Balázs Richárd
Megtiltották Japánnak a bálnavadászatot
Leállíttatta az ENSZ Nemzetközi Bírósága Japán tudományos bálnavadászati programját, miután azt "nem tudományos kutatási célúnak" minősítette.
Az ügyet Ausztrália robbantotta ki, kereskedelmi bálnavadászattal vádolva Japánt, amit 1986 óta nemzetközi egyezmény tilt. Japán állítása szerint tevékenységével tudományos ismereteket szereztek a bálna állományokról a vadászat folytatásához, Ausztrália azonban azzal érvelt, hogy a program csupán egy álcázott kereskedelmi tevékenység volt, a bálnák húsát Japán értékesítette.
A Nemzetközi Bíróság 12 igen és 4 nem szavazattal elfogadta az ausztrál indítványt, ami értelmében Japánnak vissza kell vonnia minden vadászati engedélyt és nem bocsáthat ki újakat, fellebbezésnek nem adva helyet. Japán fejet hajt a döntés előtt, azonban csalódottságát fejezte ki, úgy vélik, Ausztrália megpróbálja rájuk erőltetni kulturális normáit.
Japán közel 3.600 csukabálnát fogott a jelenlegi program 2005-ös indulása óta, korlátozott tudományos eredményekkel. 1986-ban a japánok is aláírták a bálnavadászati moratóriumot, azonban a Csendes-óceán északi és déli részén folytatták tevékenységüket a tudományos kutatások nyújtotta lehetőségek zászlaja alatt. A leölt bálnák húsa, ahogy fentebb is írtuk. értékesítésre került Japánban, mégsem ez alapján született meg a bíróság döntése. Az ítélet alapja a fogások mérete, ami nincs összhangban a tudományos szükségletekkel, ezt a bizonyítékot japán szakértők is alátámasztottak.
A nemzet többször is összeütközésbe került Ausztráliával és több nyugati országgal, melyek szigorúan ellenzik a bálnák vadászatát. Japán azzal érvelt, hogy a csukabálnák bőségesen rendelkezésre állnak és vadászatuk egy fenntartható folyamat. A Greenpeace üdvözölte a döntést. "Az a hiedelem, miszerint ez a vadászat bármilyen szempontból is tudományos volt, most már végleg a múlté" - mondta egyik szóvivőjük, Willie MacKenzie.
Hogy, hogyan folytatódik az ügy, még nem tudni, ez ugyanis Japán következő lépésén múlik. A nemzet elhagyhatja a Nemzetközi Bálnavadász Szövetséget, ezáltal kikerülve a moratórium alól, csatlakozva Izlandhoz és Norvégiához, akik eleve alá sem írták.
Az ügyet Ausztrália robbantotta ki, kereskedelmi bálnavadászattal vádolva Japánt, amit 1986 óta nemzetközi egyezmény tilt. Japán állítása szerint tevékenységével tudományos ismereteket szereztek a bálna állományokról a vadászat folytatásához, Ausztrália azonban azzal érvelt, hogy a program csupán egy álcázott kereskedelmi tevékenység volt, a bálnák húsát Japán értékesítette.
A Nemzetközi Bíróság 12 igen és 4 nem szavazattal elfogadta az ausztrál indítványt, ami értelmében Japánnak vissza kell vonnia minden vadászati engedélyt és nem bocsáthat ki újakat, fellebbezésnek nem adva helyet. Japán fejet hajt a döntés előtt, azonban csalódottságát fejezte ki, úgy vélik, Ausztrália megpróbálja rájuk erőltetni kulturális normáit.
Japán közel 3.600 csukabálnát fogott a jelenlegi program 2005-ös indulása óta, korlátozott tudományos eredményekkel. 1986-ban a japánok is aláírták a bálnavadászati moratóriumot, azonban a Csendes-óceán északi és déli részén folytatták tevékenységüket a tudományos kutatások nyújtotta lehetőségek zászlaja alatt. A leölt bálnák húsa, ahogy fentebb is írtuk. értékesítésre került Japánban, mégsem ez alapján született meg a bíróság döntése. Az ítélet alapja a fogások mérete, ami nincs összhangban a tudományos szükségletekkel, ezt a bizonyítékot japán szakértők is alátámasztottak.
A nemzet többször is összeütközésbe került Ausztráliával és több nyugati országgal, melyek szigorúan ellenzik a bálnák vadászatát. Japán azzal érvelt, hogy a csukabálnák bőségesen rendelkezésre állnak és vadászatuk egy fenntartható folyamat. A Greenpeace üdvözölte a döntést. "Az a hiedelem, miszerint ez a vadászat bármilyen szempontból is tudományos volt, most már végleg a múlté" - mondta egyik szóvivőjük, Willie MacKenzie.
Hogy, hogyan folytatódik az ügy, még nem tudni, ez ugyanis Japán következő lépésén múlik. A nemzet elhagyhatja a Nemzetközi Bálnavadász Szövetséget, ezáltal kikerülve a moratórium alól, csatlakozva Izlandhoz és Norvégiához, akik eleve alá sem írták.
a fajok kihalása ellen,pl csak az arathasson aki vet is.Tehát amennyi mesterségesen tenyésztett ivadékot juttat vissza a vizekbe ugyan annyit foghassanak ki,ehhez hozzájönne a természetes szaporulat,és már nem is fogynának a fajok.Ez ma még tudom hogy álom,de volt idő amikor a bálnavadászat betiltása is az volt.