Gyurkity Péter
Olcsóbb rakétákkal versenyezne Európa
A magáncégek kihívására egy olcsóbb rakéta kidolgozásával válaszolna az Európai Űrügynökség.
Az ESA az elmúlt csaknem két évtized alatt számos sikert ért el, mi több, az Ariane 5 rakétákkal kellemes szeletet hasított ki a hordozórakéták piacából. A többnyire amerikai magáncégek, így például a SpaceX felemelkedésével azonban fokozatosan veszítettünk versenyképességünkből, ezt pedig az illetékesek most egy olcsóbb változat kifejlesztésével ellensúlyoznák.
Az Európai Űrügynökség tagjai, pontosabban a tagállamok illetékes miniszterei, Luxemburgban kerítettek sort újabb találkozójukra, itt pedig három fontos kérdésben is megállapodtak. Eldőlt például, hogy a rakéták területén két irányban folytatják az eddigi munkát, itt egyrészt megindul az Ariane 6 kifejlesztése, amely moduláris felépítéssel és két eltérő változatban áll majd rendelkezésünkre, de nem mondanak le az olasz Vega rakétáról sem, amely megkapja saját frissítését. A két projektre összesen 4 milliárd eurót szánnak, bár a hangsúly egyértelműen az Ariane 6 rakétán lesz, amely a remények szerint 130 millió euróról 70-90 millióra csökkenti majd a fellövések átlagos költségét. Egyik változata (az A62) közepes méretű kormányzati és tudományos célra szánt eszközöket, másik verziója (az A64) pedig nagyobb telekommunikációs műholdakat állít majd geostacionáris pályára.
Az Ariane 6 négy gyorsítórakétás konfigurációban
A költségek legnagyobb részét a franciák állják majd, de ehhez szükségük lesz Németország anyagi és egyéb támogatására, amiről sikerült megegyezniük. Ezzel egy időben 800 millió eurót költenek majd az ISS-hez kapcsolódó programokra, amelyek így 2017-ig biztosan folytatódni fognak (ez mindössze 20 millió euróval marad el az eredetileg kívánt összegtől), mi több, az olasz és brit fél ígéretet tett arra, hogy megerősítik kiállásukat ezen projektek mellett. Ők korábban a harmadik fontos témaként felmerülő, 2018-ban útnak indítandó, az életre utaló jeleket kutatni hivatott ExoMars jármű ötletét támogatták nagyobb meggyőződéssel, itt most szintén növelték saját részüket, bár ez utóbbi 200 millió helyett csak 140 millió eurót kapott a miniszterektől - ez az összeg azonban egyelőre elegendő lesz a folytatáshoz és jövőre megindulhat a fontosabb iparági szerződések megkötése.
Az óceánokat figyelő Sentinel-6 műhold tervét szintén jóváhagyták a találkozón, míg az AnySat révén kialakulhat a kisebb, telekommunikációs célokra szánt, könnyen átalakítható eszközök koncepciója. Hazánk egyébként várhatóan 2015-ben válik a szervezet teljes jogú tagjává, amit a magyar illetékesek fontos előrelépésnek tartanak.
Az ESA az elmúlt csaknem két évtized alatt számos sikert ért el, mi több, az Ariane 5 rakétákkal kellemes szeletet hasított ki a hordozórakéták piacából. A többnyire amerikai magáncégek, így például a SpaceX felemelkedésével azonban fokozatosan veszítettünk versenyképességünkből, ezt pedig az illetékesek most egy olcsóbb változat kifejlesztésével ellensúlyoznák.
Az Európai Űrügynökség tagjai, pontosabban a tagállamok illetékes miniszterei, Luxemburgban kerítettek sort újabb találkozójukra, itt pedig három fontos kérdésben is megállapodtak. Eldőlt például, hogy a rakéták területén két irányban folytatják az eddigi munkát, itt egyrészt megindul az Ariane 6 kifejlesztése, amely moduláris felépítéssel és két eltérő változatban áll majd rendelkezésünkre, de nem mondanak le az olasz Vega rakétáról sem, amely megkapja saját frissítését. A két projektre összesen 4 milliárd eurót szánnak, bár a hangsúly egyértelműen az Ariane 6 rakétán lesz, amely a remények szerint 130 millió euróról 70-90 millióra csökkenti majd a fellövések átlagos költségét. Egyik változata (az A62) közepes méretű kormányzati és tudományos célra szánt eszközöket, másik verziója (az A64) pedig nagyobb telekommunikációs műholdakat állít majd geostacionáris pályára.
Az Ariane 6 négy gyorsítórakétás konfigurációban
A költségek legnagyobb részét a franciák állják majd, de ehhez szükségük lesz Németország anyagi és egyéb támogatására, amiről sikerült megegyezniük. Ezzel egy időben 800 millió eurót költenek majd az ISS-hez kapcsolódó programokra, amelyek így 2017-ig biztosan folytatódni fognak (ez mindössze 20 millió euróval marad el az eredetileg kívánt összegtől), mi több, az olasz és brit fél ígéretet tett arra, hogy megerősítik kiállásukat ezen projektek mellett. Ők korábban a harmadik fontos témaként felmerülő, 2018-ban útnak indítandó, az életre utaló jeleket kutatni hivatott ExoMars jármű ötletét támogatták nagyobb meggyőződéssel, itt most szintén növelték saját részüket, bár ez utóbbi 200 millió helyett csak 140 millió eurót kapott a miniszterektől - ez az összeg azonban egyelőre elegendő lesz a folytatáshoz és jövőre megindulhat a fontosabb iparági szerződések megkötése.
Az óceánokat figyelő Sentinel-6 műhold tervét szintén jóváhagyták a találkozón, míg az AnySat révén kialakulhat a kisebb, telekommunikációs célokra szánt, könnyen átalakítható eszközök koncepciója. Hazánk egyébként várhatóan 2015-ben válik a szervezet teljes jogú tagjává, amit a magyar illetékesek fontos előrelépésnek tartanak.