Gyurkity Péter
Lopakodó hajókkal erősít India
A haditengerészet lát fantáziát a lopakodó felszíni egységekben, ezzel egészítik ki az új példányokat.
A felemelkedőben lévő fejlődő országok, azok közül is elsősorban Kína és India, egyre nagyobb összeget fordítanak saját katonai képességeik fokozására, amelyek között különösen fontos szerep jut a haditengerészetnek. Kína a maga részéről elsősorban a tengeri határokat szeretné odébb tolni, India pedig a partjaihoz közeli fontos útvonalakat ellenőrizné fokozottabban, egyik szemét mindvégig a nagy rivális Pakisztánon tartva, amely szintén igyekszik növelni jelenlétét.
A Defence Research and Development Organisation (DRDO) vagyis az indiai DARPA igazgatója a napokban adott interjút a The Hindu munkatársának, amelyben szó esett a lopakodó jellemzőkkel felruházott felszíni egységek kifejlesztéséről és hadrendbe állításáról. Elmondása szerint minden, a jövőben megjelenő indiai hajó megkapja majd a szükséges kiegészítéseket, néhány technológia pedig már a meglévő egységeken is megtalálható. A több szervezet együttműködésével kifejlesztett megoldások több szempontból is komoly akadályt jelentenek a kutatók számára, ám ezek leküzdése nem várhat magára.
A legfelső képen a Visby osztály egy hajója (belül elhelyezett fegyverrendszerrel), a felső képen pedig a Shivalik osztályú Brahmaputra látható
A lopakodó technológiák tekintetében fontos különbséget tenni a repülők és a haditengerészet egységei között. Előbbieknél az infravörös és a radarjelek által képzett lenyomat csökkentése az elsődleges kérdés, ezt hagyományosan a radarjeleket elnyelő bevonattal, illetve az azokat egyéb irányokban szétszóró szögletes felületek kialakításával oldják meg, a hajóknál azonban egyéb szempontokat, így például a megfelelő akusztikát, valamint az elektromos, mágneses és hidrodinamikai lenyomatot is minimalizálni kell. Szóba jön itt még a fedélzet speciális kialakítása, a fém alkatrészek kompozit anyagokkal történő helyettesítése, valamint a kibocsátott anyagok csökkentése is.
Természetesen a lopakodó egységek kifejlesztésénél a tengeralattjárók több előnyt is kínálnak, ezek azonban jóval kevésbé látványosak, talán ezért is ragaszkodnak a felszíni egységek tökéletesítéséhez. Ezen egységeket új fegyverekkel is ellátják majd, itt helyet kapnak a könnyű torpedók, a vízalatti aknák és a különféle csalik is – hogy mindebből mi sül ki, azt néhány éven belül meglátjuk.
A felemelkedőben lévő fejlődő országok, azok közül is elsősorban Kína és India, egyre nagyobb összeget fordítanak saját katonai képességeik fokozására, amelyek között különösen fontos szerep jut a haditengerészetnek. Kína a maga részéről elsősorban a tengeri határokat szeretné odébb tolni, India pedig a partjaihoz közeli fontos útvonalakat ellenőrizné fokozottabban, egyik szemét mindvégig a nagy rivális Pakisztánon tartva, amely szintén igyekszik növelni jelenlétét.
A Defence Research and Development Organisation (DRDO) vagyis az indiai DARPA igazgatója a napokban adott interjút a The Hindu munkatársának, amelyben szó esett a lopakodó jellemzőkkel felruházott felszíni egységek kifejlesztéséről és hadrendbe állításáról. Elmondása szerint minden, a jövőben megjelenő indiai hajó megkapja majd a szükséges kiegészítéseket, néhány technológia pedig már a meglévő egységeken is megtalálható. A több szervezet együttműködésével kifejlesztett megoldások több szempontból is komoly akadályt jelentenek a kutatók számára, ám ezek leküzdése nem várhat magára.
A legfelső képen a Visby osztály egy hajója (belül elhelyezett fegyverrendszerrel), a felső képen pedig a Shivalik osztályú Brahmaputra látható
A lopakodó technológiák tekintetében fontos különbséget tenni a repülők és a haditengerészet egységei között. Előbbieknél az infravörös és a radarjelek által képzett lenyomat csökkentése az elsődleges kérdés, ezt hagyományosan a radarjeleket elnyelő bevonattal, illetve az azokat egyéb irányokban szétszóró szögletes felületek kialakításával oldják meg, a hajóknál azonban egyéb szempontokat, így például a megfelelő akusztikát, valamint az elektromos, mágneses és hidrodinamikai lenyomatot is minimalizálni kell. Szóba jön itt még a fedélzet speciális kialakítása, a fém alkatrészek kompozit anyagokkal történő helyettesítése, valamint a kibocsátott anyagok csökkentése is.
Természetesen a lopakodó egységek kifejlesztésénél a tengeralattjárók több előnyt is kínálnak, ezek azonban jóval kevésbé látványosak, talán ezért is ragaszkodnak a felszíni egységek tökéletesítéséhez. Ezen egységeket új fegyverekkel is ellátják majd, itt helyet kapnak a könnyű torpedók, a vízalatti aknák és a különféle csalik is – hogy mindebből mi sül ki, azt néhány éven belül meglátjuk.