Hunter

Halálközeli élményből tér vissza a James Webb

Az új esztendőbe lépve a megszilárdult politikai támogatás és a megújult tudományos potenciálnak köszönhetően felgyorsulhatnak a James Webb Űrtávcső (JWST) egyes munkálatai, a 8,8 milliárd dolláros obszervatórium azonban csak 2018 végén hagyhatja el a Földet.

A projekt vezetői így is aggódnak, hogy az elkövetkező évek tesztjei olyan rejtett problémákat tárnak majd fel, ami tovább duzzasztja az amúgy is csillagászati költségeket. A következő három év során kerül összeszerelésre az obszervatórium távcső eleme, a 18 hatszögű elsődleges tükörszegmensből álló 6,5 méter átmérőjű összetett rendszer, ami hétszer nagyobb a Hubble Űrtávcsőnél. Az elsődleges tükröt a másodlagossal és harmadlagossal, valamint a finomító tükrökkel együtt egy tartószerkezetre erősítik, aminek kibontható szárnyaival és "árbocaival" tökéletesen kell működnie az űrben.


A JWST négy tudományos műszere az Egyesült Államokban, Európában és Kanadában készül, ezek az ISIM-ben, vagyis az Integrált Tudományos Műszer Modul névre keresztelt készülékházban kapnak helyet. Az első lakót, a Közép-Infravörös Műszert (MIRI) áprilisban szállítják az Egyesült Királyságból a marylandi Goddard Űrrepülő Központba, tájékoztatott Eric Smith, az obszervatórium helyettes programigazgatója, a NASA főhadiszállásán. A MIRI a csillag-törmelék korongokat, az exobolygókat és a távoli galaxisokat fogja pásztázni.

A kanadai Finom Irányítási Szenzor (FGS), ami a távcső pontos irányzását teszi majd lehetővé, jelenleg kriogén vákuum tesztelésen esik át és valamikor az év második felében érkezhet meg a Goddardra, nyilatkozott Matt Greenhouse, a JWST projekt tudósa. Az infravörös közeli NIRCam, az űrtávcső elsődleges infravörös kamerája a kaliforniai Lockheed Martin Fejlett Műszaki Központban készül, tesztelése márciusban veheti kezdetét, átszállítása pedig ugyancsak 2012 második felére várható, tette hozzá Greenhouse. Végül 2013 februárjában indulhat el Európából az USA-ba az infravörös közeli NIRSpec spektrométer, amit az EADS Astrium épít.

Minden alkotóelem, beleértve a műszereket és tükröket, egyenkénti kriogén teszteken esik át, 2015-ben a Johnson Űrközpont hatalmas hűtőkamrájában azonban elsőként a távcső együttesen kifeszített optikáját teszik ki a működési hőmérséklet viszontagságainak, ami -228 Celsius foknak felel meg. "A tükröknek hidegnek kell lenniük, hogy saját hőjük ne fojtsa el a rendkívül halvány infravörös képeket" - magyarázta Lee Feinberg, a JWST optikai távcső elem vezetője. "Az összes tükör kriogén tesztelésének decemberi befejeztével a program eddigi legkeményebb próbatételét tudhatjuk magunk mögött"

A JWST eddig több mint 3 milliárd dollárt emésztett fel, ennek az összegnek egy jelentős része az alapvető technológiák kifejlesztésére ment el, azonban az elkövetkező években még így is szükség lehet némi kutató-fejlesztő munkára. "Még nem teljes, de jól haladunk" - nyilatkozott Scott Willoughby, a Northrop Grumman alelnöke a Spaceflight Now szakportálnak. "Túl vagyunk az összes nagy technológiai eljáráson. Sikerült megépítenünk a tükröket és olyan kiegészítőket, mint a mikrozárakat"

A mikrozárak hajszálnyi, 100x200 mikronos parányi cellák, melyek kinyílnak és bezárulnak az űrben, lehetővé téve a JWST-nek egyszerre több mint 100 kozmikus célpont színkép észlelését a NIRSpec műszerrel. "A műszaki fejlesztés nem zárult le addig, amíg az utolsó tesztet le nem futtattuk, az összetevők, technológiák, részegységek és anyagok készenléti szintje azonban jóval 90 százalék feletti" - mondta Willoghby.

Az idei év elsődleges feladata a távcső tartószerkezetének befejezése és a költséges kriogén tesztkamra kivitelezése a Johnson Űrközpontban a 2015-ös űrbeli körülmények közötti nagy ellenőrzésre. A JWST program az idén 530 millió dollárt kap, ami jóval több, mint az eredetileg előirányzott, a Fehér Ház által megnyirbált 375 milliós költségvetés. A Kongresszus azután szavazta meg a felduzzasztott keretet, hogy a Fehér Ház kiadási bizottsága egy olyan költségvetést állított össze, ami a program leállását eredményezte volna. "Nem a véletlen műve, hogy a JWST finanszírozása így alakult" - idézte fel a tavalyi eseményeket John Grunsfeld, a NASA tudományos igazgatója. "Igazi dráma volt, számomra mindenképpen"

Willoughby az űrtávcső történetének ezen szakaszát leginkább "halálközeli élményként" tudja jellemezni. A politikai csata egy független vizsgáló bizottsági jelentés után robbant ki, ami komoly kritikát gyakorolt a program vezetésére és a finanszírozási gyakorlatokra. A NASA eltökélte magát egy új, hitelesebb terv elkészítése mellett a program folytatása érdekében. "Úgy vélem elmondhatom, hogy egy évvel ezelőtt, amikor belekezdünk ebbe az áttervezésbe, mind a kormány, mind a kongresszus részéről komoly kétségek voltak, hogy a JWST felett újra vissza tudjuk nyerni az uralmat" - mondta Smith. "A projektnek és az ipari partnereknek a feladata volt egy új, végrehajtható és hiteles terv elkészítése"

Az áttervezés 2018 októberére tűzte ki az indítás dátumát és 8,8 milliárd dollárra becsülte meg a program teljes költségét. Az eseményeket kiváltó jelentés előtt a NASA 2014 júniusát hangoztatta a kilövés időpontjaként, a költségeket pedig "mindössze" 5,1 milliárdra taksálta. "A tükrök elkészültek, így a következő elemnek a szerkezetnek kell lenni" – tette hozzá Willoughby. "Ez volt az, ami az elmúlt pár év költségvetés csökkenése miatt egyre csak tolódott és eredetileg 2012 sem tűnt jobbnak"

A megemelt költségvetésnek köszönhetően az űrtávcső grafit kompozit szerkezetének központi része, ami a 18-ból 12 elsődleges tükörszegmenst fog tartani, már a nyáron elkészülhet, ami több mint hat hónappal gyorsíthatja fel a teljes szerkezet jelenleg két hónapos késésnél tartó konstrukciós munkáit. A további hat tükröt tartó kibontható szárnyak 2013-ban készülnek el.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #25
    Igen, de @halgatyó űrhajókról beszélt! Az összes űriparral foglakozó ország olcsóban juttat hordózóeszközt a világűrbe, a Szojuzok olcsóságáról nem beszélve. A pénzügyi tervezés lett volna lényeg, ami megléphető, ezért írtam, hogy "kínálja" és nem az, hogy kész van. És, hogy a kérdésedre is válaszoljak egy működőképes eszköz van, a Falcon 9 Dragon páros. Viszont olyan vállatok vannak a versenyben akik űriparban évtizedek óta otthon vannak (egyedül a SpaceX lóg ki ebből a sorból).

    És ha már JWST-nek, ugyan a fentihez semmi köze, de eddig 3X túltépték a költségeket, és még nincs kész! Ezen nem tudom mit nem lehet érteni, ők maguk mondják, hogy ár/érték arányban elbaszták, nem én! De a politika azt mondta távcső kell bármi áron, csak hogy ezt az árat nem adják meg, ezt a NASA éves költségvetéséből kell kigazdálkodnia, ami más projekteket kaszál el.
  • Molnibalage #24
    Stop. Ezek hordozó rakéták. A JWST meg valami egészen más... Ezek közül mennyi is a bejáratott? Eh...
  • halgatyó #23
    Ez OK. De valamiből a legelsőt megcsinálni mindig sokkal nehezebb (drágább, időigényesebb) Meghát ezek a cégek nem a legmoderbebb szuperteleszkópokat csinálják.

    Meghát sokminden fejlődik is, pl. a szerszámgépek, kohászat, elektronika, ez is abba az irányba mutat, hogy egyre olcsóbban lesznek elérhetőek az űrbe már kijuttatható színvonalú eszközök. Nem feltétlenül a magáncég előnyét bizonyítják az "állami"val szemben
  • Irasidus #22
    Igen, van aki tizedáron kínálja (illetve építi) NASA-nak az űrhajóit: SpaceX, Orbital Sciences, Boeing, Dream Chaser.
  • Irasidus #21
    Persze, hogy nem. Erről még hivatalos átvilágítási jelentés is készült, belinkeljem vagy veszed a fáradtságot és megkeresed? Vagy csak úgy írtad...
  • halgatyó #20
    Hű de jó hogy ennyi kiváló konstruktőr van itt! Ugyanis épp készülök egy vállalkozást alapítani. Űrhajókat fogunk gyártani a NASA-nak, tizedáron!

    Valamit nem értek. NEM kötekedni akarok, tényleg nem értem. Az ugye ismert, hogy az usákoknál mindenféle komolyabb tudományos projektre bizony pénzt kell összekalapolni. Bemegy hát a John Smith a kormányzó valamelyik illetékeséhez, vagy valamelyik magán-pénzeszsákhoz, és elkezdi sorolni, hogy milyen jó dolog is volna ezt meg ezt kikutatni... mert hát az emberiségnek ez milyen jó...

    Namármost: ez a döntéshozó vajon 1.) hülye? 2.) meg van kenve?
    Miért nem mondja ez a döntéshozó: "nézd John, te vagy a NASA főnöke, és nem vagy képes megszervezni a beszállítók munkáját a fővállalkozók meg az al-fővállalkozók KIHAGYÁSÁVAL? Miért vagy te ott azon a poszton, ennyi fizetésért?" Vagy valami hasonlót.

    Én otthon elég sokmindent összebarkácsoltam már, persze közel sem űrcuccokat, csak lépcső-vasvázat, keritést, polcrendszert, meg ennél jóval bonyolultabb dolgot is. Kb. 30 éve csinálom. A saját bőrömön tapasztaltam, hogy MEGCSINÁLNI valamit (és előtte a semmiből megtervezni, az alternatív lehetőségeket összehasonlítani, stb.) mennyire nehéz és időigényes.
    Beszélni róla sokkal könnyebb.
    Én egyáltalán nem sokallom azt a 8 milliárd dollárt, ha a feladat nagyságához viszonyítom.
    (Félreértés ne essék: én nem vagyok az usákok naaagy haverja, de a NASA talán az egyetlen része az usának, amit nem utálok)
  • philcsy #19
    Te majd kapsz eredeti infravörös képet is, de mi egyszerű halandók a spektrumnak csak egy szűk tartományát látjuk.
  • philcsy #18
    Az a 10x-es szorzó pont abból fakad, hogy a NASA világ életében fővállalkozóknak adta ki a tényleges feladatokat.
  • speed2006 #17
    Ha már ennyi pénzt beleölnek, akkor remélem szép, mesterségesen színezett, fantázia űrfotókat is közzé tesznek majd.
  • Molnibalage #16
    Mutass már egy olyan komplex precíziós műszaki szerkezetet, ami emberi kéz érintése nélkül folyamatosan üzemet bír öt évig az idelenti kényelmes körülmények között. Ezt először fel kell tolni oda és a világűr nem túl kellemes technológiai tér...

    A Hubble kíbirta komoly meghibásodás nélkül 5 évig...?