Balázs Richárd
Több mint ezer robotból álló rajjal kísérleteztek
A világ legnagyobb robotraját állították össze kicsi és egyszerű egységek alkalmazásával. Az 1024 egységből álló sereg automatikusan alkotott komplex kétdimenziós alakzatokat, csillagokat vagy éppen betűket.
A Harvard Egyetem kutatója, Mike Rubenstein és munkatársai által kifejlesztett rendszert a hangyák, valamint a sejtek csoportosulása ihlette. A Kilobotoknak elnevezett egyszerű robotokat fedélzeti mikrokontrollerrel, infravörös szenzorokkal és kommunikációs adóvevőkkel szerelték fel, valamint vibrációs motorokat kaptak a mozgáshoz. A felvételen is látható villogó fényekből tudják megállapítani, milyen távolságban vannak a közeli egységekhez viszonyítva.
Az alakzatok megalkotásához a kívánt minta képét minden robothoz eljuttatják, majd négy mozdulatlan robotot helyeznek el kézzel, kijelölve az alakzat kezdőpontját. Ezután egyes robotok elkezdenek mozgolódni, míg el nem érik a kezdőpontot jelölő robotokat, ezután legyezőszerűen elkezdenek szétterjedni ebből a pontból, elfoglalva a megfelelő pozíciót. Minden robot csak a közvetlen közelében levőkkel tud kommunikálni, ezért egyszerűen megállnak azok mellett, amik már elfoglalták a helyeiket. Az ezer egységnek körülbelül 12 órára van szüksége egy alakzat felvételére.
Egy ekkora rajnál az egyik legnagyobb kihívást a véletlenszerű hibák számának növekedése jelenti. Például egy nagy csoportban több robot hibásodhat meg és válhat mozgásképtelenné, mint egy kis csoportban. Ennek kiküszöbölése érdekében a robotok szoftvere lehetővé teszi, hogy szabadon pozícionálják magukat az alakzaton belül, így rugalmasabbá válik a folyamat, a robotok képesek alkalmazkodni akadállyá vált társaikhoz. Az is előfordulhat, hogy a nagy forgatagban kilökik egymást a már felvett pozícióból, az egymással való kommunikáció azonban könnyedén rendezi a sorokat. Bár a raj számtalan alakzatot képes létrehozni, gondjaik adódnak a lyukakat tartalmazókkal, például a fánkformával. "Ez az algoritmus egy mellékhatása" - mondta Rubenstein.
A nagy robotrajok forradalmasíthatják az építészetet, lehetővé téve a szerkezeteknek önmaguk felépítését, emeli ki a potenciális előnyöket Roderich Gross, a brit Sheffield Egyetem szakértője, aki maga is beszerzett néhány Kilobotot saját kutatásaihoz. Emellett a környezet megfigyelésében is hasznosak lehetnek, vagy akár az emberi testben is elláthatnak feladatokat, ha sikerül eléggé lekicsinyíteni. "A mikroméretű robotrajok az érrendszerben utazva noninvazív módon adhatnának diagnózisokat és kezeléseket" - tette hozzá Gross. "A következő feladat a háromdimenziós alakzatok megalkotása, valamint a rajok valós alkalmazásoknál történő felhasználása lesz"
Rubenstein csapata mindenekelőtt azonban szeretné felgyorsítani a rendszer sebességét, ezt az egyenkénti helyett a csapatokban való mozgással, illetve az egymáshoz való csatlakozás lehetőségével érnék el. Ezen felül a hibajavítást is fejlesztenék. "A szervezetben az immunsejteknek vannak olyan specializált sejtjei, amik a hibákat javítják, a robotok esetében is kijelölhetnénk néhány egységet erre a feladatra" - összegzett Rubenstein.
A Harvard Egyetem kutatója, Mike Rubenstein és munkatársai által kifejlesztett rendszert a hangyák, valamint a sejtek csoportosulása ihlette. A Kilobotoknak elnevezett egyszerű robotokat fedélzeti mikrokontrollerrel, infravörös szenzorokkal és kommunikációs adóvevőkkel szerelték fel, valamint vibrációs motorokat kaptak a mozgáshoz. A felvételen is látható villogó fényekből tudják megállapítani, milyen távolságban vannak a közeli egységekhez viszonyítva.
Az alakzatok megalkotásához a kívánt minta képét minden robothoz eljuttatják, majd négy mozdulatlan robotot helyeznek el kézzel, kijelölve az alakzat kezdőpontját. Ezután egyes robotok elkezdenek mozgolódni, míg el nem érik a kezdőpontot jelölő robotokat, ezután legyezőszerűen elkezdenek szétterjedni ebből a pontból, elfoglalva a megfelelő pozíciót. Minden robot csak a közvetlen közelében levőkkel tud kommunikálni, ezért egyszerűen megállnak azok mellett, amik már elfoglalták a helyeiket. Az ezer egységnek körülbelül 12 órára van szüksége egy alakzat felvételére.
Egy ekkora rajnál az egyik legnagyobb kihívást a véletlenszerű hibák számának növekedése jelenti. Például egy nagy csoportban több robot hibásodhat meg és válhat mozgásképtelenné, mint egy kis csoportban. Ennek kiküszöbölése érdekében a robotok szoftvere lehetővé teszi, hogy szabadon pozícionálják magukat az alakzaton belül, így rugalmasabbá válik a folyamat, a robotok képesek alkalmazkodni akadállyá vált társaikhoz. Az is előfordulhat, hogy a nagy forgatagban kilökik egymást a már felvett pozícióból, az egymással való kommunikáció azonban könnyedén rendezi a sorokat. Bár a raj számtalan alakzatot képes létrehozni, gondjaik adódnak a lyukakat tartalmazókkal, például a fánkformával. "Ez az algoritmus egy mellékhatása" - mondta Rubenstein.
A nagy robotrajok forradalmasíthatják az építészetet, lehetővé téve a szerkezeteknek önmaguk felépítését, emeli ki a potenciális előnyöket Roderich Gross, a brit Sheffield Egyetem szakértője, aki maga is beszerzett néhány Kilobotot saját kutatásaihoz. Emellett a környezet megfigyelésében is hasznosak lehetnek, vagy akár az emberi testben is elláthatnak feladatokat, ha sikerül eléggé lekicsinyíteni. "A mikroméretű robotrajok az érrendszerben utazva noninvazív módon adhatnának diagnózisokat és kezeléseket" - tette hozzá Gross. "A következő feladat a háromdimenziós alakzatok megalkotása, valamint a rajok valós alkalmazásoknál történő felhasználása lesz"
Rubenstein csapata mindenekelőtt azonban szeretné felgyorsítani a rendszer sebességét, ezt az egyenkénti helyett a csapatokban való mozgással, illetve az egymáshoz való csatlakozás lehetőségével érnék el. Ezen felül a hibajavítást is fejlesztenék. "A szervezetben az immunsejteknek vannak olyan specializált sejtjei, amik a hibákat javítják, a robotok esetében is kijelölhetnénk néhány egységet erre a feladatra" - összegzett Rubenstein.