Gyurkity Péter
Egyesített elmélet a dinoszauruszok kihalására
Egy új kutatás szerint a vulkanikus tevékenység és a kisbolygó becsapódása is szerepet játszott ebben.
A Science magazin online kiadásában tették közzé a napokban egy új kutatás eredményeit, amelyekkel a szakemberek az évtizedek óta tartó vitára igyekeznek pontot tenni. Ebben a korábbinál pontosabban meghatározzák a Dekkán-fennsíkon található, ősi vulkanikus tevékenységre utaló kőzet korát, amely magyarázatot adhat a folyamat kialakulására és lezajlására.
A területtel foglalkozó kutatók körében máig vitatéma a dinoszauruszok kihalása. Egy részük szerint ez pusztán a 66 millió évvel ezelőttre tehető vulkanikus tevékenység számlájára írható, míg a többség ma már azt állítja, hogy ebben a nagyjából ugyanakkor bekövetkezett Chicxulub-becsapódás játszotta a főszerepet. Az új eredmények arra utalnak, hogy mindkét esemény hozzájárult a folyamathoz, amit az is igazolni látszik, hogy egyes fajok kihalása már a becsapódás előtt megkezdődött, illetve lezajlott – igaz, a dinoszauruszok 75 százalékának eltűnése minden bizonnyal a kisbolygóval való ütközésnek köszönhető.
A kutatók a több megszilárdult bazaltfolyam réteget vizsgálták meg az úgynevezett Dekkán-trapp (lépcsők) területén, amely a mai Indiában egy nagyjából Franciaországnak megfelelő régiót fed le, ám a talajerózió és a kontinensvándorlás előtt még a mai ország méretének felét tette ki. Az itt megtalált cirkon révén megállapították, hogy az első kiömlés 66,29 millió évvel ezelőtt zajlott le, ez 250 ezer évvel megelőzte az aszteroidát, ám az aktivitás mintegy 750 ezer évig tartott, ennek révén pedig 512 ezer köbméter láva ömlött ki a felszínre, bár ennek ütemét és sebességét még nem ismerjük, vagyis nem teljesen világos, hogy melyik réteg játszott szerepet a globális klíma megváltozásában és a fajok kihalásában.
Erre jött rá mintegy utolsó csapásként az aszteroida becsapódása, ami végleg kiütötte az akkor meglévő fajok 95 százalékát, bár korábban az is lehetőségként merült fel, hogy a vulkanikus tevékenységet is egy hasonló esemény indította be.
A Science magazin online kiadásában tették közzé a napokban egy új kutatás eredményeit, amelyekkel a szakemberek az évtizedek óta tartó vitára igyekeznek pontot tenni. Ebben a korábbinál pontosabban meghatározzák a Dekkán-fennsíkon található, ősi vulkanikus tevékenységre utaló kőzet korát, amely magyarázatot adhat a folyamat kialakulására és lezajlására.
A területtel foglalkozó kutatók körében máig vitatéma a dinoszauruszok kihalása. Egy részük szerint ez pusztán a 66 millió évvel ezelőttre tehető vulkanikus tevékenység számlájára írható, míg a többség ma már azt állítja, hogy ebben a nagyjából ugyanakkor bekövetkezett Chicxulub-becsapódás játszotta a főszerepet. Az új eredmények arra utalnak, hogy mindkét esemény hozzájárult a folyamathoz, amit az is igazolni látszik, hogy egyes fajok kihalása már a becsapódás előtt megkezdődött, illetve lezajlott – igaz, a dinoszauruszok 75 százalékának eltűnése minden bizonnyal a kisbolygóval való ütközésnek köszönhető.
A kutatók a több megszilárdult bazaltfolyam réteget vizsgálták meg az úgynevezett Dekkán-trapp (lépcsők) területén, amely a mai Indiában egy nagyjából Franciaországnak megfelelő régiót fed le, ám a talajerózió és a kontinensvándorlás előtt még a mai ország méretének felét tette ki. Az itt megtalált cirkon révén megállapították, hogy az első kiömlés 66,29 millió évvel ezelőtt zajlott le, ez 250 ezer évvel megelőzte az aszteroidát, ám az aktivitás mintegy 750 ezer évig tartott, ennek révén pedig 512 ezer köbméter láva ömlött ki a felszínre, bár ennek ütemét és sebességét még nem ismerjük, vagyis nem teljesen világos, hogy melyik réteg játszott szerepet a globális klíma megváltozásában és a fajok kihalásában.
Erre jött rá mintegy utolsó csapásként az aszteroida becsapódása, ami végleg kiütötte az akkor meglévő fajok 95 százalékát, bár korábban az is lehetőségként merült fel, hogy a vulkanikus tevékenységet is egy hasonló esemény indította be.
