Berta Sándor
Visszatér a vitorlás hajók kora?
Egyre több tervező és gyártó gondolja úgy, hogy az emberiség visszatérhetne a vitorlás hajók használatához.
A szélenergia előnye, hogy bőségesen rendelkezésre áll, ingyenes és ráadásul környezetbarát is. A mai tervezők megpróbálják ötvözni a régi és a korszerű technikákat, példa erre a Vindskip, mely koncepció lényege egy karcsú testű, messze a vízszint fölé magasodó hajó. Gyakorlatilag a hajótest szolgál vitorlaként és így 18-19 csomós sebesség érhető el. A Vindskip modelljét már tesztelték a Cranfield Egyetem szélcsatornájában, amelyet Forma-1-es csapatok is szoktak használni. A következő lépés az lesz, hogy még ebben a hónapban vízre bocsájtják az első modellt, az év végén pedig lezárulhat a fejlesztés. A hajó megépítése 2-3 évig tarthat és 2019-ben jelenhet meg a tengereken.
A norvég Terje Lade által megálmodott hajónál az időjárás előrejelzését és a precíz útvonaltervezést a Fraunhofer Társaság tengeri logisztikai központja által kifejlesztett szoftver végzi el, amelynek előzetesen megadják a kiindulási állomást és a pontos célt, valamint az utazás időpontját. A program az aktuális időjárási információk, a szélsebesség és a szélirány, valamint a hullámok magasságának a figyelembe vételével kiszámítja azt az útvonalat, amelynél a Vindskip a leghatékonyabb módon használhatja ki a szél erejét. Az adatokat folyamatosan frissítik az út során és ennek megfelelően, ha szükséges, módosítják az útvonalat.
Laura Walther, a központ projektvezetője elmondta, hogy kiszámítható, hogy melyik útvonalon haladhat a legjobban a hajó és miként takarítható meg a legtöbb üzemanyag, ami által csökkenthetők az üzemeltetési költségek. A hajót ellátták egy segédmotorral, amely egy a Rolls-Royce által kifejlesztett és folyékony földgázzal üzemelő turbina. Ez elektromos áramot fejleszt, amely meghajt egy elektromotort, az pedig működteti a hajócsavart. A Vindskip kevesebb, mint feleannyi üzemanyagot fogyaszt, mint a hagyományos hajó. Lade becslései alapján az üzemanyag-megtakarítás kereken 60 százalék, míg a káros anyagok kibocsátásának 80 százaléka szintén megspórolható.
A norvég tervező már ismertette az elképzelést, de nem ő az egyetlen, aki a vitorlás hajók újbóli elterjedése mellett érvel. A Sky Sails néhány évvel ezelőtt alkotta meg a hajók elejére rögzíthető sárkányvitorlát, amely kedvező szél esetén támogatja a motor munkáját. A sárkányvitorlát legfeljebb 500 méter magasságig lehet felengedni. Ebben a magasságban a szél sokkal erősebben fúj, mint közvetlenül a víz felszíne felett. A rendszert már élesben is használják, többek között 2008 óta a BBC Skysails nevű hajón.
Vannak más megoldások is, például az E-Ship 1 hajón alkalmazott úgynevezett Flettner-rotorok. A Lloyd's Register tanulmánya szerint a régi típusú vitorlákkal akár 50 százalékos üzemanyag-megtakarítás is elérhető, míg a Sky Sails és a Flettner-rotorok esetében ez az arány 10-35 százalék.
A szélenergia előnye, hogy bőségesen rendelkezésre áll, ingyenes és ráadásul környezetbarát is. A mai tervezők megpróbálják ötvözni a régi és a korszerű technikákat, példa erre a Vindskip, mely koncepció lényege egy karcsú testű, messze a vízszint fölé magasodó hajó. Gyakorlatilag a hajótest szolgál vitorlaként és így 18-19 csomós sebesség érhető el. A Vindskip modelljét már tesztelték a Cranfield Egyetem szélcsatornájában, amelyet Forma-1-es csapatok is szoktak használni. A következő lépés az lesz, hogy még ebben a hónapban vízre bocsájtják az első modellt, az év végén pedig lezárulhat a fejlesztés. A hajó megépítése 2-3 évig tarthat és 2019-ben jelenhet meg a tengereken.
A norvég Terje Lade által megálmodott hajónál az időjárás előrejelzését és a precíz útvonaltervezést a Fraunhofer Társaság tengeri logisztikai központja által kifejlesztett szoftver végzi el, amelynek előzetesen megadják a kiindulási állomást és a pontos célt, valamint az utazás időpontját. A program az aktuális időjárási információk, a szélsebesség és a szélirány, valamint a hullámok magasságának a figyelembe vételével kiszámítja azt az útvonalat, amelynél a Vindskip a leghatékonyabb módon használhatja ki a szél erejét. Az adatokat folyamatosan frissítik az út során és ennek megfelelően, ha szükséges, módosítják az útvonalat.
Laura Walther, a központ projektvezetője elmondta, hogy kiszámítható, hogy melyik útvonalon haladhat a legjobban a hajó és miként takarítható meg a legtöbb üzemanyag, ami által csökkenthetők az üzemeltetési költségek. A hajót ellátták egy segédmotorral, amely egy a Rolls-Royce által kifejlesztett és folyékony földgázzal üzemelő turbina. Ez elektromos áramot fejleszt, amely meghajt egy elektromotort, az pedig működteti a hajócsavart. A Vindskip kevesebb, mint feleannyi üzemanyagot fogyaszt, mint a hagyományos hajó. Lade becslései alapján az üzemanyag-megtakarítás kereken 60 százalék, míg a káros anyagok kibocsátásának 80 százaléka szintén megspórolható.
A norvég tervező már ismertette az elképzelést, de nem ő az egyetlen, aki a vitorlás hajók újbóli elterjedése mellett érvel. A Sky Sails néhány évvel ezelőtt alkotta meg a hajók elejére rögzíthető sárkányvitorlát, amely kedvező szél esetén támogatja a motor munkáját. A sárkányvitorlát legfeljebb 500 méter magasságig lehet felengedni. Ebben a magasságban a szél sokkal erősebben fúj, mint közvetlenül a víz felszíne felett. A rendszert már élesben is használják, többek között 2008 óta a BBC Skysails nevű hajón.
Vannak más megoldások is, például az E-Ship 1 hajón alkalmazott úgynevezett Flettner-rotorok. A Lloyd's Register tanulmánya szerint a régi típusú vitorlákkal akár 50 százalékos üzemanyag-megtakarítás is elérhető, míg a Sky Sails és a Flettner-rotorok esetében ez az arány 10-35 százalék.