Ötvös Tibor
Jót tehet, ha átdolgozzuk az ebédidőt
Számos munkahelyen a munkavállalók az ebédidőt várják a legjobban (természetesen a fizetés és a műszak letelte után). Ekkor ugyanis tudnak kicsit beszélgetni a többiekkel és hosszabb pihenőt is tarthatnak.
Ma azonban megjelent a University of Toronto's Rotman School of Management friss kutatásának eredménye, mely igen meglepő eredményt produkált. A summázott közleményben az áll, hogy egy munkavállalónak egyáltalán nem baj, ha kihagyja az ebédidőt és helyette inkább dolgozik tovább. A kutatók azonban azt is hozzáteszik, hogy ez csak akkor működik, ha a munkavállaló önként dönt így.
"Tapasztalatunk szerint a kritikus elem a választás szabadságánál jelentkezik" - árulta el John Trougakos, a tanulmány társ-szerző professzora. "Ez az autonóm aspektus felvetheti az emberben azt a kérdést, hogy valóban jól töltjük el a szüneteinket?" A kutatás során 10 napig figyeltek meg alkalmazottakat, pontosan mit is tesznek a szünetekben majd a műszakok végeztével a megfigyeltek társait kérdezték arról, mennyire tűnt fáradtnak a nap végére az alany. Az eredmény az lett, hogy a "kényszerszünetet" tartott munkások sokkal fáradtabbnak tűntek, mint azok, akik választhattak.
Az sem mindegy, kikkel töltjük el ezt a szünetet, mivel ez nem csak a fáradtságot befolyásolhatja, hanem a munkavégzést is. A tanulmányban kitértek erre is. Azon csoport tagjai, akik megválaszthatták, kikkel töltik a szünetet szinte hibátlanul dolgoztak a megfigyelt időszakban. Trougakos véleménye szerint ebből kiderül, hogy a szünetekben történt szocializáció nem működik olyan esetben, ha nem szimpatikus emberekkel töltjük azt vagy ha a főnök a közelben van. Ezekben az esetekben inkább káros, mint hasznos a pihenő.
"A legtöbb ilyen beszélgetés a munkáról és a munkakörnyezetről szól, amit könnyebb olyan emberekkel kitárgyalni, akikben bízunk" - folytatta Trougakos. "Ellenkező esetben ugyanis nagyon figyelünk a szavainkra, hogy pontosan mit is mondunk és nem lehetünk önmagunk. Feszültebbek lehetünk és ez kihat a munkánkra is."
A tanulmány teljes egészében az Academy of Management Journal következő számában lesz olvasható.
Ma azonban megjelent a University of Toronto's Rotman School of Management friss kutatásának eredménye, mely igen meglepő eredményt produkált. A summázott közleményben az áll, hogy egy munkavállalónak egyáltalán nem baj, ha kihagyja az ebédidőt és helyette inkább dolgozik tovább. A kutatók azonban azt is hozzáteszik, hogy ez csak akkor működik, ha a munkavállaló önként dönt így.
|
Az sem mindegy, kikkel töltjük el ezt a szünetet, mivel ez nem csak a fáradtságot befolyásolhatja, hanem a munkavégzést is. A tanulmányban kitértek erre is. Azon csoport tagjai, akik megválaszthatták, kikkel töltik a szünetet szinte hibátlanul dolgoztak a megfigyelt időszakban. Trougakos véleménye szerint ebből kiderül, hogy a szünetekben történt szocializáció nem működik olyan esetben, ha nem szimpatikus emberekkel töltjük azt vagy ha a főnök a közelben van. Ezekben az esetekben inkább káros, mint hasznos a pihenő.
"A legtöbb ilyen beszélgetés a munkáról és a munkakörnyezetről szól, amit könnyebb olyan emberekkel kitárgyalni, akikben bízunk" - folytatta Trougakos. "Ellenkező esetben ugyanis nagyon figyelünk a szavainkra, hogy pontosan mit is mondunk és nem lehetünk önmagunk. Feszültebbek lehetünk és ez kihat a munkánkra is."
A tanulmány teljes egészében az Academy of Management Journal következő számában lesz olvasható.