Hunter

Repül a robotrovar

Mérföldkőhöz érkezett a mikro-gépészet egyik nagy vívmánya, egy légy biológiája ihlette robot, ami milliméteres anatómiájával és két hártyavékony szárnyával másodpercenként 120 csapásra képes.

A rovar méretű szerkezet első irányított repülése a Harvard mérnöki és alkalmazott tudományi karának, valamint a Wyss Biológiailag Inspirált Gépészmérnöki Intézet több mint egy évtizednyi munkáját teljesítette be.

Robert J. Wood, a kutatócsoport egyik tagja immár 12 éve dolgozik a projekten. "A gyártás, az anyagok és a tervezés területein elért legutóbbi áttöréseknek köszönhetően juthattunk el idáig, és rendkívül jól működik" - mondta Wood, aki környezeti megfigyelésekben, kutató- és mentő expedíciókban, vagy akár a növények beporzásában tudná elképzelni a parányi robotot.


Méretéből adódóan hagyományos elektromos motorok szóba sem jöhettek a robot meghajtására. Ehelyett szárnyait piezoelektromos aktuátorok, elektromos mezők hatására táguló és összehúzódó kerámia csíkok mozgatják. Szénszálas vázába ízületként vékony műanyag pántokat ágyaztak, és egy finoman kiegyensúlyozott vezérlőrendszer adja ki az utasításokat a különböző mozgásokra, mindkét szárnyat külön, valós időben irányítva.

A prototípusokhoz még mindig egy nagyon vékony tápkábel csatlakozik, mivel egy ilyen kis robot számára nincs kész megoldás, hogy saját energiaforrást kapjon. A teljes függetlenséget a nagy energiasűrűségű üzemanyagcellák fejlődésétől várják. Wood és munkatársai a fejlesztés következő lépéseiként más kutatócsapatok párhuzamos munkáit igyekeznek integrálni. Ezekkel saját agyat, saját energiaforrást kaphat, valamint többek közt elsajátíthatja a kolóniában való tájékozódás képességét, amikkel a robotrovarok teljesen önrendelkezésűekké és vezeték nélküliekké válhatnak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vol Jin #28
    Most valami olyasmit kérsz rajtam számon, amiről nem beszéltem. Bár az is lehet, hogy csak tovább vittél egy gondolatot...
  • Inquisitor #27
    A 12 év nem is olyan sok. Azért attól is függ mennyi pénz és ember volt erre?

    Az ASIMO robot tervezése valamikor 80-as évek első felében kezdődött és az első 20 év(!) csak a futómű kifejlesztésére ment el. Volt is vagy 20 verzió belőle. Most már elég jól áll a robot, de 3 évtized kellett hozzá! A TwendyOne nevű ápoló robot meg 10-12 éve készül és még pár év mire 50%-os lesz a projekt.

    Amúgy kedvenc röpképes robotjaim:
    Bionic Opter Mimics Dragonfly - FESTO
    Smart Bird - FESTO

  • Tetsuo #26
    Azért, mert a keringési rendszer biztosítja a lehetoséget az állandó javítomechanizmusnak, a feluleti és a mélyebb erzékelésnek stb. mivel ezekre szukeg van egy élolény esetében. Hogy oldanád meg azt egy gép vagy egy cyborg implant-szárny esetén, hogy rotoros legyen, de kisebb sérulesek gyógyuljanak és érzékeljen a feluletén minden apróságot (pl. ho, nyomás), hogy reagálhasson rá, mint egy normális élolény? Sehogy.

    A híres Dél-afrikai futó, aki lelotte barátnojét vagy mi, az ugyes fejlesztessel gyorsabban rajtol, mintha egészséges lenne, de higgyétek el, hogy van annak a mulábnak elég hátránya. ;)
  • Vol Jin #25
    A biológia a forgószárnyat, egy kerék végtagot nem képes integrálni a keringési rendszerbe, ezért nem találod meg a természetben, nem azért, mert más megoldás hatékonyabb lenne.
  • defiant9 #24
    "A természet ill. egy-egy elolény annyira osszetett, ezek részei is annyira osszetett szerepet kapnak, hogy nem lehet kvázi gépi-alkatrészként tekinteni rájuk."
    Ezzel kb. azt mondod hogy egy cyborg (gyk. gép-ember hibrid) mindenképp fejletlenebb mint a tisztán organikus ember. Szerintem pedig szintetikus alkatrészekkel jobb paraméterekkel rendelkező egyed jöhet létre. Lehet hogy nem kerék lesz a lába helyén, csak elkophatatlan a csípő protézise, de jobb paraméterekkel fog rendelkezni. Egyébként a kerék sem annyira extrém, a behúzható macskakarom mintájára lehetne kétfunkciós láb is pl. behúzható görgőkkel. Ma is van akinek a szíve helyén már egy forgótengelyes gép a pumpa, 100 éven belül elég valószínű hogy ebből is jobbat fognak tudni csinálni.
  • Tetsuo #23
    Ha csak bizonyos szempontbol nezed, akkor lehet, hogy egy specializalodott eszkoz hatekonyabb pusztan energetikailag, de osszesegeben az ember altal krealt mechanika nem versenyezhet a termeszettel, csak a kulon parameterekkel.
    Vagyis ha epitesz egy helikoptert barmely meretben, az esetleg gyorsabb vagy pontosabb vagy kisebb energiaju stb., de az az eszkoz nem lenne jo a madarnak, a hatranyai miatt.
    Ha a lábunkat csak haladásra használnánk, akkor esetleg elonyosebb lenne helyette a kerék, de mivel nem csak arra használjuk és foleg nem csak arra használtuk az evolúciós fejlodésunk során, így belátható, hogy durva evólúciós zsákutca lett volna, már a kialakulása kezdetén.
    A természet ill. egy-egy elolény annyira osszetett, ezek részei is annyira osszetett szerepet kapnak, hogy nem lehet kvázi gépi-alkatrészként tekinteni rájuk.
  • defiant9 #22
    Ezt írtam én is, hogy baktérium ostornál működik.
    Tudnál esetleg egy szárazföldi vagy légi verziót mutatni esetleg mikroszkopikus méreten felüli nagyobb teljesítmény tartományban?
    Ugye hogy nem... A lábunkból soha nem lesz kerék, alapvetően más struktúra nem menne lépésről lépésre az átalakulás.
  • Irasidus #21
    A flagellum kialakulása illetve [URL=http://criticalbiomass.blog.hu/2010/03/31/nem_ertik_7_re_re_csokkenthetetlen_komplexitas]"Közbülső" ostor (félig működő cucc)[/URL] ;)

    Úgy tűnik működik lépésről lépésre is.
  • Irasidus #20
    Ühm, persze kivéve persze a baktériumok flagellumát ami forgómozgással működik...

    link
    video
  • defiant9 #19
    Bakteriális csillók szintjén folyadékban lebegve valóban van körmozgás, de itt jelentős erőátvitelre alkalmas tengely a követelmény. Sok problémával kell egyidőben megküzdeni hogy működőképes legyen a megoldás, nem igazán működik az evolúció lépésről-lépésre módszere, ehhez egy nagy ugrás kellene. Félig működő kerék nem tud létrejönni, a meglévő lábszerkezet csiszolgatásával.