Balázs Richárd
Fraktál-meglepetés a Naptól
Váratlan sémát fedeztek fel a napszélben, a Napból áramló részecskék turbulens plazmájában, ami segíthet a nukleáris fúziós reaktorokban kavargó plazma kezelésében.
A töltéssel rendelkező részecskékből, protonokból és elektronokból álló, az egész Naprendszert átjáró napszél tele van örvényekkel és különböző irányokba különböző sebességekkel terjed. Eddig azt hitték, hogy ez a turbulencia hasonló a folyadékokéhoz, úgy viselkedik, mint amit az óceáni áramlatoknál, vagy a légörvényeknél megfigyeltek. Most Sandra Chapman, a brit Warwick Egyetem kutatója munkatársaival újra megvizsgálta a napszél viselkedését a NASA iker STEREO űrszondái alkalmazásával, melyek a Nap körül keringenek. Az egyik a Föld pályáját követi, a másik valamivel kijjebb kering, lehetővé téve, hogy egyedi méréseket készítsenek a napszélről.
A STEREO adataiból kiderült, hogy amikor a napszél részecskék mozgása merőleges a Nap mágneses mezejére, folyadékra emlékeztet, sima területekkel, melyeket heves kitörések tarkítanak. Amikor azonban a részecskék párhuzamosan mozognak, egészen másként viselkednek, a turbulencia egyenletesen oszlik el, mint egy végeláthatatlan óriási hegység. "Ez egy másfajta fizika" - mondta Chapman.
Mitöbb ez a fodrozódás konstans, függetlenül attól, mennyire közelítünk rá a szél adott tartományára, ami egy fraktált jelent. A hópelyhek, partvonalak és legutóbb már a fekete lyukak is ilyen fraktál-viselkedést tanúsítanak. Az eredmények segíthetnek a magfúzióval működő reaktorok kontrollálásában. Ezek a reaktorok ugyanúgy termelik az energiát, mint a Nap, hidrogén atommagok forró plazmájának fúziójával héliumot alkotva. Energia leadásuk optimalizálásához tudni kellene, pontosan mi zajlik egy ilyen reaktorban, szondákat azonban nem lehet elhelyezni bennük, mert elolvadnak. A napszél, ami ugyancsak plazma, kevésbé sűrű és hűvösebb, mint a fúziós reaktorok hidrogénje, ami a STEREO alkalmazásával szondázható.
A fraktál-viselkedés hozzáadásával plazma modelljeikhez a fúziós tudósok képesek lehetnek a turbulencia kontrollálására, megakadályozva a mágneses mező elszökését, vagy a turbulenciával megsemmisíthetik a nagy energiájú plazmafoltokat, amik károkat tehetnek a reaktorokban. "Rendkívül biztatók az eredmények" - összegzett Todd Evans, a kaliforniai atomenergia cég, a General Atomics szakértője.
A töltéssel rendelkező részecskékből, protonokból és elektronokból álló, az egész Naprendszert átjáró napszél tele van örvényekkel és különböző irányokba különböző sebességekkel terjed. Eddig azt hitték, hogy ez a turbulencia hasonló a folyadékokéhoz, úgy viselkedik, mint amit az óceáni áramlatoknál, vagy a légörvényeknél megfigyeltek. Most Sandra Chapman, a brit Warwick Egyetem kutatója munkatársaival újra megvizsgálta a napszél viselkedését a NASA iker STEREO űrszondái alkalmazásával, melyek a Nap körül keringenek. Az egyik a Föld pályáját követi, a másik valamivel kijjebb kering, lehetővé téve, hogy egyedi méréseket készítsenek a napszélről.
A STEREO adataiból kiderült, hogy amikor a napszél részecskék mozgása merőleges a Nap mágneses mezejére, folyadékra emlékeztet, sima területekkel, melyeket heves kitörések tarkítanak. Amikor azonban a részecskék párhuzamosan mozognak, egészen másként viselkednek, a turbulencia egyenletesen oszlik el, mint egy végeláthatatlan óriási hegység. "Ez egy másfajta fizika" - mondta Chapman.
Mitöbb ez a fodrozódás konstans, függetlenül attól, mennyire közelítünk rá a szél adott tartományára, ami egy fraktált jelent. A hópelyhek, partvonalak és legutóbb már a fekete lyukak is ilyen fraktál-viselkedést tanúsítanak. Az eredmények segíthetnek a magfúzióval működő reaktorok kontrollálásában. Ezek a reaktorok ugyanúgy termelik az energiát, mint a Nap, hidrogén atommagok forró plazmájának fúziójával héliumot alkotva. Energia leadásuk optimalizálásához tudni kellene, pontosan mi zajlik egy ilyen reaktorban, szondákat azonban nem lehet elhelyezni bennük, mert elolvadnak. A napszél, ami ugyancsak plazma, kevésbé sűrű és hűvösebb, mint a fúziós reaktorok hidrogénje, ami a STEREO alkalmazásával szondázható.
A fraktál-viselkedés hozzáadásával plazma modelljeikhez a fúziós tudósok képesek lehetnek a turbulencia kontrollálására, megakadályozva a mágneses mező elszökését, vagy a turbulenciával megsemmisíthetik a nagy energiájú plazmafoltokat, amik károkat tehetnek a reaktorokban. "Rendkívül biztatók az eredmények" - összegzett Todd Evans, a kaliforniai atomenergia cég, a General Atomics szakértője.