Balázs Richárd
Könnyebben alakítható műanyaggá a növényi hulladék
Egy új módszernek köszönhetően még környezetbarátabbá tehetik a növényi hulladékok közvetlenül bioműanyaggá alakítását.
Jelenleg a bioműanyagot a növényi anyag rövid molekulákká, úgynevezett monomerekké alakításával állítják elő. A monomerek összekapcsolva hosszú polimer molekulákat eredményeznek, melyből felépül a műanyag. Bár a kapott anyag általában biológiai lebomlású, ami egy zöldebb alternatívát jelent a hagyományos műanyaghoz képest, az előállítása sok kritikát kap. A bioműanyag több lépésben készül, amihez jelentős energiamennyiség szükséges, és gyakran alkalmaznak olyan növényeket, melyek élelmiszerként is hasznosíthatók lennének, például kukoricát vagy burgonyát, melyek keményítője a fő alapanyag, magyarázta a genovai Olasz Műszaki Intézet kutatója, Ilker Bayer.
Megoldásukkal azonban segíthetnek ezeken a problémákon. Bayer és munkatársai a celofán előállításának a folyamatát vizsgálták, melyben a növények sejtfalait felépítő cellulózt használnak savas és lúgos eljárásokkal. A kutatók felfedezték, hogy a cellulóz gyapotból és kenderből trifuor-ecetsavval történő kioldása során a természetes kristályos formájából közvetlenül egy amorf formába alakul át, ami minden más feldolgozás nélkül alkalmassá teszi a műanyaggá alakítást.
Ezután kipróbálták a folyamatot zöldséghulladékokon, például rizshéjon, kakaó hüvelyen, valamint spenót és petrezselyem szárakon. "Ezek azok a részek, amiket nem akarunk megenni" - mondta Bayer. "Ezek mind könnyedén hasznos bioműanyaggá alakíthatók, a kiinduló anyagtól függően különböző tulajdonságokkal, a spenót gumisabb, a rizshéj keményebb"
Az új anyagok különböző merevségi és nyúlékonysági paraméterekkel rendelkeznek a jelenlegi bio- és hagyományos műanyagokhoz viszonyítva. Valamilyen szinten magukban hordozzák az eredeti növény tulajdonságait, a petrezselyem-műanyag például antioxidáns tulajdonságokkal, míg a fahéj-műanyag antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik.
Ami azonban a laborban működik, annak a kereskedelmi szintekre történő felnagyítása nem feltétlenül egyszerű dolog, figyelmeztet Paul Mines, a brit Biome Bioplastics szakértője, aki szerint a hulladékoknak változó a minősége. "Én szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban a teljes gazdaságosságát tekintve, csak akkor maradnak meg a hulladék felhasználásból származó előnyök, ha az olcsóbb, mint ha keményítőt vásárolnánk" - mondta.
Jelenleg a bioműanyagot a növényi anyag rövid molekulákká, úgynevezett monomerekké alakításával állítják elő. A monomerek összekapcsolva hosszú polimer molekulákat eredményeznek, melyből felépül a műanyag. Bár a kapott anyag általában biológiai lebomlású, ami egy zöldebb alternatívát jelent a hagyományos műanyaghoz képest, az előállítása sok kritikát kap. A bioműanyag több lépésben készül, amihez jelentős energiamennyiség szükséges, és gyakran alkalmaznak olyan növényeket, melyek élelmiszerként is hasznosíthatók lennének, például kukoricát vagy burgonyát, melyek keményítője a fő alapanyag, magyarázta a genovai Olasz Műszaki Intézet kutatója, Ilker Bayer.
Megoldásukkal azonban segíthetnek ezeken a problémákon. Bayer és munkatársai a celofán előállításának a folyamatát vizsgálták, melyben a növények sejtfalait felépítő cellulózt használnak savas és lúgos eljárásokkal. A kutatók felfedezték, hogy a cellulóz gyapotból és kenderből trifuor-ecetsavval történő kioldása során a természetes kristályos formájából közvetlenül egy amorf formába alakul át, ami minden más feldolgozás nélkül alkalmassá teszi a műanyaggá alakítást.
Ezután kipróbálták a folyamatot zöldséghulladékokon, például rizshéjon, kakaó hüvelyen, valamint spenót és petrezselyem szárakon. "Ezek azok a részek, amiket nem akarunk megenni" - mondta Bayer. "Ezek mind könnyedén hasznos bioműanyaggá alakíthatók, a kiinduló anyagtól függően különböző tulajdonságokkal, a spenót gumisabb, a rizshéj keményebb"
Az új anyagok különböző merevségi és nyúlékonysági paraméterekkel rendelkeznek a jelenlegi bio- és hagyományos műanyagokhoz viszonyítva. Valamilyen szinten magukban hordozzák az eredeti növény tulajdonságait, a petrezselyem-műanyag például antioxidáns tulajdonságokkal, míg a fahéj-műanyag antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik.
Ami azonban a laborban működik, annak a kereskedelmi szintekre történő felnagyítása nem feltétlenül egyszerű dolog, figyelmeztet Paul Mines, a brit Biome Bioplastics szakértője, aki szerint a hulladékoknak változó a minősége. "Én szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban a teljes gazdaságosságát tekintve, csak akkor maradnak meg a hulladék felhasználásból származó előnyök, ha az olcsóbb, mint ha keményítőt vásárolnánk" - mondta.