hevítésre van szükség. A levelek külső rétegének vize ilyenkor megvédi a belső rétegeket, hasonlóan a gyorssütéshez, amikor az élet külseje gyorsan kérget képez, míg a belseje lassan fő.

Az üvegnek köszönhetően betekintést nyerhetünk a becsapódások korainak környezeti körülményeibe, ami nem csak a Földre, de a távolabbi bolygókra is igaz lehet. "A Mars bolygót egyes területeken több mint 2 kilométeres porlerakódások borítják" - mondta Schultz. "Argentínában hasonló, 200-300 méteres löszlerakódások találhatók"

Az ilyen lerakódásokat érő becsapódásoknak nem csupán arra van esélyük, hogy megolvasszák az anyagot úgy, hogy az elraktározza a marsi élet jeleit, de a por puha párnaként is szolgál az üvegbe zárt élet tárolására. "Meg kell találni a megfelelő becsapódási üvegtípust, ami a legnagyobb valószínűséggel tartalmaz foglyul ejtett anyagokat a belsejében" - tette hozzá Schultz, aki szerint nem számíthatunk komplex növényi anyagokra a vörös bolygón, sokkal inkább valószínűsíthetők mikrobiális maradványok.

Egy másik tanulmány mikrobák fossziliáira bukkant egy becsapódási kráterben, ami arra utal, hogy a kozmikus események új élőhelyeket is létrehozhatnak a becsapódási zónákban. A becsapódások egy vízben gazdag környezetben, mint a Föld, vagy akár a Mars hidrotermális tevékenységet eredményezhetnek, de az egészen hideg bolygók esetében is elláthatják az adott területet az élet számára hasznos hővel és energiával, magyarázta a tanulmány szerzője, Harvey Sapers, a kanadai McGill Egyetem asztobiológusa. "Ha a jövő Mars expedícióin gondolkozunk, mindezek arra utalhatnak, hogy egy hidrotermális tevékenységhez köthető ásványi üledékekkel rendelkező becsapódási kráter rendkívül izgalmas asztrobiológiai célpont lehet" - összegzett Sapers.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© kjhun2014. 07. 02.. 21:51||#1
A kép nagyobb méretben, ha a részletekre kíváncsi valaki: http://cdn4.sci-news.com/images/enlarge/image_1867e-Impact-glass.jpg