Balázs Richárd
Megdöbbentő az agy rugalmassága
Egy folyadékfelgyülemlésnek köszönhetően szokatlanul parányi aggyal rendelkező férfinek sikerült állapota ellenére teljes egészében normális életet élnie.
A 44 éves francia férfi koponyájáról készült CT felvételeken jól látható a hatalmas sötét terület, egy folyadékkal teli kamra, ami alig hagy helyet az agyszöveteknek. "Nehéz megmondani pontosan hány százalékban csökkent az agy, mivel nem használtunk szoftvert a volumen megméréséhez. Ránézésre több mint 50-75 százalékos a csökkenés" - mondta Lionel Feuillet, a Marseille-i Mediterrán Egyetem neurológusa, aki munkatársaival a Lancet szaklapban írta le az esetet.
A férfi, aki nős és két gyermek édesapja, emellett hivatalnokként dolgozik, enyhe gyengeséget érzett a bal lábában, ezért kereste fel a kórházat. Amikor Feuillet csapata megkapta kórtörténetét, megtudták, hogy csecsemőként egy söntöt helyeztek el a koponyájában, mivel vízfejűséggel kezelték. A söntöt 14 éves korában távolították el. A kutatók a leírtak ellenére úgy döntöttek, hogy CT letapogatással és MRI-vel megvizsgálják a páciens agyának állapotát. Megdöbbenve észlelték az agyat kipárnázó agy-gerincvelői folyadékot hordozó, általában kicsi oldalsókamrák "hatalmas növekedését".
A férfi intelligenciatesztje 75-ös IQ-t mutatott, ami elmarad ugyan az átlagtól, de nem minősül mentálisan retardáltnak. "Az egész agy, a frontális, fali, temporális és nyakszirti lebenyek összezsugorodtak mind a bal, mind a jobb oldalon. Ezek a területek kontrollálják a mozgást, érzékelést, a beszédet, a látást, hallást, valamint az érzelmi és az értelmi funkciókat" - magyarázta Feuillet a New Scientist-nek, hozzátéve, hogy a felfedezésből kitűnik, mennyire rugalmas az agy, és hogyan képes alkalmazkodni a sérülésekhez a születés előtti és utáni időszakban, ha megfelelően kezelik.
"Amit mind a mai napig elképesztőnek találok, hogyan képes megküzdeni az agy olyasvalamivel, amiről azt gondolnánk, hogy nem összeegyeztethető az élettel" - kommentálta a tanulmányt Max Muenke, az amerikai Nemzeti Humán Genom Kutató Intézet specialistája, aki nem vett részt a kutatásban. "Ha valami lassan, évtizedek alatt zajlik le, az agy különböző részei átveszik azokat a funkciókat, amiket normál esetben az a rész végezne, amit a sérülés kiiktat"
A 44 éves francia férfi koponyájáról készült CT felvételeken jól látható a hatalmas sötét terület, egy folyadékkal teli kamra, ami alig hagy helyet az agyszöveteknek. "Nehéz megmondani pontosan hány százalékban csökkent az agy, mivel nem használtunk szoftvert a volumen megméréséhez. Ránézésre több mint 50-75 százalékos a csökkenés" - mondta Lionel Feuillet, a Marseille-i Mediterrán Egyetem neurológusa, aki munkatársaival a Lancet szaklapban írta le az esetet.
A férfi, aki nős és két gyermek édesapja, emellett hivatalnokként dolgozik, enyhe gyengeséget érzett a bal lábában, ezért kereste fel a kórházat. Amikor Feuillet csapata megkapta kórtörténetét, megtudták, hogy csecsemőként egy söntöt helyeztek el a koponyájában, mivel vízfejűséggel kezelték. A söntöt 14 éves korában távolították el. A kutatók a leírtak ellenére úgy döntöttek, hogy CT letapogatással és MRI-vel megvizsgálják a páciens agyának állapotát. Megdöbbenve észlelték az agyat kipárnázó agy-gerincvelői folyadékot hordozó, általában kicsi oldalsókamrák "hatalmas növekedését".A férfi intelligenciatesztje 75-ös IQ-t mutatott, ami elmarad ugyan az átlagtól, de nem minősül mentálisan retardáltnak. "Az egész agy, a frontális, fali, temporális és nyakszirti lebenyek összezsugorodtak mind a bal, mind a jobb oldalon. Ezek a területek kontrollálják a mozgást, érzékelést, a beszédet, a látást, hallást, valamint az érzelmi és az értelmi funkciókat" - magyarázta Feuillet a New Scientist-nek, hozzátéve, hogy a felfedezésből kitűnik, mennyire rugalmas az agy, és hogyan képes alkalmazkodni a sérülésekhez a születés előtti és utáni időszakban, ha megfelelően kezelik.
"Amit mind a mai napig elképesztőnek találok, hogyan képes megküzdeni az agy olyasvalamivel, amiről azt gondolnánk, hogy nem összeegyeztethető az élettel" - kommentálta a tanulmányt Max Muenke, az amerikai Nemzeti Humán Genom Kutató Intézet specialistája, aki nem vett részt a kutatásban. "Ha valami lassan, évtizedek alatt zajlik le, az agy különböző részei átveszik azokat a funkciókat, amiket normál esetben az a rész végezne, amit a sérülés kiiktat"