SG.hu·

Megtalálta első bolygóit a Kepler űrteleszkóp

A csillagok zümmögnek és pulzálnak, a kozmikus zene rezgései pedig segítenek a NASA Kepler Űrtávcsövének a Naprendszeren kívüli Föld-szerű bolygók felfedezésében.

A Kepler csapat az Amerikai Csillagász Társaság január 4-i ülésén jelentette be öt új bolygó azonosítását. Ezek az 1 méteres távcső első felfedezései, ami folyamatosan bámulja az égbolt egyik területét a csillagok fényének halványulása után kutatva. Ez egy-egy bolygó áthaladását jelzi, egyfajta "asztroszeizmológiai" rezgést hozva létre. A rezgések pontos megértése lehetővé teszi a csillagászoknak, hogy a Föld-méretű bolygókat két csoportba sorolják, az egyik a sziklás, a másik pedig a vizes bolygókat tartalmazza, magyarázta David Sasselov, a Kepler tudományos csapat egyik felügyelője, a Harvard Egyetem csillagásza.


A Kepler űrteleszkóp a földi előkészítés során

Mivel egy idősebb csillag magja másként rezeg, mint egy fiatalé, az asztroszeizmológiai mérések lehetővé teszik a csillagrendszer, illetve ezáltal a bolygó korának pontos megállapítását. Az adatok egyben jobb becslésekhez is vezetnek a csillag méretét illetően, ami pedig a bolygó méretének pontosabb meghatározását eredményezi. Ronald Gilliland, a Kepler csapat tagja szerint ez az extra pontosság a földi mérésekkel kombinálva 50 százalékkal precízebb eredményeket biztosít az úgynevezett exobolygók sűrűségének meghatározásában. Sasselov szerint ez már elegendő lehet ahhoz, hogy különbséget tudjanak tenni egy olyan sziklás bolygó mint a Föld, melynek mindössze 0,06 százaléka víz, és az igazi vízi világok, mint a nemrég felfedezett GJ 1214b között; utóbbi legalább 50 százalékban tartalmaz vizet.

A Kepler 2009 márciusában hagyta el a Földet, így még küldetése elején jár. A felfedezett öt bolygó alig hat-hét tudományos adat eredménye, esetükben csupán néhány napba telik, mire megtesznek egy kört szülőcsillaguk körül. A felfedezett bolygók közül négy nagyobb, mint a Jupiter, egy pedig megközelítőleg a Neptunusz méretével rendelkezik. Becsült hőmérsékletük 1200-1650 Celsius fok körül mozog. "A felfedezett bolygók forróbbak mint az olvadt láva" - nyilatkozott Bill Borucki, a Kepler vezető tudósa, aki leginkább az izzó kemencékhez hasonlította az exobolygókat, amik saját fénnyel rendelkeznek.


A Kepler által talált bolygók hőmérséklete és mérete

Az egyik bolygó azonban, ami a Kepler 7b jelet kapta, különösen érdekesnek ígérkezik, köbcentiméterenkénti 0,17 grammjával ez ugyanis a legalacsonyabb sűrűségű exobolygó, ami valaha felfedeztek. "A bolygó átlagsűrűsége, beleértve a magját is közel azonos a Styrofoaméval" - magyarázta Borucki, aki egy hőszigetelésben alkalmazott polisztirol habhoz hasonlította az új égitestet. "Elképesztően könnyű bolygó, olyasvalami, aminek egészen biztosan örülni fognak az elméleti tudósok, szerkezetének megértése ugyanis komoly feladatnak ígérkezik."

Több száz exobolygó-jelölt várja a megerősítést, ami elsősorban a távcső adatgyűjtésének a függvénye. A Földhöz hasonló bolygókra azonban még várni kell, ezeknek ugyanis jóval hosszabb a pályájuk, észlelésük több évet vehet igénybe. Mivel a Kepler csak a bolygók méretét méri, a tömeget a földi megfigyelésekből kell megállapítani. Arra azonban még a hatalmas, 10 méteres Keck távcsövek műszerei sem képesek, hogy egy Föld-szerű bolygó esetében ezt megállapítsák, ezért Sasselov egy új műszer megépítésén dolgozik. Ezt a 4,2-méteres William Herschel Teleszkópra szerelnék 2011-ben, vagy 2012-ben, amikor a Kepler már a kisebb bolygókat is észlelni fogja.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Tetsuo2010. 01. 12.. 13:32||#72
Hm.. aszittem demagog neoliberalis vagy, aki valojaban a kapitalizmust es Ámerikát isteniti. Rajtad sem lehet kiigazodni..
© Epikurosz2010. 01. 11.. 18:52||#71
Pedig közakadozás, mert tõle, tõled, államtól nyúlja le a pénzt. De ha ilyen jólelkû, hogy a vagyona felét felajánlja az afrikai zuluknak, akkor miért nem adja nekem féláron a szoftvereit?
Majd a fennmaradó pénzbõl adok én alamizsnát a négereknek, akik nekem lesznek hálásak, nem Gécnek.
Olyan ez, mint a krisnások, hogy aszongya adjak nekik pénzt, hogy továbbadják a rászorulóknak.
Már az adományozás sem a égi, hanem láncadományozás, sokközvetítõvel, akik mind lecsipegetnek belõle valamennyit.
Apropó, van olyan jótékonykodó alapítvány, amely az adományok 80%-át elkölti.

Az amerikai/magyar/belga... kormány is bezsebel egy csomó adót, utána elkezdi osztogatni a pénzeket. Így könnyû! Pláne kilentúrát kiépíteni.

Obama is egy jótékonykodó alapítványnál pusztította az adófizetõk pénzét, soha életében nem volt egy rendes munkahelye.
Ezek akarnak minket vezetni?

A magyar adórenszer 1+1%-a meg röhej.

Az állami költségvetést meg mindenféle idióta OGy-képviselõ szavazza meg.

Legyen az, hogy interneten szavazzuk meg mi a költségvetést.
Lenne 2 fõ kategória: a minimum költségek (rendõrség, közkórházak, bíróság, vám, közigazgatási kenyérpuszítók, hadsereg, patkányirtók és sintérek stb.) szóval itt -tól - ig leetne szavazni; és utána következnének a fakultatív tételek, amelyekre, ha nekem úgy tetszik, az én adómból nem adok egy fillért sem.
Lenne itt haddelhadd! A sok ingyenélõ széltolónak felkopna az álla.
A technológia már megvan erre, mármint a demokrácia szélesítésére.
© Molnibalage2010. 01. 11.. 13:19||#70
Attól, mert az MS-nek nagy bevétele volt és egy személyben BG úgy döntött, hogy adakozik, az nem közadakozás.

A Vöröskeresztet államok is támogatják amennyire tudom, nem a kisemberek rakják össze azt a pénzmennyiséget.
© Epikurosz2010. 01. 10.. 21:33||#69
Ez igen.<#eljen>
© kamov2010. 01. 10.. 19:12||#68
Pár dologban kiegészíteném.

Az ûrállomáson a kritikus rendszereket valóban egyszerû célgépek viszik saját szoftverrel.

Ebbõl két fõ rendszer az orosz egység hat db német gyártmányú vezérlõegysége és az amerikai egység alapfunkcióit vezérlõ célszámítógépek.

Minden mást, mint a kísérleti eszközöket vagy a robotkar vezérlését viszont laptopokkal oldanak meg. Van fent egy csomó.
Elég megnézni a NASA ISS képgalériáit, nehéz olyan képet találni amin nincs. A meghibásodások természetesen gyakoribbak mint a Földön, de nem kritikus rendszerekre teljesen jól megfelelnek.

A kezdetekben ezek a Laptopok egy darab kivételével mind Thinkpad 760-ok különbözõ változatai voltak voltak (166MMX, 200MMX). Az orosz részegységben máig mûködik néhány. Egy linuxos kivételével mindegyiken Win98SE van.

2003-tól vitték fel az A31p sorozatú TP-ket. Ezek már P4-esek voltak és máig ezek adják a derékhadat. Jórészt Win2000 van rajtuk, de van XP-s is. A Shuttle személyzetek ugyanilyen sorozatú személyi laptopjain hivatalosan tavaly cserélték a Win2000-et XP-re.

Tavaly (2009) kezdték el használni a T61p sorozatot amik már C2D procival vannak szerelve, és alapból XP fut rajtuk.

Általánosan látható hogy többéves jól kiismert konfigurációkat és szoftvereket használnak.

Szívás mondjuk azért néha van. A tavalyi 18. személyzet parancsnoka (Michael Fincke) megjegyezte hogy a régi 760-as sorozatú gépen a JAVA-ban megírt alkatrész és szerszámnyilvántartó program bizony már kb. 3-5 perc alatt tölt be... Ezt azóta egy A31P-vel orvosolták.

Úgyhogy az ûrturisták azért bizakodhatnak, laptop ügyben.

Kísérleti jelleggel az Orosz szegmensben közönséges bolti PDA-kat is használnak.




© Epikurosz2010. 01. 09.. 19:16||#67
OK, de csak odajeggyel. Sõt, Gyurcsányéknak legyen ingyen.
© Desiderata2010. 01. 09.. 19:13||#66
vigyenek fel ûrtúristát
© Epikurosz2010. 01. 09.. 18:55||#65
Majdnem.

Bill Gates összeharácsolt tõlünk kb. 26 mrd $-t, és pár éve kijelentette, hogy a felét jótékony célokra ajánlja fel. Nem ismerem a végét, de gondolom nem blöffölt.
Vagy ott van a LiveAid, meg mindenféle marhaság. Jim Bálna és gyûjt a wiki projektjére, bár nem ez a nagyságrend.
A Vörös Kereszt költségvetésének most nem akarok utánanézni, de szerintem világszinten megmozgatnak 10 mrd $-t évente.
Málta Szeretszolgálat. Ökumenikus Szeretetszolgálat.

Szóval, ha kiállna valamelyik fejes a nasától vagy az esától, és azt mondaná, emberek, csórók vagyunk, mert ezek a malac politikusok nem adnak pénzt, szerintem összegyûlne 5 mrd $.
Lényegében - ha úgy veszem - kb. 7 mrd ember van a Földön, egy fõre 1$ sem jutna.
© Molnibalage2010. 01. 09.. 17:52||#64
Volt már példa ekkora közadakozásra?
© Epikurosz2010. 01. 09.. 14:08||#63
"Egy olyan távcsõ megépítése, amely a felszínen oxigént, vizet és szén-dioxidot keresve képes pásztázni a Föld-szerû bolygókat, ötmilliárd dollárba (933 milliárd forintba) kerül. Jelenleg ezek a tervek pénzügyi okok miatt kivitelezhetetlenek, ám a dolgok megváltozhatnak."

5 mrd $

Ennyit közadakozással is össze lehetne gyûjteni.