Gyurkity Péter
Aszteroidák kézi vizsgálatát gyakorolja a NASA
A következő évtized egyik fontos küldetésére készülnek az amerikaiak, egyelőre víz alatt gyakorolva.
A NASA két tapasztalt asztronautája - Stan Love és Steve Bowen - a Johnson Űrközpont Neutral Buoyancy Laboratory egységében gyakorolja a jövőben kiválasztandó űrhajósok által használandó eszközöket, amelyek segíthetnek egy később befogott aszteroida kézzel történő vizsgálatában. A megfelelő eszközök megtalálásában a biztonság szerepel az első helyen.
A két űrhajós kilenc különböző űrsikló küldetésen vett részt, ezek során összesen 62 órát töltöttek űrsétával, így ma már viszonylag otthonosan mozognak a mintegy 13 méter mély medencében, amely a gravitáció teljes hiányát hivatott szimulálni. Ilyen körülmények között igyekeznek kiválasztani az űrben is megfelelő módon használható, ezzel egy időben pedig kellően biztonságos kézi eszközöket, amelyek segíthetnek majd a következő évtizedben induló küldetés során. A cél egy robotkar által befogott aszteroida megfúrása, ezt követően a kívánt lelet leszállítása lesz, lehetőleg úgy, hogy teljesen ép módon felmérhessük annak különböző rétegeit, ezzel pedig belelássunk az aszteroida belsejébe - képet alkotva ezzel a Naprendszer korai változatáról.
A jelenlegi menetrend szerint a NASA egy 7-10 méter átmérőjű, a Nap körül keringő aszteroidát választana ki, amelyet a 2020-as évek legelején egy robotkar fogna be, majd húzná át egy Hold körüli pályára. 2021-ben immár az új Orion űrkapszula szállítaná ide az űrhajósokat, akik a most kiválasztandó kézi eszközökkel, többek között egy pneumatikus kalapáccsal vennének mintát, az új pályára állított aszteroida pedig a 2030-as években is jól jönne, mivel az asztronauták rövid megállónak használhatnák a ma még szintén csak az előzetes tervezési fázisban járó Mars-küldetésnél.
A befogás pontos részleteit még nem ismerjük, a videón is csak egyetlen részlet foglalkozik ezzel, de a szándék szerint az űrhajósok az Orionban utazva térnének vissza a Földre, mégpedig a Csendes-óceánban landolva. Maga az Orion idén december 4-én indul először útnak, ekkor kétszer kerülné meg a Földet, egyelőre legénység nélkül, legfeljebb 5800 km-re távolodva el attól, hogy 32 ezer km-es óránkénti sebességre gyorsuljon fel, amelyre az Apollók óta nem volt példa. A Marsra történő eljutáshoz emellett szükség lesz még a Space Launch System (SLS) rakétára is, ez azonban legkorábban 2018-ra állhat készen.
A NASA két tapasztalt asztronautája - Stan Love és Steve Bowen - a Johnson Űrközpont Neutral Buoyancy Laboratory egységében gyakorolja a jövőben kiválasztandó űrhajósok által használandó eszközöket, amelyek segíthetnek egy később befogott aszteroida kézzel történő vizsgálatában. A megfelelő eszközök megtalálásában a biztonság szerepel az első helyen.
A két űrhajós kilenc különböző űrsikló küldetésen vett részt, ezek során összesen 62 órát töltöttek űrsétával, így ma már viszonylag otthonosan mozognak a mintegy 13 méter mély medencében, amely a gravitáció teljes hiányát hivatott szimulálni. Ilyen körülmények között igyekeznek kiválasztani az űrben is megfelelő módon használható, ezzel egy időben pedig kellően biztonságos kézi eszközöket, amelyek segíthetnek majd a következő évtizedben induló küldetés során. A cél egy robotkar által befogott aszteroida megfúrása, ezt követően a kívánt lelet leszállítása lesz, lehetőleg úgy, hogy teljesen ép módon felmérhessük annak különböző rétegeit, ezzel pedig belelássunk az aszteroida belsejébe - képet alkotva ezzel a Naprendszer korai változatáról.
A jelenlegi menetrend szerint a NASA egy 7-10 méter átmérőjű, a Nap körül keringő aszteroidát választana ki, amelyet a 2020-as évek legelején egy robotkar fogna be, majd húzná át egy Hold körüli pályára. 2021-ben immár az új Orion űrkapszula szállítaná ide az űrhajósokat, akik a most kiválasztandó kézi eszközökkel, többek között egy pneumatikus kalapáccsal vennének mintát, az új pályára állított aszteroida pedig a 2030-as években is jól jönne, mivel az asztronauták rövid megállónak használhatnák a ma még szintén csak az előzetes tervezési fázisban járó Mars-küldetésnél.
A befogás pontos részleteit még nem ismerjük, a videón is csak egyetlen részlet foglalkozik ezzel, de a szándék szerint az űrhajósok az Orionban utazva térnének vissza a Földre, mégpedig a Csendes-óceánban landolva. Maga az Orion idén december 4-én indul először útnak, ekkor kétszer kerülné meg a Földet, egyelőre legénység nélkül, legfeljebb 5800 km-re távolodva el attól, hogy 32 ezer km-es óránkénti sebességre gyorsuljon fel, amelyre az Apollók óta nem volt példa. A Marsra történő eljutáshoz emellett szükség lesz még a Space Launch System (SLS) rakétára is, ez azonban legkorábban 2018-ra állhat készen.