Balázs Richárd

Az űrbe készül az orosz utánzó-android

Az amerikai Robonaut után Oroszország is elkészítette űrhajósainak segítséget jelentő robotját, ami elsőre akár a Daft Punk nevű formáció harmadik tagja is lehetne, valójában azonban az űrsétákban vállalja át a kockázatot az ISS legénységétől.

A Moszkva mellett elhelyezkedő Gagarin Kozmonauta Kiképző Központ tudósai mutatták be teremtményüket, a SAR-401 jelű prototípust, ami jövő év elején utazhat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az orosz és az amerikai robot egyaránt egy humanoid torzó, két lényeges különbség azonban van köztük. Míg a NASA robonautája teljesen automatizált, addig az orosz asztrobot az űrállomásról, vagy a földről távvezérléssel működtethető, emellett azonban az állomáson kívüli munkákban hasznosíthatják irányítója mozdulatainak leutánzásával, míg amerikai "kollégája" csak a benti karbantartási munkálatokban segédkezik.


A bemutatón az egyik fejlesztő mutatta be egy pár speciális kesztyű segítségével, hogyan irányíthatók a robot karjai és kezei, melyekkel egészen finom mozdulatok is kivitelezhetők, hatékonyabb munkavégzést eredményezve, mint amire esetenként az űrsétára induló űrhajósok képesek, vaskos űrruháik ugyanis komoly mozgásbeli korlátokat jelentenek. Oleg Gorgyijenko, a központ tudományos igazgatóhelyettese szerint robotjuk mind az állomáson kívül, mind az állomáson belül végezhet feladatokat.


A SAR-401 10 kilogramm súly mozgatására képes a Földön, vagyis a súlytalanságban ennél nagyobb súlyokkal is meg tud majd birkózni. A robot válla jelenti a legnagyobb fejlesztési újdonságot a gyártó Android Technics részéről, ami ugyanolyan szabadsággal mozog, mint az emberé. "Emellett egy új felvevő és fogási rendszeren is dolgozunk" - tette hozzá a cég vezérigazgatója, Vlagyiszlav Szicskov. "Mindezek egy multifunkcionális űrrobotot eredményeznek majd"


A robot amerikai társához hasonlóan nem kap lábakat, ehelyett különböző platformokra lesz helyezhető, attól függően, hogy éppen hol teljesít szolgálatot. A projekt költségeiről Szicskov nem tudott konkrétumokkal szolgálni, mondván, még nem zárult le, azonban meggyőződése, hogy az orosz robot "sokkal olcsóbb" lesz, mint amerikai társa. A fejlesztők szerint az android több, mint 90 százalékban mentesíti majd az űrállomáson szolgálatot teljesítő embereket az űrállomáson kívüli munkavégzés alól, addig azonban még több új fejlesztést is integrálni fognak az Android Technics mérnökei.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #18
    Ha az űrállomásról irányítják, nem hiszem, hogy jelentős lenne a ping.
  • kvp #17
    Pont az ami nem kell. Ekkora ping idok mellett csak gatolna a munkat, mert soha nem lenne szinkronban. Sokkal jobb az orosz megoldas, hogy felveszi es az atviteli idovel kesleltetve lejatsza amit a vezerlo kiadott. Igy gordulekenyebben lehet dolgozni. Kb. olyan az egesz mint amikor valaki iszonyatos lag mellett fps-ezik. Ha szerver oldai talalatdetektalas van, akkor a ping ido * sebesseggel ele kell celozni a celpontoknak. Ezt az elvet koveti ez a robot is. Igazabol mar csak a kamerakep hianyzik es akar hasznalhato is lesz.
  • ostoros #16
    Hát igen. Nem ártana ha lenne erő vissza-csatolás.
  • kvp #15
    Ahogy nezem a kamerak tamogatasa nem biztos, hogy mar kesz van, de a forcefeedback hianya egyertelmu, mivel a nagy kesleltetes miatt (tehat amikor a foldrol vezerlik) nem lenne annyira hasznos mint egy palyakoveto rendszer. A sisak a kesleltetestol fuggetlenul kellene, mert az urben nem lehet a robot valla mogott allni, azaz lehet, de akkor nem sok ertelme van. Egyebkent jelen formajaban ha minden leirt funkciojat tudja majd, akkor pont megfelel arra amire terveztek. Tehat egyszeru, buta, kelloen eros es keves dolog tud tonkremenni rajta.
  • Lucy in the Sky #14
    De nem is egy scifi vasember páncélt várnánk, az emberi mozgás kellőképp finom realtime lekövetése főleg gyorsabb mozdulatoknál eleve elég reménytelen szervomotorokkal vagy pneumatikával, pláne ilyen belebújós exoskeleton izékkal - kamerás motion capture jó régóta létezik, pl. a m$ kvázi filléres kinect kütyüje az emberek nappalijában is tud ilyet, ennek ebben a formában a force feedback lenne az értelme, viszont nem valószínű hogy ilyesmit is tudna...

    Nekem a legnagyobb fájdalmam az egésszel kapcsolatban, hogy igazán megadhatnák a módját, ha már bemutatóznak, annyira kevésen múlik, hogy "vodkabarát kutatók drága játékszere" helyett "hasznos űrkutatási segédeszköz"-ként adjunk el valamit a publikumnak :)
  • mortep #13
    Amiket ott emeleget azok űr-vodkás-üvegek? Mellesleg meg naná, hogy olcsóbb mint az amcsi pléhmanus, hiszen az automata, MI -val rendekezik, stb.
  • MuchACHO79 #12
    Nem látod, hogy az egész mennyire mechanikus? Ezeknek VR sisak? Különben pedig ahogy a mozgást elnézem a rendszer rögziti a mozdulatok sorrendjén majd "amikor sikerül" oda vezérli a robotot is. Azaz nem ott van a robot karja ahol a az ő keze, ezért agyhasitó lenne ha a kezed már a hátad mögött lenne, de a VRben azt látod hogy a robot még meg se kezdte a mozgást.
  • Lucy in the Sky #11
    Igazatok lehet, így másodszorra megnézve már nem annyira reménytelenül szerencsétlen, de pont emiatt az az érzésem, hogy a ruszkik a PR területén komoly kihívásokkal küzdenek. Önmagában elég érthetetlen, hogy egy sajtóbemutatón a mozgáskoordináció ún. odanézős módszerrel történik, miközben tisztán látható a két szem-kamera, amelyek remek képet tudnának adni egy VR sisakra. Miért nem használják? Az erővisszajelzés a kezelő irányába ugyancsak kérdőjeles, vagy van, vagy nincs, ez nem derül ki a se a cikkből, se a videóból, valszeg az űrhajózásban nem ritka törékeny dolgokat nem nagyon kéne ezzel fogdosni.
  • MsUser #10
    Kár hogy SAR :)
  • kvp #9
    Ez egy egyszeru humanoid formaju telemanipulator, csak eppen kepes az urben is mukodni, ami egyedi. Pont akkra meretu es formaju, mint egy atlagos orosz urhajos urruhaban, igy az embereknek keszitett szerszamokat is kepes hasznalni. Normal esetben az egyik robotkar vegere rogzitik majd, mint az urhajosokat szoktak. Az egyszeru kezelhetoseghez eleg annyi, ha pont ugy mozog mint az ember es kepes oda-vissza atvinni az erohatasokat, tovabba a kamerai pont ott vannak, mint ahol az urhajos szemei lennenek. Hatalmas elonye, hogy kint lehet hagyni az allomason kivul, igy ha szerelni kell valamit, akkor keznel lesz, tovabba akar valtott muszakban is iranyithato, tehat akarmeddig el lehet szerelni vele. Mivel rogzitett, ezert sajat aramforrasa nincs, kabelen kapja az aramot az allomastol. Egyebkent egy 10 kilos szervo beepitese nem akkora kihivas, mindezt urallova tenni mar igen. Nemelyik foton egyebkent 20 kilos sulyzokat emelget, foldi gravitacio mellett, tehat annyira azert nem gyenge, bar a videok szerint lassu, mint egy urruhas urhajos. A videon a kezelo egyik legnagyobb baja az volt, hogy nem a robot kamerakepet latta, hanem a valla folott elnezve kellett iranyitania. Ha egy 3D-s video sisakkal dolgozna, akkor konnyebben iranyitana.