Hunter

Veszély leselkedhet a New Horizonsra

A NASA tudósai attól tartanak, hogy a Plútó holdjai által potenciálisan létrehozott törmelékmezők megrongálhatják, vagy akár meg is semmisíthetik a sok millió dolláros New Horizons űrszondát. A program vezetői már javában elemzik a kockázati szintet és elkezdték kidolgozni a pályamódosítási lehetőségeket is.

Az óránként több mint 54 500 kilométeres sebességgel haladó szonda kilenc és fél évre tervezett utazásának hetedik esztendejében jár, célja a Plútó és holdjainak tanulmányozása, elsőként térképezve fel égitestet a Kuiper-övben. A szonda 2015 januárjában kezdi meg a felkészülést a Plútó feletti átrepülésre, amire 2015. július 14-én kerül sor.

A New Horizons 2006-os indulása óta azonban felfedezték a Plútó negyedik és ötödik holdját is, ezért a tudósok egyre inkább tartanak tőle, hogy nem várt kőzet- vagy jégszemcse mező sodródhat az űrszonda útjába. Főfelügyelője, dr. Alan Stern szeretné minden bolygógyűrűtől, vagy törmelék zónától távol tartani a New Horizonst. "Egyre több és több holdra bukkanunk a Plútó közelében, jelenleg ötnél tartunk" - mondta Stern. "Ezek a holdak és azok, amiket még nem fedeztünk fel, törmeléket generálnak, benépesítve a Plútó-rendszert apró, ütköző objektumok szilánkjaival."

A gázóriásokkal ellentétben, melyek körül a törmelékek gyűrűkbe rendeződnek, a Plútó alacsony gravitációja miatt jóval kaotikusabb közeget jelent a holdak és egyéb objektumok ütközéseiből keletkező törmelékek számára. A küldetés vezetői bonyolult számítógépes szimulációkkal próbálják megállapítani a törmelék elhelyezkedését, majd a kapott adatokat összevetik a nagy teljesítményű földi távcsövek, valamint a Hubble űrtávcső észleléseivel.

Mint a bevezetőben említettük, a csapat alternatív útvonalak kialakításán is dolgozik, így azonban nem tudnák olyan közelről szemügyre venni a küldetés első célpontját, a törpebolygót, mint azt a tudósok szeretnék, ugyanakkor a biztonsági pályán is teljesíthetők a fő célkitűzések, hangsúlyozzák a küldetés mérnökei. Eddig kilenc alternatív útvonal áll rendelkezésre, melyekre legkésőbb 10 nappal a Plútó megközelítése előtt térhetnek át.

"Attól tartunk, hogy tudományos érdeklődésünk tárgya, a Plútó és holdjai kicsit egy fekete özvegyként viselkedhetnek" - magyarázta Stern. "Elképzelhető, hogy csak 10 nappal a Plútó elérése előtt derül ki, hogy biztonságosabb távolságba kell húzódnunk, ezért elég kalandosnak ígérkezik a megérkezés."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vol Jin #11
    Tényleg jó kérdés volt. Pár másodpercig gondolkodtam is, mert természetesnek vesszük, hogy van sebesség, és elfeledkezünk arról, hogy mihez képest.
  • Irasidus #10
    Majdnem 976,2 km tesz meg percenkét, vagyis a szonda sebessége 58536 km/h. Mint említettem, nem csak fölötte tud vizsgálni, hanem több 100 ezer km távolságból is. Csak viszonyítás képen a Hold átlagosan 384402 kilométerre van a Földtől, GEO pályán haladó műholdak meg kb. 35 ezer km magasan keringenek és kémkednek, stb.... A szonda 1 millió km kezdi meg az aktív kutatást, az ha jól számolom 17 X 2 nap.
  • mortep #9
    A szonda percenként kb. 800km-t tesz meg és ezzel a csigatempóval elhalad a Plútó mellett, 10 perc alatt ez már 8000km. eddig helyes?
    Amúgy meg nem állítottam, hogy kizárólag néhány perc van méréseket végezni, max neked ez jött le. Csak azt bátorkodtam feltételezni hogy létezik egy időintervallum amíg ezt meg lehet tenni...
  • Irasidus #8
    Semennyire, a szonda elhalad mellette és az alatt a pár nap alatt vizsgálódnak. A google a te barátod is, kedves gondolkodó ismeretlen... Kíváncsi lennék a számításaidra, megmutatod? Bár arra azért gondolj a nagy számolásban, hogy jó pár ezer km arrébb is tud mérni sőt fotózni, nem csak közvetlenül felette. ;)
  • mortep #7
    A cikk olvasása közben bennem is felmerült ez a kérdés, továbbá az is, hogy érkezéskor mennyire fékezik le a szondát, és mennyi idő van a vizsgálatok elvégzésére (számításaim szerint a Plútóhoz viszonyított, hasonló sebesség mellett néhány perc alatt átrepülne a bolygó környezetén).
  • hihy #6
    Attól függetlenül, hogy a válaszod kielégítő, nem tudom hányunknak jutott eszébe ez.
    Nagyon jó kérdés volt!!!
  • Vol Jin #5
    Hajni?
    Ahhoz mérik, mintha mi nem mennénk sehova, akkor hozzánk képest. Egyébként a milyen messze megy mennyi idő alatt, és egy osztás pont elegendő a kérdés megválaszolásához. :-) De mivel a naprendszerben vagyunk, eltekintünk attól, hogy a Nap körbe kering a galaxisban, a galaxisunk is meg megy valahova, meg jött valahonnan, és egyszerűen a Naphoz viszonyítunk.
  • Archenemy #4
    Szalad mellette egy ember, aki stopperórával méri.
  • Crane #3
    54500Km-ert tesz meg egy óra alatt a saját inerciarendszerében.
  • BaltásRém #2
    Sziasztok !
    Nem ideillő, de amikor olvastam a cikket felmerült bennem egy kérdés. Az, hogy az a szonda 54500 km/h-val megy ottan kint, azt a sebességet mihez szokták ilyenkor mérni ? A Föld is mozog, körpályán ráadásul, meg minden ami kint van, hatnak a szondára különböző tömegvonzások, kicsit így megy, kicsit úgy, csak nagyjából egyenesen. Hogy van ez ? :)