Balázs Richárd

Megkezdi űrbeli tevé­keny­ségét az aszte­ro­ida-bányász cég

Tervei szerint október 27-én állítja pályára első űreszközét az aszteroidák bányászatát célul tűző Planetary Resources.

Az aszteroidákat felfedező űrtávcső-flotta Arkyd 3 névre keresztelt technológiai demonstrátora mindössze 33 centiméter hosszú és 10 centiméter széles, és a Nemzetközi Űrállomásra induló soron következő kereskedelmi teherhajón fog utazni. "A küldetés az űrtávcsövek alapvető műszaki megoldásait és szoftverét fogja tesztelni és kiértékelni" - nyilatkozott a cég szóvivője, Stacey Tearne.

A hollywood-i rendező, James Cameron, a Google-vezér Eric Schmidt és az X-díj alapító Peter Diamandis által támogatott Planetary Resources dollármilliókat akar fektetni 10 darab Arkyd 100 űrtávcső földkörüli pályára állítására, hogy általuk megtalálják a fémet rejtő aszteroidák árulkodó spektroszkópos jeleit.

Ha megvan a potenciális aszteroida, a cég egy újabb, rakétahajtással ellátott Arkyd 200 távcsövet küld a leendő bányászati terület elfogásához és felszínközeli nemesfémeinek, például a platina és az arany elérhetőségének felméréséhez. Végül egy bányász űrhajóraj, az Arkyd 300-asok indulnak a lelőhelyek felé, és az aszteroidákra leszállva kitermelik az erőforrásokat. Ez tehát az elmélet. A kezdeti szakaszokban a Planetary Resources közösségi finanszírozással, úgynevezett crowdfunginggal oldja meg az Arkyd 100 űrtávcső technológia fejlesztését, amit első lépésben az Arkyd 3 fog tesztelni. Eddig ezzel a módszerrel 17.600 támogatótól 1,5 millió dollárt sikerült szerezniük.

Amennyiben az Arkyd 3 tesztjei terv szerint zajlanak, jövőre egy újabb prototípus indulhat útnak, amit 2016 végén követhet az első Arkyd 100. "Várom a Planetary Resources küldetés indulását, mivel egy rendkívül megbízható csapatról van szó, hosszú távú tervekkel" - mondta Richard Crowther, a Brit Űrügynökség főmérnöke, aki szerint jelenleg az aszteroidák tulajdon- és egyben bányászati joga a legfőbb kérdés. "Az ENSZ űrrel kapcsolatos egyezményei és konvenciói képesek kezelni ezeket a kereskedelmi vállalkozásokat. Ahogy a földkörüli küldetéseknél, úgy az aszteroidáknál is meg fogjuk találni a nemzetközi és nemzeti űrtörvényekhez szükséges mechanizmusokat, melyek minden ország érdekeit szolgálni fogják" - nyilatkozott a New Scientist-nek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #104
    Terminológia a fémek, kövek megszilárdulni és nem megfagyni szoktak, és én azt írtam, hogy szilárd anyagok nem fagynak meg, mert eleve szilárdak. Ez lehet, hogy elsőre szőrszálhasogatásnak tűnik, de amikor MasterMason azt mondja az űrben csontáfaagynak a kisbolygók, akkor nem arra gondol, hogy több ezer fok van odafönt, és éppen kicsapódnak és "fagynak" a kövek... Így érthető?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.02. 10:08:27
  • Vol Jin #103
    "Ugye a halmazállapotokat iskolában és fázisátalakulásokat megtanultad? Szilárd anyagot hűteni lehet, de ez nem fagyás. De mi a kérdés, valójában. Mellesleg nem szidtam az édesanyádat sehol, valamit félre olvastál."

    Az olvadáspont, és a fagyáspont egymás szinonímái.
  • Molnibalage #102
    Pl. a támadó helikopter megvalósítása a sugárhajtóművel
    Ezt a példát nem is értem, Gázturbinás hajtású minden nagyteljesítményű helikopter, de nem a gázturbina miatt potensek ezek a helik... Jet elven működő hajtóműves kombinált hajtású helik száma meg 0.
  • Attilawap #101
    Egyébként nekem az a véleményem erről az űrbéli bányászatról, hogy mint eddig minden műszaki ágazatban, ide is kellene a nagy műszaki áttörés. Pl. a támadó helikopter megvalósítása a sugárhajtóművel. Lehet, hogy ma még teljesen elképzelhetetlen a műszaki kivitelezés az aszterodiákon való bányászatnál, holnap már nem biztos. Egyébként az Alien 1 című film úgy kezdődik, hogy a Nostromo teherűrhajó vagy 200 millió finomításra váró érccel a fedélzetén érkezőben van vissza a földre. Tehát az elképzelés elég régi. :)
  • sirpalee #100
    Nem írtam, hogy hagyományos reaktort kell vinni. (és tudom milyen elvűeket használnak mostanában főleg) Folynak kísérletek teljesen zárt rendszerekkel, ahol nincsenek az általad említett problémák. A baj inkább a méret és a tömeg. (ezért is utaltam rá, hogy nem triviális)
  • Molnibalage #99
    Én nem vagyok túl járatos az űrkutatásba és fizikusi diplomám sincs, de még én is emlékeztem rá fejből, hogy kurvára nincs -270 C fok a naprendszerben található objektumok árnyékos oldalán sem igen, nemhogy a napsütötte részükön.

  • Irasidus #98
    Szóval van, két darab Elte fizikus diplomád, meg gondolom egy csillagász, és ennek ellenére Miskolcon dolgozol valami csillagvizsgálóban? Ejha, Piszkéstető, meg Szeged elbújhat Miskolc mögött. Viszont ezzel a diplomával a hátad mögött azt állítod, hogy te színképelemzéssel mérted meg a Halley üstökös 86' látogatásakor a hőmérsékletét, és -270 fokot mértél egy kutatótársaddal (miközben ugyanebben az időben a Vega szondák + fokot is mértek a felszínen), sőt szerinted az összes kisbolygónak ennyi a hőmérséklete! Bizonyíték? Kérdeztem milyen műszerrel mérted meg, és hogyan? Van mérési jegyzőkönyv? De ehelyett csak arra tudtál hivatkozni ki vagy, mintha az számítana... Válaszolsz?

    Szívesen elmegyek megnézem a mérési eredményeidet, ha itt nem vagy hajlandó közzé tenni semmit. Hova mehetek, mi a cím?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.10.30. 12:55:26
  • Irasidus #97
    Igen, ezt nem is vitatom, ezek nem nagy teljesítményű rektorok voltak, sőt nem is működtek sokáig (pár hétig). Viszont egy Europa-cyriobot misszió nem a reaktor megépítése miatt lehetelten, vagyis de, csak nem fizikai okok miatt, hanem pénzügyi. Ha 500 mérnököt ráeresztenél és talicskával hordod oda pénzt, 3-5 év alatt meglenne, de nincs. Emlékszem még mi volt a JIMO-val, ott is reaktort akartak használni, a Pentagonnak van(!), de a nasa kérésére sem voltak hajlandók adni egyet, egy már nem használt régebbi típusból, pedig házon belül lett volna. A nasa meg úgy döntött nem fejleszt ki ilyen rendszer.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.10.30. 11:39:53
  • Molnibalage #96
    A linkelt reaktorok egyik fele RTG. A másik felénél ebből sajnos még az alapvető működési elvét sem értem, de itt is hőt állítanak elő, ahogy az RTG-nél, tehát lényegéban a difi annyi, hogy a teljesítménysűrűgée nagyobb. A villamos teljesítményük bármiféle ipari művelethez képest vicckategóriás.
  • Irasidus #95
    Tudomásom szerint több atomrektor is kipróbáltak az űrben. Lista És ha jól rémlik víz helyett higanyt (meg egyebeket) használtak, és egy zárt rendszerben nem szükséges pótolni a keringő folyadékot. Ha jól tudom a nagy bravúr az volt, hogy egyetlen tengelyen oldották meg az összes forgómozgás. De volt a szovjeteknek is. Az atomsorompó egyezmény életbelépése óta nem használnak ilyet. Nem látom fizikai akadályát egy sokkal komolyabb reaktor űrbéli használatnénak sem, ez mind mérnöki feladat, és megoldható (ha van elég pénz, és idő).