Hunter

Megdöbbentette a csillagászokat egy láva-bolygó

A Kepler-78b egy olyan bolygó, ami elvileg nem is létezhetne. Egy perzselő lávagömbről beszélünk, ami nyolc és félóránként kerüli meg csillagát, amitől körülbelül 1,5 millió kilométerre kering, ez a valaha észlelt egyik legszűkebb keringési pálya. A jelenlegi bolygóformálódási elméletek szerint nem alakulhatott ki ilyen közel egy csillaghoz, illetve nem is vándorolhatott oda.

"Ez a bolygó egy teljes rejtély. Nem tudjuk, hogyan alakult ki, vagy hogy került oda, ahol ma elhelyezkedik. Csupán annyit tudunk, hogy nem fog örökké fennmaradni" - mondta David Latham, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza. "A Kepler-78b csillagászatilag értve nagyon hamar a csillagban fogja végezni" - fejezte ki egyetértését Latham munkatársa, Dimitar Sasselov.

A Kepler-78b egy halálra ítélt világ, a csillag gravitációja egyre közelebb vonzza, míg olyan közel nem kerül, hogy ez a gravitációs erő darabokra tépi. A csillagászok becslése szerint 3 milliárd év kell ennek a folyamatnak a beteljesedéséhez. A láva-bolygó egy Naphoz hasonló G-típusú csillag körül kering a Földtől 400 fényévre, a Hattyú csillagképben. Elvileg a mi naprendszerünk is rendelkezhetett egy ilyen bolygóval, azonban az, ha tényleg létezett, réges-rég, nyom nélkül megsemmisülhetett.

A Kepler-78b nem csupán a rejtélyessége miatt érdekes, de ez az első ismert Föld-méretű bolygó, aminek sűrűsége is nagyon hasonló szülőbolygónkéhoz. A Kepler-78b körülbelül 20 százalékkal nagyobb a Földnél, tömege megközelítőleg a duplája, ennek eredményeként sűrűsége szinte megegyező, ami egy Föld-szerű összetételre enged következtetni. A legnagyobb kihívást a szűk pálya jelenti az elméleti tudósoknak. Amikor ez a bolygórendszer kialakult, a fiatal csillag nagyobb volt jelenlegi mivoltjánál, vagyis a Kepler-78b a csillagon belülre esett volna. "Nem alakulhatott ki a jelenlegi helyén, mivel egy bolygó nem jöhet létre a csillagon belül. Kintebb sem keletkezhetett, hogy később befelé mozogjon, mert becsapódott volna a csillagba. Ez a bolygó egy rejtély" - magyarázta Sasselov.

Latham szerint a Kepler-78b egy új bolygóosztály tagja, amit nemrég azonosítottak a NASA Kepler űrtávcsövének adataiból. Ezek az újonnan felfedezett világok mind 12 órán belül kerülik meg csillagaikat, emellett méretüket tekintve kicsik, mind a Földhöz hasonló méretű. A Kepler-78b az első bolygó ebből az osztályból, aminek megmérték a tömegét. "A Kepler-78b ennek az új bolygó-osztálynak a kirakati darabja" - mondta Latham.

A csapat egy új, nagy pontosságú színképelemzővel, a Roque de los Muchachos Csillagvizsgáló HARPS-North műszerével tanulmányozta a bolygót. Méréseik eredményét egy másik független csapat is megerősítette a Keck Obszervatórium HIRES spektrográfjával.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • errorista #32
    ,,Nem, nincsen kisebb és nagyobb végtelen."

    https://en.wikipedia.org/wiki/Surreal_number
  • Vol Jin #31
    Azért írtam rögtön példaként a prím és nem prím természetes számokat, mert én is éreztem, ezt.
  • fszrtkvltzttni #30
    A határértékszámításnál használt végtelen egy teljesen más fogalom, ott "a minden határon túl növekedés"-t jelenti.
  • fszrtkvltzttni #29
    A kardinális számok rendezhetőek. A "megszámlálhatóan végtelen" kisebb mint a "nem megszámlálhatóan végtelen", ezért van kisebb és nagyobb végtelen. Sőt a kontinuumhipotézis pont azt feszegeti, hogy van-e ezek között más kardinális szám. Csak hát nem lehet egyszerűen számként használni őket, mert ezek halmazelméleti fogalmak.
  • fszrtkvltzttni #28
    Akkor még egy nekifutás: A számosság a véges elemű halmazok elemszámának az általánosítása végtelen halmazokra. Triviálisan megszámlálható minden véges halmaz, és a számossága az elemszámmal egyenlő, tehát nem igaz, hogy nincs összefüggés ezek között.

    A számosság (vagy más néven kardinális szám) lehet természetes szám, lehet megszámlálhatóan végtelen vagy nem megszámlálhatóan végtelen (vagy kontinuum). Ez tehát a természetes számoknak egyfajta kiterjesztése. Viszont utóbbi kettő hagyományos értelemben nem szám, ezért csak olyan szövegkörnyezetben szabad használni, ahol halmazok számosságáról van szó.
  • Argathron #27
    Fuss ennek neki még egyszer... :-)
    A racionális számok száma is megszámlálhatóan végtelen.

    A valós számoké száma viszont már nem megszámlálható.

    Egyébként ez a számlálhatóság / megszámlálhatóság nincs összefüggésben az "elemszámmal" (már ha van értelme elemszámról beszélni végtelen esetén (természetesen nincsen, de így könnyebb elképzelni)).

    A megszámlálhatóság mindössze annyit jelent, hogy valami rendszer alapján sorba tudod őket rendezni. (és bizony a racionális számokat nagyon könnyen sorba tudod rendezni ;-))
  • Marteen21 #26
    Végtelen és végtelen között nagyon nagy különbségek vannak pl:
    megszámolhatóan végtelen pl természetes számok,
    és megszámlálhatatlanul végtelen pl racionális számok.
    (két választott szám között tudod megszámolni a közéjük eső számokat.)
    Az meg hogy felső korlátja nincs a végtelen halmazoknak...
    Negatív számok felső korlátja 0, mégis végtelen az elemszám. De jobbat mondok 1 és 2 közé racionális számok felülről és alulról is korlátosak mégis végtelen az elemszám. :)
  • who am I 7 #25
    igen, ez a 3mrd év nagyon hamar, kicsit valóban túlzásnak tűnik.Persze, csak viszonyítás kérdése..mert a végtelenhez képest tényleg hamar, de a 14mrd évhez képest, azért én azt mondom, hogy ez elég sok.(persze a 14mrd-ot sem tudhatjuk biztosra..)
  • sonajdoba #24
    nem értesz hozza :XD

    egyiknek kicsi korlatja van a másiknak meg nagy :) :XD

    sajnos én nem értek hozza :(
  • Vol Jin #23
    Szerintem is csak arra gondolt, hogy a 3x/(x-2) a 2x/(x-2).nél x tart a 2-höz esetében gyorsabban tart a végtelenhez. Vagy hogy végtelen sok prím szám van, de mondjuk 100 egymást követő prím szám között mindig több nem prím egész szám van. Csak ezt nem tudta matematikailag ilyen pontosan megfogalmazni. Jajj de gyönyörű ez a számossága nagyobb kifejezés két végtelen halmazra.