Ötvös Tibor
Patkányokon éltek a Húsvét-szigetek őslakosai
Egyedi étrendet követtek a Húsvét-szigetek őslakosai. A szigetlakók általában tengeri élőlényekkel táplálkoznak, ám Rapa Nui népe patkányokat evett.
A szigetet szinte mindenki a közel 1000 darabot számláló szoborcsoportjáról ismeri, melyek közül a legtöbb a sziget belseje felé nézett. Ám az évek során "mozogni" kezdtek és most már más irányokba is elfordultak. A szigeten természetesen éltek őslakosok, akik csontjait folyamatosan találják meg a kutatók.
Eme leletekből pedig igen érdekes dolgok derülnek ki. A legutóbb fellelt 41 őslakos maradvány esetében például a fogazatot vizsgálták. Az ebből nyert nitrogén és szén izotópokat összevetették azon állati maradványokkal, melyekre már korábban rátaláltak. Ezen vizsgálatból azt szerették volna kideríteni, mi is jelentette a lakosok fő táplálékforrását.
A szigetvilág lakói esetében a fő élelmet a vízi élőlények jelentik és sokan ezt gondolták a Rapa Nui lakosok esetében is. Ám az izotópos összehasonlítás alapján a Húsvét-szigeteken a fő proteinforrást a polinéziai patkány jelentette. Ez a faj kisebb, mint az európai fajtatársa, ám etnográfiai szakértők szerint jóval ízletesebb is.
"A polinéziai kultúrákban a tenger nyújtotta élőlények felhasználása volt túlsúlyban, főleg a kolonizáció korai fázisaiban" - áll Amy Commendador, az Idaho Természetrajzi Múzeum munkatársa közleményében. "Ám Rapa Nui esetében, a víz adta források ilyen jellegű elhanyagolása valószínű a sziget helyrajza miatt történhetett meg."
A Húsvét-szigetek északi részén hegyek fekszenek, melyek igen nehézzé tehették a halászatot. A déli részen pedig hidegebb volt az idő, ami hatással lehetett az élőlények felbukkanására - vagy éppen távol maradására a partoktól. A patkányok a legkézenfekvőbb megoldásnak tűntek, hiszen ezresével jöttek a különböző hajókkal, majd jelentősen elszaporodtak a szigeten.
Kutatók szerint a szobrok is ezért néztek a sziget belseje felé. Így kívánták jelezni, hogy nem a víz a legfontosabb a számukra, sokkal inkább a szárazföld volt az ő világuk. Természetesen a vizsgálatok során találtak nyomokat növényekre is, így biztosan az őslakosok étrendének része volt a yamgyökér, a banán és az édes burgonya.
A szigetet szinte mindenki a közel 1000 darabot számláló szoborcsoportjáról ismeri, melyek közül a legtöbb a sziget belseje felé nézett. Ám az évek során "mozogni" kezdtek és most már más irányokba is elfordultak. A szigeten természetesen éltek őslakosok, akik csontjait folyamatosan találják meg a kutatók.
|
A szigetvilág lakói esetében a fő élelmet a vízi élőlények jelentik és sokan ezt gondolták a Rapa Nui lakosok esetében is. Ám az izotópos összehasonlítás alapján a Húsvét-szigeteken a fő proteinforrást a polinéziai patkány jelentette. Ez a faj kisebb, mint az európai fajtatársa, ám etnográfiai szakértők szerint jóval ízletesebb is.
"A polinéziai kultúrákban a tenger nyújtotta élőlények felhasználása volt túlsúlyban, főleg a kolonizáció korai fázisaiban" - áll Amy Commendador, az Idaho Természetrajzi Múzeum munkatársa közleményében. "Ám Rapa Nui esetében, a víz adta források ilyen jellegű elhanyagolása valószínű a sziget helyrajza miatt történhetett meg."
A Húsvét-szigetek északi részén hegyek fekszenek, melyek igen nehézzé tehették a halászatot. A déli részen pedig hidegebb volt az idő, ami hatással lehetett az élőlények felbukkanására - vagy éppen távol maradására a partoktól. A patkányok a legkézenfekvőbb megoldásnak tűntek, hiszen ezresével jöttek a különböző hajókkal, majd jelentősen elszaporodtak a szigeten.
Kutatók szerint a szobrok is ezért néztek a sziget belseje felé. Így kívánták jelezni, hogy nem a víz a legfontosabb a számukra, sokkal inkább a szárazföld volt az ő világuk. Természetesen a vizsgálatok során találtak nyomokat növényekre is, így biztosan az őslakosok étrendének része volt a yamgyökér, a banán és az édes burgonya.