Saját súlyuknak több százszorosát szállítani képes robotokat fognak bemutatni májusban, a Nemzetközi Robot és Automatikai Konferencián.
A különböző parányi prototípusok a kaliforniai Stanford Egyetem gépészmérnökeinek munkáját dicsérik. A szupererő titka a robotok lábában, egész pontosan az ott alkalmazott ragasztóanyagokban rejlik. Kialakításukat a legendás mászási képességgel büszkélkedő gekkók ihlették. A ragasztóhoz apró gumitüskék társulnak, amivel a robotok a mászás során szilárdan tapadnak a falhoz. Nyomás kifejtésekor a tüskék meghajlanak, növelve felületüket, ezáltal tapadásukat. Amikor a robot visszahúzza a lábát, a tüskék újra kiegyenesednek, könnyedén elválva a felülettől.
A robotok mozgását is a biológiától kölcsönözték. Akárcsak a hernyóknál, az egyik "párna" a robotot előre húzza, míg a másik a helyén marad a nagy súly megtartására. Ennek köszönhetően a robot nem zuhan le, illetve jelentős energiát takarít meg. Az eredmény 500 milligramm súly - esetünkben egy gemkapocs szállítása egy mindössze 20 milligrammos robottól. A Stanford csapatának egyik tagja, Elliott Hawkes mikroszkóp alatt, csipeszekkel építette ezt a gépezetet. A legmegdöbbentőbb paramétereket egy másik robot, a μTug produkálja. A 12 grammos szerkezet saját súlyának kétezerszeresét képes elhúzni, ami nagyjából olyan, mintha egy ember egy kék bálnát vonszolna maga után, magyarázta David Christensen, Hawkes munkatársa.
A csapat szerint ezeknek a prototípusoknak a felnagyított változatai a jövőben nagy szerepet játszhatnak a gyárak, vagy építkezések anyagmozgatási folyamataiban, de akár vészhelyzetekben is hasznosak lehetnek, például kötéllétrát feljuttatva egy égő ház valamelyik magasabban elhelyezkedő emeletén rekedteknek.
AgentKis#9
"mintha egy ember egy kék bálnát vonszolna maga után"
Éppen a bálna egy nagyon jó példa arra (amit előttem is sokan leírtak), hogy a méretek növelésével a tömeg a harmadik hatványon növekszik.
A bálna még egy egeret sem tudna a parton elhúzni, mert a saját súlya hamar agyonnyomja... Az ember meg futni is tud a parton egy másik emberrel a hátán...
Xantia#8
Lineáris méretek növekedésével, a felület és szakítószilárdság négyzetesen, a tömeg viszont harmadik hatványon növekszik. Azaz tervezz valamit fele akkora méretűre, akkor szakítószilárdsága ugyan 25%-ra csökken, de a súlya 12,5%-ra - így együtt kétszer annyit bír el, és ehhez semmi anyagtechnológiai újítás nem kell.
Sárkánylovag: azért a 500mg mozdul el a 20mg felé és nem fordítva, mert a 20mg alatti súrlódási tényező legalább x25 jobb, mint a 500mg alatt.
Archenemy#7
Eegen, én is ezen filóztam. Egy hangya elbírja a súlya ötvenszeresét, egy ember kb. elbír még egy embert ha nagyon kell, egy elefántra meg ha ráraksz még egy elefántot, az összeesik. Tehát bár az erejük együtt nő a méretükkel, de nem egyenesen arányosan.
Ezt az arányosságot továbbgondolva talán érdemesebb lenne egyre kisebb méretű robotokat csinálni, és akkor egy nagyon pici robot már nagyon erős lenne :)
Macropus Rufus#6
részemről a kérdés: ezt képes produkálni úgy is, hogy a robot 1kg és a tárgy meg 100?
Vagy az inkább olyan mint a hangyák (és egyéb rovarok/bogarak esetében), hogy piciben működik, de felnagyítva már a saját súlya olyan nagy, hogy már nem képes elbírni nagyobb dolgokat. Értem ez alatt: ha az embert méretét 6x növelem az izmainak az ereje nem lesz 6x nagyobb, tehát elvileg egy 6x növelt ember nem képes a saját társát felemelni egyedül. Kb. 6 másik hasonló méretű ember kell a művelethez. Ha meg a hatodára csökkentem a méretét akkor egy ilyen pici emberke közel 6 társát képes megtartani a vállán.
Mert igazából akkor lenne ennek értelme, ha nagyobb méretben is tudna ilyen erőt kifejteni. (Bár a kísérletből is látszik, hogy a 12g-os robot már csak 24g-ot képest elhúzni.)
barret#5
Ez mind szép és jó! De a kedves konstruktőr odaírhatta volna a hatótávolságot is :D
A mai korszerű akkuk nélkül ez csak vezetéken működhetne. Igy meg gondolom 1-2 méter. (vagy kevesebb)
Le van védve az antigravitációs hajtómű is,csak Paksra kell csatlakoztatni,hogy működjön.
matatom#4
Ja, léteznek más eröhatások az egyszerü gravitációs erön túl is, mint a surlódás generálta erök, vákum szívóhatása (no jó: nyomás), vagy a már emített gekkó-féle Van der Waals kötés által kialakuló tapadás stb. Ha a tárgyak felületei tök egyformák lennének, akkor úgy lenne, ahogy gondolod, hogy a kis robot addig nyögne, míg be nem fosik. ;)
MuchACHO79#3
Mert tapadik mint a gekkó lába értedmán? :)
gosub#2
pont ez a lényeg! Az üvegen is meg tud kapaszkodni ezekkel az apró izéivel. A kérdés inkább az hogy más felületeken hogy boldogul.
sárkánylovag#1
én ezt nem értem
miért nem az 500 mg os felé indul el a 20 mg os amikor huzza
kicsit ellent mond a fizikának számomra ráadásul uvegasztalon
