Ötvös Tibor
Meteoreső söpör végig jövőre a Marson
A szakemberek számításai szerint jövőre a Vörös Bolygót eléri a C/2013 A1 üstökös, mely nagy valószínűséggel nem csapódik be a Marsba, de a környező űrszondákat elpusztíthatja.
Miután az ISON eltűnt a Nap mögött, a szakemberek figyelme a C/2013 A1 kódnevet kapott üstökös felé fordult, mely a korábbi számítások alapján 2014. október 19-én csapódik be a Marsba. Ám a legújabb kalkulációk szerint ez nem fog megtörténni, hiszen maximum 173.000, minimum 89.000 kilométerre közelíti meg a bolygót. Azonban ez is rekord, összehasonlításképpen a Föld mellett 1770-ben haladt el egy 3.5 millió kilométerre és ez volt hozzánk a legközelebb.
A Mars felszíne így nincs túl nagy veszélyben, ám a bolygó körül keringő űrszondák, az indiai MOM (Mars Orbiter Mission) illetve a NASA által útnak indított MAVEN meg is semmisülhet, hiszen mindkét gép pár héttel az üstökös érkezése előtt áll pályájára a Vörös Bolygó körül. "Jelenleg éppen a kockázatelemzés fázisánál járunk és próbálunk mindent elkövetni, hogy minimalizáljuk az esetleges károkat" - közölte Bruce Jakosky a MAVEN kapcsán.
A Marson tevékenykedő Curiosity és Opportunity robotegységek ugyanakkor kiemelkedően fontossá válhatnak a NASA számára, hiszen az üstökösről esetlegesen lehulló darabok elégnek a bolygó légkörében és ezzel egy igen látványos meteoresőt rögzíthetnek majd a gépek. Mark Lemmon, a Texas A&M University szakértője azonban reménykedik abban, hogy "az űrszondák nem semmisülnek meg és rádióhullámokkal képesek lesznek mintát venni a Mars ionoszférájából, illetve a kameráikkal dokumentálni a meteoreső aktivitását."
"Ha lenne egy kívánságom, azt kérném, hogy lehessek ott a Mars felszínén, mikor ez az esemény bekövetkezik" - fejezte be Bill Cooke, a NASA Marshall Space Flight Center szakembere. "Ez lesz valószínű az eddigi legintenzívebb meteoreső."
Miután az ISON eltűnt a Nap mögött, a szakemberek figyelme a C/2013 A1 kódnevet kapott üstökös felé fordult, mely a korábbi számítások alapján 2014. október 19-én csapódik be a Marsba. Ám a legújabb kalkulációk szerint ez nem fog megtörténni, hiszen maximum 173.000, minimum 89.000 kilométerre közelíti meg a bolygót. Azonban ez is rekord, összehasonlításképpen a Föld mellett 1770-ben haladt el egy 3.5 millió kilométerre és ez volt hozzánk a legközelebb.
A Mars felszíne így nincs túl nagy veszélyben, ám a bolygó körül keringő űrszondák, az indiai MOM (Mars Orbiter Mission) illetve a NASA által útnak indított MAVEN meg is semmisülhet, hiszen mindkét gép pár héttel az üstökös érkezése előtt áll pályájára a Vörös Bolygó körül. "Jelenleg éppen a kockázatelemzés fázisánál járunk és próbálunk mindent elkövetni, hogy minimalizáljuk az esetleges károkat" - közölte Bruce Jakosky a MAVEN kapcsán.
A Marson tevékenykedő Curiosity és Opportunity robotegységek ugyanakkor kiemelkedően fontossá válhatnak a NASA számára, hiszen az üstökösről esetlegesen lehulló darabok elégnek a bolygó légkörében és ezzel egy igen látványos meteoresőt rögzíthetnek majd a gépek. Mark Lemmon, a Texas A&M University szakértője azonban reménykedik abban, hogy "az űrszondák nem semmisülnek meg és rádióhullámokkal képesek lesznek mintát venni a Mars ionoszférájából, illetve a kameráikkal dokumentálni a meteoreső aktivitását."
"Ha lenne egy kívánságom, azt kérném, hogy lehessek ott a Mars felszínén, mikor ez az esemény bekövetkezik" - fejezte be Bill Cooke, a NASA Marshall Space Flight Center szakembere. "Ez lesz valószínű az eddigi legintenzívebb meteoreső."