A Hubble Űrtávcső segítségével megtalálták a törpe bolygó negyedik holdját. Az átmenetileg P4-nek nevezett hold a becslések szerint 13-34 kilométeres átmérővel rendelkezik.

A P4 a már régóta ismert Charon, valamint a nemrég felfedezett Nix és Hydra társaságát gazdagítva vált a Naprendszer legújabb tagjává. "Ez egy fantasztikus felfedezés" - nyilatkozott a kisbolygó elnevezési konvencióknak megfelelően 134340 Pluto-nak írandó egykori Plútó felé tartó űrexpedíció, a New Horizons főfelügyelője, Alan Stern, a Colorado-i SRI (Southwest Kutató Intézet) munkatársa. "Most, hogy már tudunk a Pluto-rendszer újabb holdjáról, megtervezhetjük a közeli megfigyelését"

A New Horizons 2015-ben éri el a bolygó rangjától 2006-ban megfosztott Plútót és holdjait, az űrszonda hét műszerével részletesen fel fogja térképezni a rendszer objektumainak felszínét, összetételét és légkörét.

A P4 a Nix és a Hydra között kering, utóbbiakat 2005-ben fedezték fel, ugyancsak a Hubble segítségével. A Charont még 1978-ban azonosították az Egyesült Államok Haditengerészetének Obszervatóriumával, ez volt az első csillagászati eszköz, aminek sikerült különálló objektumként észlelnie a Plútó legnagyobb holdját. Összehasonlításként, míg a Pluto maga egy kicsivel több, mint 2300 kilométeres átmérővel rendelkezik, a Charon átmérője 1200 kilométer, a Nix és a Hydra pedig a 30 és 115 kilométeres tartományba sorolható.

A Hubble június 28-án észlelte először a P4-et új Wide Field Camera műszerével. A hold létezését a július első felében lezajlott észlelések erősítették meg. "Átmenetileg P4-nek neveztük el. Lesz neve, ebben azonban nem a NASA fog dönteni" - nyilatkozott Trent Perrotto, a NASA szóvivője, aki elmondta, hogy a névadás a Nemzetközi Csillagászati Egyesület (IAU) hatáskörébe tartozik.


Ha az IAU irányvonalait nézzük, akkor a Neptunusz pályáját keresztező vagy megközelítő objektumokat - különösen a Plútó holdjait a túlvilággal kapcsolatos mitológiai nevekkel ruházhatják fel. Plútó a túlvilág ura volt a római mitológiában, Charon (Kharón) pedig a lelkeket az élők és a holtak világát elválasztó Styx folyón átszállító révész. A Plútó második holdja, a Nix a sötétség és az éjszaka görög istennőjéről Nüxről, Kharón anyjáról kapta a nevét, míg a Hydra a túlvilág kapuját őrző sokfejű kígyó. A P4 nevének kiválasztásánál az IAU figyelembe fogja venni az égitest felfedezőjének kívánságát is, aki nem más mint Mark Showalter, a kaliforniai SETI Intézet csillagásza. A SPACE.com az ő választásáról érdeklődött.

"Ez a téma még egyeztetés alatt áll" - nyilatkozott Showalter. "Számos színes nevünk van, amiből választhatunk, mivel az összes hold neve Hadész (Plútó görög neve) kegyeltjeitől származik. A legtöbbször Cerberus, a pokol kapuját őrző kutya neve merült fel, ezt a nevet azonban már egy aszteroida is viseli. Az IAU ellenzi az aszteroidák neveinek használatát. de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne engedélyeznék"

Showalter elkötelezettnek tűnik a fenti névvel kapcsolatban, éppen ezért javasolta egy másik, a göröghöz közelebb álló írásmódjának, a Kerberos-nak az alkalmazását, ugyanakkor elismerte, hogy rengeteg név áll a rendelkezésükre, ezeket az interneten is megszavaztatják. Elvileg két hónapon belül megszülethet a parányi hold neve, és nem kizárt, hogy Kerberos fogja őrizni a Kuiper-öv objektumait.