MTI
Egy éve lőtték le Ukrajna felett a maláj utasszállítót
Hollandia egy nemzetközi bíróság felállítását javasolta a maláj gép lelövése ügyében, ezt az ukránok támogatják, míg az oroszok hevesen ellenzik. Egy percekkel a katasztrófa után készült videó is előkerült.
A malajziai légitársaság Kuala Lumpurba tartó járata tavaly július 17-én az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen zuhant le, a legnagyobb valószínűséggel rakétatalálat következtében. Az ukrán hatóságok szerint a szeparatisták, ez utóbbiak szerint viszont az ukránok lőtték le a gépet. Hollandia most egy olyan nemzetközi bíróság létrehozását kéri az ENSZ-től, amely az MH17-es járat egy évvel ezelőtti, Ukrajna fölött történt lelövése ügyében ítélkezne - közölte Amszterdamban Mark Rutte holland miniszterelnök. Rutte szerint a nemzetközi bírói testület létrehozása biztosíthatná leginkább az összes érintett fél együttműködését annak érdekében, hogy a felelősöket azonosítsák és megbüntessék, s ezzel igazságot szolgáltassanak a szerencsétlenül járt gépen életét vesztett 298 utas - többségük holland állampolgár - családtagjainak.
Malajzia elégedetlen a közel egy éve zajló holland nyomozással, ezért július 8-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé beterjesztett határozattervezetében nemzetközi büntetőbíróság lérehozását kérte az ukrajnai katasztrófa kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére. A kezdeményezéssel egyetért Hollandia, Nagy-Britannia és több más ország is, de a BT-ben vétójoggal rendelkező Oroszország ellenzi. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön beszélt telefonon erről Mark Rutte holland miniszterelnökkel, és kifejtette, hogy Moszkva túl korainak és a kívánt hatással ellentétesnek tartja a kezdeményezést.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet kijelentette, nincs alapja annak, hogy ilyen büntetőbíróságot hozzanak létre. "Kétségeinket osztja Kína is. A határozatot az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgalmazza, talán serényebben is, mint a malájok" - mondta. Csurkin azt hangoztatta, hogy Oroszország alapjában véve támogatná a szoros nemzetközi együttműködést a jelenleg folyó vizsgálatban, arról azonban "nem sokat tud". "Szakértőinket kizárták a vizsgálatból. Időnként arról kapunk részleges információkat, hogy miképpen zajlik a nyomozás" - mondta. Csurkin kifogásolta, hogy a vizsgálatot teljes titokban folytatja néhány ország egymás között. "Nem helyes, indokolatlan egy nemzetközi bíróság létrehozását felvetni, amikor nemzeti szinten gyakorlatilag befejeződött a nyomozás" - érvelt az orosz ENSZ-nagykövet.
Az ukrán államfő szintén határozottan támogatja a nemzetközi különbíróság felállítását. Petro Porosenko szerint a nyomozati szakasz után a felelősségre vonásnak kell következnie. "Határozottan támogatjuk a nemzetközi törvényszék létrehozását, amit jóvá kell hagynia az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Úgy gondoljuk, hogy ha valaki le akarja állítani ezt a folyamatot, akkor magára vállalja a felelősséget" - mondta Porosenko, majd bírálta Moszkvát amiatt, hogy ellenzi az ENSZ-törvényszék felállítását. Porosenko szerint Oroszország reagálása várható volt és helytelen.
Bár hivatalosan Hollandia vezeti a nyomozást, az orosz hatóságok is vizsgálatot folytatnak a szerencsétlenség okainak feltárására. "Külföldi, nem orosz gyártmányú levegő-levegő rakétával találták el azt a malajziai utasszállító repülőgépet, amely egy éve zuhant le Ukrajna keleti részén" - erősítette meg a moszkvai álláspontot Vlagyimir Markin, az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) szóvivője, aki vizsgálataik legfontosabb szálának nevezve ezt a változatot. Markin közölte, hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok szerint az ukrán légierő egy vadászgépe lőhette le levegő-levegő rakétával az utasszállítót.
A szóvivő hozzátette, hogy orosz szakértők szerint a maláj gépet eltaláló rakéta nem is orosz gyártmányú volt. Ez pedig alátámasztja az ukrán légierő egyik szerelőjének, a "koronatanúként" az orosz állam védelme alatt álló Jevhenyij Agapovnak a tanúvallomását. Agapov tavaly júliusban azt állította, hogy egy ukrán Szu-25-ös harci gép - amelyet szerinte egy századosi rangban lévő, Volosin nevű pilóta vezetett - a gépre felszerelt lőszer nélkül tért vissza bevetéséről.
A holland nyomozóhatóságok végleges jelentése várhatóan csak októberben kerül nyilvánosságra, de a CNN hírtelevízió úgy értesült, a jelentés tervezete szerint az összegyűjtött bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadárok tehetők felelőssé az MH-17-es járat tragédiájáért. A CNN-t tájékoztató forrás szerint a több száz oldalas jelentés megállapítja, hogy egy orosz gyártmányú Buk típusú föld-levegő rakétával lőtték le a gépet egy, a lázadók ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai faluból.
Az oroszok érezhetően meglepődnek, amikor egy ukrán vadászgép helyett egy maláj utasszállító roncsaira bukkannak
A news.com.au ausztrál hírportál tegnap egy eddig nem látott felvételt tett közzé, amelyet maguk a Moszkva-barát szakadárok készítettek a becsapódás helyszínén, közvetlenül a tragédia után. A fegyveresek a füstölgő és égő roncsok között járva átkutatják az áldozatok poggyászát, megpróbálják kideríteni, hogy milyen gép zuhant le, és kik voltak az utasai.
A malajziai légitársaság Kuala Lumpurba tartó járata tavaly július 17-én az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen zuhant le, a legnagyobb valószínűséggel rakétatalálat következtében. Az ukrán hatóságok szerint a szeparatisták, ez utóbbiak szerint viszont az ukránok lőtték le a gépet. Hollandia most egy olyan nemzetközi bíróság létrehozását kéri az ENSZ-től, amely az MH17-es járat egy évvel ezelőtti, Ukrajna fölött történt lelövése ügyében ítélkezne - közölte Amszterdamban Mark Rutte holland miniszterelnök. Rutte szerint a nemzetközi bírói testület létrehozása biztosíthatná leginkább az összes érintett fél együttműködését annak érdekében, hogy a felelősöket azonosítsák és megbüntessék, s ezzel igazságot szolgáltassanak a szerencsétlenül járt gépen életét vesztett 298 utas - többségük holland állampolgár - családtagjainak.
Malajzia elégedetlen a közel egy éve zajló holland nyomozással, ezért július 8-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé beterjesztett határozattervezetében nemzetközi büntetőbíróság lérehozását kérte az ukrajnai katasztrófa kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére. A kezdeményezéssel egyetért Hollandia, Nagy-Britannia és több más ország is, de a BT-ben vétójoggal rendelkező Oroszország ellenzi. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön beszélt telefonon erről Mark Rutte holland miniszterelnökkel, és kifejtette, hogy Moszkva túl korainak és a kívánt hatással ellentétesnek tartja a kezdeményezést.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet kijelentette, nincs alapja annak, hogy ilyen büntetőbíróságot hozzanak létre. "Kétségeinket osztja Kína is. A határozatot az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgalmazza, talán serényebben is, mint a malájok" - mondta. Csurkin azt hangoztatta, hogy Oroszország alapjában véve támogatná a szoros nemzetközi együttműködést a jelenleg folyó vizsgálatban, arról azonban "nem sokat tud". "Szakértőinket kizárták a vizsgálatból. Időnként arról kapunk részleges információkat, hogy miképpen zajlik a nyomozás" - mondta. Csurkin kifogásolta, hogy a vizsgálatot teljes titokban folytatja néhány ország egymás között. "Nem helyes, indokolatlan egy nemzetközi bíróság létrehozását felvetni, amikor nemzeti szinten gyakorlatilag befejeződött a nyomozás" - érvelt az orosz ENSZ-nagykövet.
Az ukrán államfő szintén határozottan támogatja a nemzetközi különbíróság felállítását. Petro Porosenko szerint a nyomozati szakasz után a felelősségre vonásnak kell következnie. "Határozottan támogatjuk a nemzetközi törvényszék létrehozását, amit jóvá kell hagynia az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Úgy gondoljuk, hogy ha valaki le akarja állítani ezt a folyamatot, akkor magára vállalja a felelősséget" - mondta Porosenko, majd bírálta Moszkvát amiatt, hogy ellenzi az ENSZ-törvényszék felállítását. Porosenko szerint Oroszország reagálása várható volt és helytelen.
Bár hivatalosan Hollandia vezeti a nyomozást, az orosz hatóságok is vizsgálatot folytatnak a szerencsétlenség okainak feltárására. "Külföldi, nem orosz gyártmányú levegő-levegő rakétával találták el azt a malajziai utasszállító repülőgépet, amely egy éve zuhant le Ukrajna keleti részén" - erősítette meg a moszkvai álláspontot Vlagyimir Markin, az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) szóvivője, aki vizsgálataik legfontosabb szálának nevezve ezt a változatot. Markin közölte, hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok szerint az ukrán légierő egy vadászgépe lőhette le levegő-levegő rakétával az utasszállítót.
A szóvivő hozzátette, hogy orosz szakértők szerint a maláj gépet eltaláló rakéta nem is orosz gyártmányú volt. Ez pedig alátámasztja az ukrán légierő egyik szerelőjének, a "koronatanúként" az orosz állam védelme alatt álló Jevhenyij Agapovnak a tanúvallomását. Agapov tavaly júliusban azt állította, hogy egy ukrán Szu-25-ös harci gép - amelyet szerinte egy századosi rangban lévő, Volosin nevű pilóta vezetett - a gépre felszerelt lőszer nélkül tért vissza bevetéséről.
A holland nyomozóhatóságok végleges jelentése várhatóan csak októberben kerül nyilvánosságra, de a CNN hírtelevízió úgy értesült, a jelentés tervezete szerint az összegyűjtött bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadárok tehetők felelőssé az MH-17-es járat tragédiájáért. A CNN-t tájékoztató forrás szerint a több száz oldalas jelentés megállapítja, hogy egy orosz gyártmányú Buk típusú föld-levegő rakétával lőtték le a gépet egy, a lázadók ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai faluból.
Az oroszok érezhetően meglepődnek, amikor egy ukrán vadászgép helyett egy maláj utasszállító roncsaira bukkannak
A news.com.au ausztrál hírportál tegnap egy eddig nem látott felvételt tett közzé, amelyet maguk a Moszkva-barát szakadárok készítettek a becsapódás helyszínén, közvetlenül a tragédia után. A fegyveresek a füstölgő és égő roncsok között járva átkutatják az áldozatok poggyászát, megpróbálják kideríteni, hogy milyen gép zuhant le, és kik voltak az utasai.