Saját súlyuknak több százszorosát szállítani képes robotokat fognak bemutatni májusban, a Nemzetközi Robot és Automatikai Konferencián.
A különböző parányi prototípusok a kaliforniai Stanford Egyetem gépészmérnökeinek munkáját dicsérik. A szupererő titka a robotok lábában, egész pontosan az ott alkalmazott ragasztóanyagokban rejlik. Kialakításukat a legendás mászási képességgel büszkélkedő gekkók ihlették. A ragasztóhoz apró gumitüskék társulnak, amivel a robotok a mászás során szilárdan tapadnak a falhoz. Nyomás kifejtésekor a tüskék meghajlanak, növelve felületüket, ezáltal tapadásukat. Amikor a robot visszahúzza a lábát, a tüskék újra kiegyenesednek, könnyedén elválva a felülettől.
A robotok mozgását is a biológiától kölcsönözték. Akárcsak a hernyóknál, az egyik "párna" a robotot előre húzza, míg a másik a helyén marad a nagy súly megtartására. Ennek köszönhetően a robot nem zuhan le, illetve jelentős energiát takarít meg. Az eredmény 500 milligramm súly - esetünkben egy gemkapocs szállítása egy mindössze 20 milligrammos robottól. A Stanford csapatának egyik tagja, Elliott Hawkes mikroszkóp alatt, csipeszekkel építette ezt a gépezetet. A legmegdöbbentőbb paramétereket egy másik robot, a μTug produkálja. A 12 grammos szerkezet saját súlyának kétezerszeresét képes elhúzni, ami nagyjából olyan, mintha egy ember egy kék bálnát vonszolna maga után, magyarázta David Christensen, Hawkes munkatársa.
A csapat szerint ezeknek a prototípusoknak a felnagyított változatai a jövőben nagy szerepet játszhatnak a gyárak, vagy építkezések anyagmozgatási folyamataiban, de akár vészhelyzetekben is hasznosak lehetnek, például kötéllétrát feljuttatva egy égő ház valamelyik magasabban elhelyezkedő emeletén rekedteknek.
"mintha egy ember egy kék bálnát vonszolna maga után"
Éppen a bálna egy nagyon jó példa arra (amit előttem is sokan leírtak), hogy a méretek növelésével a tömeg a harmadik hatványon növekszik.
A bálna még egy egeret sem tudna a parton elhúzni, mert a saját súlya hamar agyonnyomja... Az ember meg futni is tud a parton egy másik emberrel a hátán...
Lineáris méretek növekedésével, a felület és szakítószilárdság négyzetesen, a tömeg viszont harmadik hatványon növekszik. Azaz tervezz valamit fele akkora méretűre, akkor szakítószilárdsága ugyan 25%-ra csökken, de a súlya 12,5%-ra - így együtt kétszer annyit bír el, és ehhez semmi anyagtechnológiai újítás nem kell.
Sárkánylovag: azért a 500mg mozdul el a 20mg felé és nem fordítva, mert a 20mg alatti súrlódási tényező legalább x25 jobb, mint a 500mg alatt.
Eegen, én is ezen filóztam. Egy hangya elbírja a súlya ötvenszeresét, egy ember kb. elbír még egy embert ha nagyon kell, egy elefántra meg ha ráraksz még egy elefántot, az összeesik. Tehát bár az erejük együtt nő a méretükkel, de nem egyenesen arányosan.
Ezt az arányosságot továbbgondolva talán érdemesebb lenne egyre kisebb méretű robotokat csinálni, és akkor egy nagyon pici robot már nagyon erős lenne 😊
részemről a kérdés: ezt képes produkálni úgy is, hogy a robot 1kg és a tárgy meg 100?
Vagy az inkább olyan mint a hangyák (és egyéb rovarok/bogarak esetében), hogy piciben működik, de felnagyítva már a saját súlya olyan nagy, hogy már nem képes elbírni nagyobb dolgokat. Értem ez alatt: ha az embert méretét 6x növelem az izmainak az ereje nem lesz 6x nagyobb, tehát elvileg egy 6x növelt ember nem képes a saját társát felemelni egyedül. Kb. 6 másik hasonló méretű ember kell a művelethez. Ha meg a hatodára csökkentem a méretét akkor egy ilyen pici emberke közel 6 társát képes megtartani a vállán.
Mert igazából akkor lenne ennek értelme, ha nagyobb méretben is tudna ilyen erőt kifejteni. (Bár a kísérletből is látszik, hogy a 12g-os robot már csak 24g-ot képest elhúzni.)
Ez mind szép és jó! De a kedves konstruktőr odaírhatta volna a hatótávolságot is 😄
A mai korszerű akkuk nélkül ez csak vezetéken működhetne. Igy meg gondolom 1-2 méter. (vagy kevesebb)
Le van védve az antigravitációs hajtómű is,csak Paksra kell csatlakoztatni,hogy működjön.
Ja, léteznek más eröhatások az egyszerü gravitációs erön túl is, mint a surlódás generálta erök, vákum szívóhatása (no jó: nyomás), vagy a már emített gekkó-féle Van der Waals kötés által kialakuló tapadás stb. Ha a tárgyak felületei tök egyformák lennének, akkor úgy lenne, ahogy gondolod, hogy a kis robot addig nyögne, míg be nem fosik. 😉
