Gyurkity Péter
Időben fellőhetik a James Webb űrteleszkópot
Most még nincs csúszás a projektben, ám most jön a neheze, indul az eszközök tesztelése.
A korosodó, egyre több gonddal küszködő, ám minden korábbi várakozást felülmúló Hubble űrteleszkóp kapcsán az utóbbi időben szinte minden alkalommal megemlítjük, hogy már dolgoznak a rendkívül hasznos eszköz közvetlen utódján, amely a tervek szerint 2018-ban állna munkába. A James Webb űrteleszkóp az USA következő nagy projektje, amely most lép be a tesztelési fázisba.
A NASA tudományos küldetésekért felelős egyik vezetője, John Grunsfeld, a napokban az amerikai képviselőház űrkutatással foglalkozó albizottságának tagjai előtt jelentette ki, hogy a projekt jelen pillanatban a korábban kijelölt menetrend szerint halad előre, itt nincs csúszás a munkálatokban. Mi több, mintegy 10 hónapnyi „tartalékot” halmoztak fel, vagyis a szakemberek erre is támaszkodhatnak az esetleges problémák felmerülése esetén, amire minden bizonnyal szükség lesz, hiszen a komolyabb csúszások általában a tesztelési fázisban jelentkeznek, a főbb komponensek tesztelése és integrációja pedig éppen most veszi kezdetét. Ezen komponensek között szerepel a teniszpálya méretű pajzs, ami a napsugarak és a nagy hő ellen hivatott védeni a különböző műszereket.
A James Webb a tervek szerint 2018-ban indulna útjára, munkáját pedig a Földtől mintegy 1,5 millió kilométeres távolságban végezné. A kutatók azt remélik, hogy az Univerzum korai állapotát vizsgálhatják majd az űrobszervatórium segítségével, de akár az életre alkalmas exobolygókra is bukkanhatunk – egyes vélemények szerint talán a Hubble-lal közösen, már amennyiben ez utóbbi még évek múlva is befogható lesz némi munkára. Maga a tesztelési fázis egyébként 3,5 évet vehet igénybe, ezzel valóban meglehet a 2018 októberi start, ám itt még sok potenciális akadályt kell majd elkerülni, illetve leküzdeni.
Grunsfeld kihangsúlyozta, hogy a mostani a NASA történetének egyik legösszetettebb küldetése, de a sikeres tesztelést követően akár arra is választ kaphatunk, hogy miként alakultak ki a korai galaxisok, ez pedig bőven megéri a fáradozást és a mintegy 8,8 milliárd dollárra rúgó költségeket.
A korosodó, egyre több gonddal küszködő, ám minden korábbi várakozást felülmúló Hubble űrteleszkóp kapcsán az utóbbi időben szinte minden alkalommal megemlítjük, hogy már dolgoznak a rendkívül hasznos eszköz közvetlen utódján, amely a tervek szerint 2018-ban állna munkába. A James Webb űrteleszkóp az USA következő nagy projektje, amely most lép be a tesztelési fázisba.
A NASA tudományos küldetésekért felelős egyik vezetője, John Grunsfeld, a napokban az amerikai képviselőház űrkutatással foglalkozó albizottságának tagjai előtt jelentette ki, hogy a projekt jelen pillanatban a korábban kijelölt menetrend szerint halad előre, itt nincs csúszás a munkálatokban. Mi több, mintegy 10 hónapnyi „tartalékot” halmoztak fel, vagyis a szakemberek erre is támaszkodhatnak az esetleges problémák felmerülése esetén, amire minden bizonnyal szükség lesz, hiszen a komolyabb csúszások általában a tesztelési fázisban jelentkeznek, a főbb komponensek tesztelése és integrációja pedig éppen most veszi kezdetét. Ezen komponensek között szerepel a teniszpálya méretű pajzs, ami a napsugarak és a nagy hő ellen hivatott védeni a különböző műszereket.
A James Webb a tervek szerint 2018-ban indulna útjára, munkáját pedig a Földtől mintegy 1,5 millió kilométeres távolságban végezné. A kutatók azt remélik, hogy az Univerzum korai állapotát vizsgálhatják majd az űrobszervatórium segítségével, de akár az életre alkalmas exobolygókra is bukkanhatunk – egyes vélemények szerint talán a Hubble-lal közösen, már amennyiben ez utóbbi még évek múlva is befogható lesz némi munkára. Maga a tesztelési fázis egyébként 3,5 évet vehet igénybe, ezzel valóban meglehet a 2018 októberi start, ám itt még sok potenciális akadályt kell majd elkerülni, illetve leküzdeni.
Grunsfeld kihangsúlyozta, hogy a mostani a NASA történetének egyik legösszetettebb küldetése, de a sikeres tesztelést követően akár arra is választ kaphatunk, hogy miként alakultak ki a korai galaxisok, ez pedig bőven megéri a fáradozást és a mintegy 8,8 milliárd dollárra rúgó költségeket.