10
  • NEXUS6
    #10
    És ezt te hol látod a linkelt tanulmányban (ami alapvetően egy statisztikai elemzés)?
    Ez ugyanis összefüggést keres az 1920-ban felfedezett NAO (észak-atlani oszcilláció) az AMO (atlanti több-évtizedes oszcilláció) és a melegedő tengervíz között, magyarázva É-amerika és Ny-európa szélsőséges téli időjárását az utóbbi években.
    Megjegyzem persze, hogy egyrészt '20-ban még nem beszéltek sem globális felmelegedésről, sem a tényleges CO2 kibocsájtás, ill az emberi tevékenység egyéb hatásai nem befolyásolták még jelentősen a klíma természetes folyamatait a klímahisztérikusok szerint sem. Persze ettől még ez a statisztikailag kimutatható oszcilláció ugye létezik.

    A cikk végén is ez áll:
    "This two-way interaction should be investigated further in future studies using coupled ocean–atmosphere models."
    Vagy is úgy tűnik, hogy a statisztikai elemzésen túlmutató komplex modellezéssel még azért adósak.

    Amúgy egy szinten jogos az észrevétel, mert az eredeti anyagban nem is szerepel olyan leegyszerűsítő kijelentés, mint az SG cikk címében.
  • Tetsuo
    #9
    Minő meglepő, a tanulmány készítői tudnak az aeroszolok hatásáról és számításba is vették azt.
    Nem tudom, honnan veszed, hogy egy tényezőre vezetik vissza. :-D
    Inkább te gondolkodsz kisarkítottan.
  • ostoros
    #8
    Igen. Attól hogy a felszín hideg, vagy meleg, még nagyjából ugyan olyan a hőmérséklet több kilométer magasan.
  • Vol Jin
    #7
    Ez pedig arra utal, hogy a felszín átalakítása okozza a gondjainkat. Egyébként az időjárást a több km-es rétegek jelentik.
  • Nos
    #6
    Pedig az also részeket kell nézni, abban élünk. Az élővilágnak és az embereknek az számít, hogy mi van itt lenn. A melegedési statisztikák eleve a 2 m-es hőmérsékletre vonatkoznak. A sztratoszféra pedig hűl.
  • ostoros
    #5
    Azt meg tegyük hozzá, hogy a légkör hőmérséklete növekszik, és nem csak az alsó öt kilómétert kellene nézni.
  • ostoros
    #4
    Ez csak azt jelenti, hogy szart sem értesz hozzá. Az átlaghőmérsékletek számítanak. Nem egy tél.
  • sempronius18
    #3
    Most az USA-ban feltették a lakosok jogosan a kérdést, ha globális felmelegedés van miért fagy be a seggük?

    A globális felmelegedés üzletág tudósai meg gyorsan eszkábáltak egy elméletet, hogy bemutassák nekik akkor is igazuk van ennyi a lényeg. :)

    Ja és természetesen hiába volt rekord hideg Észak-Amerikában a tél az Északi-sarkon a jég akkor is olvad hiába van minusz 50 fok, merthát globális felmelegedés van minmeghalunk!!!!!!!!!!!!!
  • NEXUS6
    #2
    Az északi sarkvidék az északi félteke akar lenni.
    Bocsi
  • NEXUS6
    #1
    Az hogy melegszenek az óceánok, meg az északi sarkvidéken dúrvábbak a telek nem feltétlenül függ össze. Ez két különböző jelenség, amelyek között nem biztos hogy van közvetlen összefüggés. Nálunk pl az idei tél viszonylag enyhe volt, szal még ebben is van szórás.

    A rázósabb teleket nem biztos, hogy a melegedés okozza (istenem, miért kell mindent egy tényezőre visszavezetni!?) az északi félteken jelentősen nagyobb a civilizáció által kibocsájtott korom, füst, aeroszol, ami visszaveri a napfényt, segíti a felhő és csapadék képződést. A kibocsájtás viszont annak ellenére valszeg növekszik, hogy a fejlett nyuggati országok megpróbálják korlátozni, a K-Európai országok ipara a rendszerváltás után földbe állt stb. De pl Kína, India meg hatványozottan növeli.