Hunter
Plazmagyorsítást kap a vezeték nélküli kommunikáció
Egy új típusú, kizárólag elektronokból álló plazmával működő antenna forradalmasíthatja a nagysebességű vezeték nélküli kommunikációt, a miniatűr radarokat, sőt még az energiafegyvereket is.
A jelenlegi magas frekvenciájú rádióhullámokat közvetítő antennák drága anyagokat vagy rendkívüli gyártási precizitást igényelnek, ezzel szemben az új Plazma Szilícium Antenna, röviden PSiAN a szilícium chipek már jól bevált, alacsony költségű gyártási technológiáján alapul.
A brit Plasma Antennas által kifejlesztett PSiAN egy szilícium chipből, és a rajta elhelyezett diódák ezreiből áll. Amikor aktiválják, minden dióda egy 0,1 milliméter átmérőjű elektronfelhőt generál. Kellő elektronsűrűségen ezek a parányi felhők képesek tükrökként visszaverni a magas frekvenciájú rádióhullámokat, szelektív aktiválásukkal, vagyis a reflektív terület alakjának változtatásával fókuszálhatóvá és irányíthatóvá tehető egy rádióhullámokból álló sugár. Ez a "sugárformáló" képesség ideálissá tesz az antennákat az ultragyors vezeték nélküli alkalmazásokhoz, mert képesek olyan magas frekvenciájú rádióhullám-folyamok fókuszálására is, amik egy hagyományos antennával gyorsan szétszóródnának.
Két plazma antenna típus van, az egyik a szilárd félvezető, mint a PSiAN, a másik a gáz antenna. Mindkettő megfelel a célnak, a szilárd félvezető antennák azonban sokkal kompaktabbak és nincsenek mozgó alkatrészei, ami vonzóvá teszi a Wi-Fi következő, ultragyors generációja, a WiGig számára. A jelenlegi Wi-Fi másodpercenként legfeljebb 54 megabit adat átvitelére képes, míg a WiGig maximálisan 7 gigabitet továbbít majd egy másodperc alatt, amihez egy magasabb, 60 GHz-es rádióhullám frekvenciát igényel a Wi-Fi által használt 2,4 GHz helyett. Ezen a frekvencián a jelek már nagyon gyorsan szóródnak, hacsak nincsenek megfelelően fókuszálva, itt lép be a képbe a PSiAN.
Ian Russell, a Plasma Antennas üzletfejlesztési igazgatója szerint a PSiAN elég kicsi ahhoz, hogy egy mobiltelefonba beépíthessék. "A magasabb frekvenciák rövidebb hullámhosszokat, ezáltal kisebb antennákat jelentenek " - magyarázta. "Az antenna előállítása kisebb méreteken olcsóbbá válik, mivel kevesebb szilícium kell hozzá"
A Wi-Fi felgyorsítása mellett a plazma antennák elősegíthetnék a gépjárművekbe szerelhető miniatűr radarrendszerek elterjedését is, amik milliméteres hullámhosszaikkal átlátnának a ködön vagy az esőfüggönyön, míg egy másik antennasorozat figyelhetné az útviszonyokról és a forgalomról érkező valósidejű információkat, csökkentve a balesetek kialakulásának a kockázatát. Az antennák nem jelentenek egészségügyi kockázatot, a fókuszáltabb sugarak kevesebb szórt sugárzást eredményeznek, mint a jelenlegi omnidirekcionális antennák.
Ha plazma, akkor nem maradhatnak ki a fegyverek sem, így aligha meglepő, hogy a Pentagon is érdeklődik a szilárd félvezető plazma antennák iránt, amit az aktív elhárító rendszerű (ADS), más néven "fájdalomsugár" fegyverük egy fejlettebb változatához használnának. Az ADS 64 Ghz-es rádióhullámokkal hőt képez, ezáltal fájdalmat okozva annak, akire ráirányítják. A jelenlegi kivitel egy 2 méter széles mechanikusan irányított antenna, ami általában egy jókora teherautó, vagy harckocsi tetején foglal helyet, a plazma antenna azonban méreténél fogva kisebb és fókuszáltabb irányított energiájú fegyvereket eredményezhetne.
A PSiAN-nak is vannak azonban korlátai. Kétségkívül gyors, azonban a működéséhez szükséges magas frekvenciák nem képesek áthatolni a falakon, mint teszi azt a hagyományos Wi-Fi, ezért a jeleket át kellene játszani a helységek között, hogy a ház minden pontjába eljussanak. "A félvezető plazma antennák csak magas frekvenciákon fognak működni, 1 és 100 GHz között" - mondta Ted Anderson, a Massachusetts állambeli Haleakala R&D mérnöke, aki éveken át dolgozott gáz plazma antennák fejlesztésén.
Anderson szerint a gáz antennáknál sokkal szélesebb a frekvenciatartomány, más kérdés, hogy ezek már bonyolultabb, ezáltal költségesebb, és méretben is terjedelmesebb megoldások. Tehát van még mit tökéletesíteni a plazma antennák térhódításához, Russell azonban optimista, szerinte a PSiAN két éven belül kereskedelmi forgalomba fog kerülni.
A jelenlegi magas frekvenciájú rádióhullámokat közvetítő antennák drága anyagokat vagy rendkívüli gyártási precizitást igényelnek, ezzel szemben az új Plazma Szilícium Antenna, röviden PSiAN a szilícium chipek már jól bevált, alacsony költségű gyártási technológiáján alapul.
A brit Plasma Antennas által kifejlesztett PSiAN egy szilícium chipből, és a rajta elhelyezett diódák ezreiből áll. Amikor aktiválják, minden dióda egy 0,1 milliméter átmérőjű elektronfelhőt generál. Kellő elektronsűrűségen ezek a parányi felhők képesek tükrökként visszaverni a magas frekvenciájú rádióhullámokat, szelektív aktiválásukkal, vagyis a reflektív terület alakjának változtatásával fókuszálhatóvá és irányíthatóvá tehető egy rádióhullámokból álló sugár. Ez a "sugárformáló" képesség ideálissá tesz az antennákat az ultragyors vezeték nélküli alkalmazásokhoz, mert képesek olyan magas frekvenciájú rádióhullám-folyamok fókuszálására is, amik egy hagyományos antennával gyorsan szétszóródnának.
Két plazma antenna típus van, az egyik a szilárd félvezető, mint a PSiAN, a másik a gáz antenna. Mindkettő megfelel a célnak, a szilárd félvezető antennák azonban sokkal kompaktabbak és nincsenek mozgó alkatrészei, ami vonzóvá teszi a Wi-Fi következő, ultragyors generációja, a WiGig számára. A jelenlegi Wi-Fi másodpercenként legfeljebb 54 megabit adat átvitelére képes, míg a WiGig maximálisan 7 gigabitet továbbít majd egy másodperc alatt, amihez egy magasabb, 60 GHz-es rádióhullám frekvenciát igényel a Wi-Fi által használt 2,4 GHz helyett. Ezen a frekvencián a jelek már nagyon gyorsan szóródnak, hacsak nincsenek megfelelően fókuszálva, itt lép be a képbe a PSiAN. Ian Russell, a Plasma Antennas üzletfejlesztési igazgatója szerint a PSiAN elég kicsi ahhoz, hogy egy mobiltelefonba beépíthessék. "A magasabb frekvenciák rövidebb hullámhosszokat, ezáltal kisebb antennákat jelentenek " - magyarázta. "Az antenna előállítása kisebb méreteken olcsóbbá válik, mivel kevesebb szilícium kell hozzá"
A Wi-Fi felgyorsítása mellett a plazma antennák elősegíthetnék a gépjárművekbe szerelhető miniatűr radarrendszerek elterjedését is, amik milliméteres hullámhosszaikkal átlátnának a ködön vagy az esőfüggönyön, míg egy másik antennasorozat figyelhetné az útviszonyokról és a forgalomról érkező valósidejű információkat, csökkentve a balesetek kialakulásának a kockázatát. Az antennák nem jelentenek egészségügyi kockázatot, a fókuszáltabb sugarak kevesebb szórt sugárzást eredményeznek, mint a jelenlegi omnidirekcionális antennák.
Ha plazma, akkor nem maradhatnak ki a fegyverek sem, így aligha meglepő, hogy a Pentagon is érdeklődik a szilárd félvezető plazma antennák iránt, amit az aktív elhárító rendszerű (ADS), más néven "fájdalomsugár" fegyverük egy fejlettebb változatához használnának. Az ADS 64 Ghz-es rádióhullámokkal hőt képez, ezáltal fájdalmat okozva annak, akire ráirányítják. A jelenlegi kivitel egy 2 méter széles mechanikusan irányított antenna, ami általában egy jókora teherautó, vagy harckocsi tetején foglal helyet, a plazma antenna azonban méreténél fogva kisebb és fókuszáltabb irányított energiájú fegyvereket eredményezhetne.
A PSiAN-nak is vannak azonban korlátai. Kétségkívül gyors, azonban a működéséhez szükséges magas frekvenciák nem képesek áthatolni a falakon, mint teszi azt a hagyományos Wi-Fi, ezért a jeleket át kellene játszani a helységek között, hogy a ház minden pontjába eljussanak. "A félvezető plazma antennák csak magas frekvenciákon fognak működni, 1 és 100 GHz között" - mondta Ted Anderson, a Massachusetts állambeli Haleakala R&D mérnöke, aki éveken át dolgozott gáz plazma antennák fejlesztésén. Anderson szerint a gáz antennáknál sokkal szélesebb a frekvenciatartomány, más kérdés, hogy ezek már bonyolultabb, ezáltal költségesebb, és méretben is terjedelmesebb megoldások. Tehát van még mit tökéletesíteni a plazma antennák térhódításához, Russell azonban optimista, szerinte a PSiAN két éven belül kereskedelmi forgalomba fog kerülni.
