Ha nem tudnánk, mit ábrázol a kép aligha találnánk ki, mi is ez az alaktalan valami, pedig egy felnőtt agyat látunk. Fajunk legösszetettebb szervének e példánya merőben más, mint egy tipikus emberi agy, teljesen sima, barázdáktól és redőktől mentes.

Csupán elképzelni tudjuk, milyen élete lehetett a tulajdonosának, akiről gyakorlatilag semmit nem lehet tudni azon kívül, hogy az Észak-Texas Állami Kórház lakója volt, és 1970-ben halt meg. Bár az agyat őrző edény címkéjén van egy azonosítószám, a beteg adatait és kórtörténetét tartalmazó mikrofilm eltűnt.

Adam Voorhes fényképész egy évet töltött, hogy kinyomozza ennek, és közel száz másik agynak a történetét, amik a Texas Egyetem gyűjteményében pihennek, erőfeszítései azonban nem hoztak eredményt. A tárolón elhelyezett címke az azonosító mellett azt is elárulja, hogy a beteg agyriában, avagy Miller-Dieker szindrómában szenvedett, az agy tekervényeinek és barázdáinak hiányában. Ez a ritka állapot lissencefáfiaként is ismert, és általában még gyermekkorban, 10 éves kor előtt halállal végződik. Izomgörcsöket, agyvérzést okozhat, és jelentősen csökkenti az agykéreg kulcsfontosságú területeinek felületét, számos tanulási nehézséget okozva.


David Dexter, az angliai Imperial College Agybankjának igazgatója még soha nem látott ehhez foghatót. "Vannak olyan különös eseteink, ahol egyes barázdák hiányoznak, de közel sem ilyen mértékben, mint ami ennél az agynál látható" - mondta Dexter, akit azonban nem lep meg, hogy az agy tulajdonosa megérte a felnőttkort, mivel az agy rendkívül alkalmazkodó, bár meggyőződése, hogy rögös út vezethetett a felnőtté váláshoz.

Az év elején a Texas Egyetem egy MRI készülékkel elkezdte a gyűjteményében levő agyak szerkezeteinek dokumentálását, ami talán többet árul majd el erről a szokatlan darabról, az agy tulajdonosáról és életéről azonban nagy valószínűséggel soha nem fogunk már részleteket megtudni.