Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Felrobbant a SpaceX rakétája 

Harmadszor kísérelték volna meg a rakéta egy részének visszahozását, ez azonban elmaradt.

Idén többször is olvashattunk a SpaceX projektjéről, amely a cég által alkalmazott Falcon 9 rakéta első fokozatának visszatérését célozta meg. Legutóbb már majdnem sikert értek el, azonban a landolás nem sikerült tökéletesre, ennek során pedig a rakéta eldőlt, és olyan súlyos károkat szenvedett, hogy későbbi felhasználását kizárták. Most idáig sem jutottak el.

Az újabb küldetést a hétvégére irányozták elő, ennek során az ISS-re tartó rakéta tesztelte volna a visszatérési manővert és kísérelte volna meg a landolást. Ez végül elmaradt, mivel a fellövést követően, alig 3 percet töltve a levegőben, a rakéta felrobbant, és rakományával, illetve a Dragon kapszulával együtt megsemmisült. A nem sokkal később megtartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy valószínűleg a második lépcsőben mért túlnyomás eredményezte a robbanást, amely nagyjából akkor következett be, amikor az első lépcső levált volna. A Falcon 9 esetében ez az első ilyen jellegű baleset, ám az ISS kapcsán már sorrendben a harmadik kudarcról számolhatunk be.


A szomorú véget ért rakéta tudományos kísérletekben használt eszközöket, élelmiszert, vízszűrő rendszert, valamint a dokkolásnál használt adaptert szállított, ezek mind odavesztek. A Dragon kapszula a robbanás után rövid ideig folytatta az adatok visszaküldését, ezt követően azonban szintén elégett - az illetékesek elmondása szerint amennyiben űrhajósok ültek volna a kapszulában, a vészhelyzetekre tartogatott rendszer időben elválasztotta volna azt a rakéta többi részétől, így a legénység az ernyőket felhasználva visszatért volna.

Kihangsúlyozták, hogy ez nem hátráltatja a projekt előrehaladását, 2017-re mind a Boeing, mind pedig a SpaceX készen áll majd az űrhajósok ISS-re történő juttatására, a mérnökök pedig tanulhatnak az esetből. A nemzetközi űrállomás legénységét nem érinti a baleset, hiszen ők októberig elegendő készletekkel rendelkeznek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • molnibalage83 #24
    Kihermetizálódás esetén komoly átvizsgálás van, de a gép képes repülni. Eleve azért butaásg ez kijelentés, mert akkor tartalék oxigén sem kéne, ha a gép szétesne. Nincs az a barom, aki így tervezne gépet, mert a kihermetizálódás n+1 ok miatt bekövetkez. Ha a gépen Air Transathoz hasonló full áramkimaradás van már akkor is csökken a belső nyomás, mert nem teljesen tömített a rendszer, folyamatos levegő betáp tartja fennt a túlnyomást. (Fater leglábbis ezt mondta, 15 évet húzott le airlinerek karbantartásával.) Ezen felül bármilyen olyan sérüés, ami megbontja a burkolatot, n+1 ilyen baleset/katasztrófa volt. Soha nem lesz ilyen gép, ami úgy kapna engedélyt, hogy kihermetizálódás esetén nem képes fennmaradi.

    Nem tudom, hogy ezt a téveszméd honnan jön, de nagyon súlyos. Pusztán a józan ész használatával beáltható, hogy ökörség.
    Válasz 'kvp' üzenetére (#20)
    A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
    Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz
    https://htka.hu/author/molnibalage/
  • gforce9 #23
    "Igazabol tul lehet meretezni egy raketat, csak a hasznos teher csokken. Azaz minden megsporolt szerkezeti elemmel no a hasznos teher. A tulmeretezes felso hatara az amikor mar csak sajat magat tudja palyara allitani."

    Igen erről beszéltem. Mert míg pl egy kamion alváza ha másfélszer annyit nyom akkor max gazdaságtalanabb lesz. Ha a rakéta adott térfogat mellett másfélszer nehezebb akkor pedig működésképtelen, nemhogy terhet nem tud vinni de magát sem.
  • saxus #22
    Szerintem nézz utána, hogy átlagosan hány rakétából hányat sikerül ténylegesen pályára állítani. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a teher mennyire életképes az űrben.

    Ez egy ilyen sportág, az 5%-os veszteségi ráta jónak számít. Falcon 9-nál eleve meglehetősen jó statisztika volt eddig, általános tapasztalat az az, hogy az első három rakétából legalább egy elpukkan. A Falcon 9 ilyen szempontból egészen sikeres, hogy egy folyamatosan fejlesztés alatt álló, félig kísérleti rakétánál csak a 19. indításnál volt komolyabb gond. (Illetve egy volt még, ahol a másodlagos terhet végül nem állították pályára.)
  • saxus #21
    Olyan nincs, hogy határeset. A túlméretezés ugyanolyan probléma, mint az alul méretezés. Ez nem rakétatudomány, ez egy szimpla mérnöki alapelv.

    A túlméretezés feleslegesen drágít, bonyolít, stb. Rakétánál eleve cink a "túlméretezés", mert akkor ugyanakkora teherhez nagyobb rakéta kell, az meg még bonyolultabb, az még kevésbé megbízható, stb. stb. stb.
  • kvp #20
    Igazabol tul lehet meretezni egy raketat, csak a hasznos teher csokken. Azaz minden megsporolt szerkezeti elemmel no a hasznos teher. A tulmeretezes felso hatara az amikor mar csak sajat magat tudja palyara allitani.

    Egyebkent a repuloknel is ez megy, jopar modern utasszallito mar nem kepes repulni ha megszunik a tulnyomas, mert a szerkezet merevsegebe beleszamoltak a kabinyomas hatasat is. Itt is hasonlo a helyzet, a masodik fokozat tartalyanak merevsegehez szukseg van egy bizonyos nyomasra. Egyelore ugy nez ki, hogy ez a tartaly adta meg magat mielott beidult volna a masodik fokozat. Nem mintha egy airbusnak nem szakadna le a farka, ha a szoftver felugyelete nelkul valalki menet kozben vegallasig elmozditja a fulkeben talalhato kis joystick-ot (ami a botkormany helyett van).

    Raketak eseten sokat hasznalna, ha nem egymasra raknak a fokozatokat, hanem reszben egymas melle, igy nem nyomoiranyban hatna az osszes toloero es nyiro iranyban a legellenallas es a palyamodositasok.. A jelenlegi orosz raketakon is ezert van oldalt az elso fokozat, de az ursiklo is ilyen volt, mivel igy gyengebb szerkezettel is egyben marad felloves kozben. A megoldas hatranya a megnovekedett legellenallas es a relativ serulekenyseg. Az egymasra pakolt megoldas pedig strukturalis serulessel jarhat ha inditas utan nem tud joreszt egyenesben maradni.

    A ratetatudomany, mint minden mernoki tudomany joreszt a kompromisszumokrol szol, hogy sikeruljon egy arban, teljesitmenyben es megbizhatosagban is elfogadhato raketat osszehozni.
  • gforce9 #19
    Plusz ugye még ehhez hozzájön az is, hogy a rakéta lényegében egy marhanagy határeset. Nem lehet a biztonság kedvéért túlméretezni rajta mindent, mert akkor meg olyan nehéz lesz, hogy nem képes a világűrbe juttatni a terhet. Nem olyan, mint mondjuk megtervezni egy földön használatos gépet, hogy biztos ami biztos legyen az a tengely dupla akkora vagy legyen a tartószerkezet falvastagsága másfélszeres. Ilyet egy hordozórakétánál nem lehet meglépni. Lényegében arról van szó, hogy nagyon sok tonna üzemagyagot kell elégetni és tolóerővé alakítani néhány perc alatt, hogy a töredék súlyú hasznos terhet orbitális pályára állítsa. Ez már önmagában nem kis mutatvány, de mivel ehhez hozzájön az is, hogy a szerkezetnek "könnyűnek" is kell lennie...... minden tiszteletem a rakétamérnökök felé.
  • molnibalage83 #18
    Így van. mr9-nél azt látom, hogy nem nagyon ismeri ezeket az alapokat...
    Válasz 'gforce9' üzenetére (#16)
    A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
    Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz
    https://htka.hu/author/molnibalage/
  • Irasidus #17
    Ami elromolhat, az el is romlik... Nincs 100%-os rendszer, a hordózabrakéták meg nem a legbiztonságosabb eszközök, és ennél biztosnászosabbra nem is lehet csinálni (vagy ha valaki szerint igen, az mutassa meg, ne billentyűzete járjon csak). Ha sok elpukkan, az azt jelenti, hogy sok indítás volt, és ekkora szórás. Ennyi. Kár többet erről beszélni. Ez trollkodás.
  • gforce9 #16
    Ez nem így működik. Vagy te azt gondolod, hogy a SpaceX-nél nem fizetik meg a lehető legjobb szakembereket? Akármennyire is régi a rakétatechnológia egy új típusnál előfordulhatnak gondok. A tervezés eljut arra a pontra, hogy na átnéztük 20x ennek működnie kell. Ekkor indulhatnak az éles tesztek és még ekkor is kiderülhetnek gondok, amire 20 vagy épp 200 kiváló mérnök sem gondolt. A szimuláció meg csak azt szimulálja amilyen problémákat beleprogramoznak. Ha valami olyan történik, amire nem gondoltak, az a szimuláció alatt nem fog előjönni. Tökmindegy hányszor futtatják le. Eljut oda a tervezési fejlesztési szakasz, hogy el kell kezdeni a tesztelést, mert ott derül ki mit is bír a cucc, mik azok a hibák, amik még előjönnek. Hidd el ha 1000 mérnök tervezne egy új rakétatípust, akkor is előfordulna olyan a tesztnél, amire egyik sem gondolt.
  • Caro #15
    Messze nincs mögöttük akkora pénz, mint a NASA-nak volt a hatvanas években, mégis olyanokkal próbálkoznak, mint korábban senki. Kudarc csak ott nincs, ahol nem is dolgoznak.
    Az USA-ban is égtek oda űrhajósok egy földi teszt során, és az oroszoknak is volt olyan rakétájuk, amiből 4-ből 4 felrobbant! Csak persze eltussolták... Ehhez képest bőven elég sikeresek.
További bejegyzések a fórumban...