Balázs Richárd
Felébresztik a Plútó-expedíciót
Kilenc év utazás után december 6-án felébresztik hibernációs üzemmódjából az időközben törpebolygóvá visszaminősített Plútót felderíteni hivatott New Horizons űrszondát.
A szonda megkezdi a Naprendszer peremén elhelyezkedő kisméretű jeges égitest-rendszer megközelítésének utolsó szakaszát, ami még önmagában is egy hosszú utazásnak fog számítani. A szonda 2006-ban kezdte meg útját, amikor a Plútót még teljes értékű bolygóként kezelték, státuszát azonban már ennek az évnek a végén megváltoztatta a Nemzetközi Csillagász Szövetség. Jelenleg a szonda 4,76 milliárd kilométert tudhat maga mögött.
A NASA által indított küldetés számos műszert foglal magába a különböző színképelemzőktől, melyek a Plútó összetételének és légkörének részleteit hivatottak felfedni, egészen egy porgyűjtő lemezig bezáróan, ami a törpebolygó környezetének részecskéit fogja elemezni.
Az ébresztési szekvencia előreprogramozott és automatikusan fut le, még nyáron, augusztusban töltötték fel a szonda fedélzeti számítógépére. Az ébresztést magyar idő szerint ma délelőtt 9 órára időzítették. Ezután a szondának körülbelül 90 percre lesz szüksége, hogy visszajelezzen a földi irányításnak az aktív üzemmódba kapcsolásról, az üzenetnek pedig a hatalmas távolság miatt még fénysebességgel is 4 órára és 25 percre tart, hogy elérje bolygónkat.
A küldetés főfelügyelője, a Colorado-i SWRI tudósa, Alan Stern szerint az űrszonda felébresztése a projekt csúcspontjának kezdetét jelenti. "A Plútó-rendszer rengeteget taníthat nekünk" - mondta. "A rendszer felderítése a New Horizons-szal az első alkalom, hogy egy ilyen világot szemügyre vehetünk. Rendkívül boldog vagyok. Erre várunk kilenc éve. Kezdetét veheti a találkozás"
A New Horizons 2015 júliusában halad el a rendszer mellett, a távoli megfigyelések január közepétől kezdetüket veszik, májustól pedig már nagy felbontású fényképeket fog visszasugározni a Plútóról és jelenleg ismert öt holdjáról. Az elhaladás után a szonda tovább folytatja utazását és valószínűleg meglátogat egy vagy több Kuiper-öv objektumot, melyek úgynevezett protoplanetáris maradványok és számos információval szolgálhatnak a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulásáról.
A szonda megkezdi a Naprendszer peremén elhelyezkedő kisméretű jeges égitest-rendszer megközelítésének utolsó szakaszát, ami még önmagában is egy hosszú utazásnak fog számítani. A szonda 2006-ban kezdte meg útját, amikor a Plútót még teljes értékű bolygóként kezelték, státuszát azonban már ennek az évnek a végén megváltoztatta a Nemzetközi Csillagász Szövetség. Jelenleg a szonda 4,76 milliárd kilométert tudhat maga mögött.
A NASA által indított küldetés számos műszert foglal magába a különböző színképelemzőktől, melyek a Plútó összetételének és légkörének részleteit hivatottak felfedni, egészen egy porgyűjtő lemezig bezáróan, ami a törpebolygó környezetének részecskéit fogja elemezni.
Az ébresztési szekvencia előreprogramozott és automatikusan fut le, még nyáron, augusztusban töltötték fel a szonda fedélzeti számítógépére. Az ébresztést magyar idő szerint ma délelőtt 9 órára időzítették. Ezután a szondának körülbelül 90 percre lesz szüksége, hogy visszajelezzen a földi irányításnak az aktív üzemmódba kapcsolásról, az üzenetnek pedig a hatalmas távolság miatt még fénysebességgel is 4 órára és 25 percre tart, hogy elérje bolygónkat.
A küldetés főfelügyelője, a Colorado-i SWRI tudósa, Alan Stern szerint az űrszonda felébresztése a projekt csúcspontjának kezdetét jelenti. "A Plútó-rendszer rengeteget taníthat nekünk" - mondta. "A rendszer felderítése a New Horizons-szal az első alkalom, hogy egy ilyen világot szemügyre vehetünk. Rendkívül boldog vagyok. Erre várunk kilenc éve. Kezdetét veheti a találkozás"
A New Horizons 2015 júliusában halad el a rendszer mellett, a távoli megfigyelések január közepétől kezdetüket veszik, májustól pedig már nagy felbontású fényképeket fog visszasugározni a Plútóról és jelenleg ismert öt holdjáról. Az elhaladás után a szonda tovább folytatja utazását és valószínűleg meglátogat egy vagy több Kuiper-öv objektumot, melyek úgynevezett protoplanetáris maradványok és számos információval szolgálhatnak a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulásáról.
Valoszinu felrobban az egesz 
