Hunter
Megtalálták az első szögmérőt?
1906-ban egy különös tárgyat találtak egy ősi egyiptomi sírban, aminek azóta is csak találgatják a régészek a funkcióját. A körbe most egy fizikus is beszállt, az állítva, hogy az eszköz nem más mint a világ első ismert szögmérője. Amelia Sparavigna, a Torinói Műszaki Egyetem munkatársa az eszköz díszes faragványaiban egy kódolt számrendszert vélt felfedezni, erre alapozza a feltevését, amit a régészek kétkedve fogadtak.
A tárgyra Kha, egy építész sírjában bukkantak rá, aki a 18. dinasztia korában, i.e. 1400 környékén segédkezett a fáraók síremlékeinek megépítésében. Érintetlen sírkamráját Ernesto Schiaparelli fedezte fel a Királyok völgye mellett fekvő Dejr-al-Medinában. Kha temetkezési kellékei között több mérőeszközt is találtak, egy mérőrudat, egy háromszög vonalzóra emlékeztető szintezőt, valamint a szóban forgó különös alakú, fából készült tokot, ami azon kívül, hogy üres, egy felfelé nyíló fedéllel van ellátva.
Schiaparelli úgy gondolta, hogy ez is valamilyen szintező eszköz, a torinói múzeum, ahol az eszközt kiállították, kétkarú mérlegként azonosította. Sparavigna azonban úgy véli, hogy ez egy más jellegű építészeti eszköz lehet, konkrétan egy szögmérő. A kulcs a tárgy díszes faragásaiban megbúvó számokban rejlik. A szélrózsára emlékeztető, 16 egyenlően elrendezett szirmot egy 36 csúcsú cikkcakk mintázat fogja körül. Sparavigna szerint, ha az eszköz rúdrészét lefektetik egy lejtőre, egy függőónnal meghatározható a dőlésszög a kör alakú tárcsán, ahogy a melléket ábra mutatja.
A tizenhatod szerepel az egyiptomiak által alkalmazott számrendszerben, magyarázta Sparavigna, emellett az ősi egyiptomiak egy évet 36 tíznapos hétre osztották fel, amit dekánnak neveztek, ez alkotta a csillagóra alapját. "A tárgy egy szögmérő két karral, az egyik az egyiptomi törteken, a másik a dekánokon alapul" - vélekedik a fizikus.
Kate Spence-t, a Cambridge Egyetem ősi egyiptomi építészetre szakosodott archeológusát azonban nem győzte meg az olasz kutatónő elmélete és fenntartja, hogy a tárgy csupán egy dísztok. Azzal érvel, hogy az ismert mérőeszközökhöz képest a szóban forgó jelölések nem elég pontosak. "Amikor az egyiptomiak pontosak akarnak lenni, akkor pontosak is voltak" - mondta, hozzátéve, hogy az ősi egyiptomi építészek általában egy téglalap két oldalának a mérésével határozták meg a szögeket, és hasonló eszközzel még nem találkoztak az ásatások során.
A tárgyra Kha, egy építész sírjában bukkantak rá, aki a 18. dinasztia korában, i.e. 1400 környékén segédkezett a fáraók síremlékeinek megépítésében. Érintetlen sírkamráját Ernesto Schiaparelli fedezte fel a Királyok völgye mellett fekvő Dejr-al-Medinában. Kha temetkezési kellékei között több mérőeszközt is találtak, egy mérőrudat, egy háromszög vonalzóra emlékeztető szintezőt, valamint a szóban forgó különös alakú, fából készült tokot, ami azon kívül, hogy üres, egy felfelé nyíló fedéllel van ellátva.
Schiaparelli úgy gondolta, hogy ez is valamilyen szintező eszköz, a torinói múzeum, ahol az eszközt kiállították, kétkarú mérlegként azonosította. Sparavigna azonban úgy véli, hogy ez egy más jellegű építészeti eszköz lehet, konkrétan egy szögmérő. A kulcs a tárgy díszes faragásaiban megbúvó számokban rejlik. A szélrózsára emlékeztető, 16 egyenlően elrendezett szirmot egy 36 csúcsú cikkcakk mintázat fogja körül. Sparavigna szerint, ha az eszköz rúdrészét lefektetik egy lejtőre, egy függőónnal meghatározható a dőlésszög a kör alakú tárcsán, ahogy a melléket ábra mutatja.
A tizenhatod szerepel az egyiptomiak által alkalmazott számrendszerben, magyarázta Sparavigna, emellett az ősi egyiptomiak egy évet 36 tíznapos hétre osztották fel, amit dekánnak neveztek, ez alkotta a csillagóra alapját. "A tárgy egy szögmérő két karral, az egyik az egyiptomi törteken, a másik a dekánokon alapul" - vélekedik a fizikus.
Kate Spence-t, a Cambridge Egyetem ősi egyiptomi építészetre szakosodott archeológusát azonban nem győzte meg az olasz kutatónő elmélete és fenntartja, hogy a tárgy csupán egy dísztok. Azzal érvel, hogy az ismert mérőeszközökhöz képest a szóban forgó jelölések nem elég pontosak. "Amikor az egyiptomiak pontosak akarnak lenni, akkor pontosak is voltak" - mondta, hozzátéve, hogy az ősi egyiptomi építészek általában egy téglalap két oldalának a mérésével határozták meg a szögeket, és hasonló eszközzel még nem találkoztak az ásatások során.