Az aszteroidák és üstökösök becsapódásai hatalmas pusztításokat vihetnek véghez, globális méretű katasztrófát jelentve az életre. Most egy új tanulmány szerint ezeknek a robbanásoknak a megolvadt törmelékei magukba zárhatják a pusztítási zónákban egykor prosperáló élet maradványait, évmilliókon át konzerválva, míg egy másik tanulmány szerint a becsapódások akár új élőhelyeket is létrehozhatnak, ahol virágzásnak indulhat az addig csak küszködő élet.

Ezek a felfedezések arra utalnak, hogy az idegen bolygókon található becsapódási kráterek jó kiindulási pontul szolgálhatnak a múlt és a jelen életre utaló jelei után kutatóknak.

A kozmikus becsapódások perzselő hője több tonna talajt és kőzetet képes megolvasztani, vagy akár elpárologtatni, ennek egy része a lehűlés során üveggé alakul. Peter Schultz, az amerikai Brown Egyetem geológusa több mint 20 éve vizsgálja ezeket a becsapódási üvegeket Kelet-Argentínában, ahol legalább hét különböző becsapódásból származó üvegtörmelék található meg a 9,2 millió évestől a 6000 évesig. "Miközben begyűjtöttük ezeket az üvegeket, láttuk, mi történt a bennük ragadt levélszerű anyagokkal" - mondta Schultz.

Minden becsapódásnál növényi anyagok kerültek a megolvadt kőzetekbe. Két esetben, egy 3 millió és egy 9 millió évvel ezelőtti becsapódásnál a kutatók centiméteres levél töredékeket is felfedeztek, több mintában az erezethez hasonló szerkezetek is kivehetők voltak, melyek nagyon hasonlítanak az Argentínában honos pampa fűhöz. A törékeny növényi anyag egészen sejtszintig konzerválódott az üvegben, megőrizve a szerves anyagokat, többek közt a növények klorofilljét és a hozzá kapcsolódó pigmenteket.

Hogy megértsék, hogyan élte túl a növényi anyag a becsapódás hatalmas hőhatását, Schultz és munkatársai laboratóriumukban újraalkották a körülményeket. Porított becsapódási üveget kevertek fű törmelékekkel, majd különböző időtartamon át különböző hőmérsékletekre hevítették a keverékeket, végül gyorsan lehűtve azokat. A kísérletek eredményei szerint a növényi anyag konzerválásához gyors, 1500 Celsius fok feletti hevítésre van szükség. A levelek külső rétegének vize ilyenkor megvédi a belső rétegeket, hasonlóan a gyorssütéshez, amikor az élet külseje gyorsan kérget képez, míg a belseje lassan fő.

Az üvegnek köszönhetően betekintést nyerhetünk a becsapódások korainak környezeti körülményeibe, ami nem csak a Földre, de a távolabbi bolygókra is igaz lehet. "A Mars bolygót egyes területeken több mint 2 kilométeres porlerakódások borítják" - mondta Schultz. "Argentínában hasonló, 200-300 méteres löszlerakódások találhatók"

Az ilyen lerakódásokat érő becsapódásoknak nem csupán arra van esélyük, hogy megolvasszák az anyagot úgy, hogy az elraktározza a marsi élet jeleit, de a por puha párnaként is szolgál az üvegbe zárt élet tárolására. "Meg kell találni a megfelelő becsapódási üvegtípust, ami a legnagyobb valószínűséggel tartalmaz foglyul ejtett anyagokat a belsejében" - tette hozzá Schultz, aki szerint nem számíthatunk komplex növényi anyagokra a vörös bolygón, sokkal inkább valószínűsíthetők mikrobiális maradványok.

Egy másik tanulmány mikrobák fossziliáira bukkant egy becsapódási kráterben, ami arra utal, hogy a kozmikus események új élőhelyeket is létrehozhatnak a becsapódási zónákban. A becsapódások egy vízben gazdag környezetben, mint a Föld, vagy akár a Mars hidrotermális tevékenységet eredményezhetnek, de az egészen hideg bolygók esetében is elláthatják az adott területet az élet számára hasznos hővel és energiával, magyarázta a tanulmány szerzője, Harvey Sapers, a kanadai McGill Egyetem asztobiológusa. "Ha a jövő Mars expedícióin gondolkozunk, mindezek arra utalhatnak, hogy egy hidrotermális tevékenységhez köthető ásványi üledékekkel rendelkező becsapódási kráter rendkívül izgalmas asztrobiológiai célpont lehet" - összegzett Sapers.