SG.hu·

Növénytermesztés napfény és talaj nélkül

A konténereknek számos alkalmazását ismerjük, a Verdant Earth Technologies nevű cég azonban nem irodát, egészségügyi központot vagy éppen lakrészt készített a főként a szállítmányozások világából ismert alkalmatosságból, hanem egy napfény- és talajmentes mini növénytermelő gazdaságot.

Az Egyesült Államokbeli Tucsonban üzemelő cég egy átlagos 6 méteres konténert alakított át "üvegházzá", vagy ahogy ők nevezik, kontrollált környezetű mezőgazdasági rendszerré (CEA). Öt polcot helyeztek el benne, ezek szolgálnak a növények élőhelyéül, amik termőföld helyett egy tápanyagokban gazdag oldatban üldögélnek. Az oldat az öntözést is helyettesíti. A cég egyik alapítója, Josh Hottenstein elmondta, több mesterséges fény alternatívával is kísérleteznek, köztük napkoncentrátorokkal és száloptikával - utóbbi LED-ek fényét oszlatja szét a zárt térben. "A növényeknek nincs szükségük a fény teljes spektrumára" - emelte ki. A napkoncentrátorok lehetővé teszik a megfelelő hullámhossz eljuttatását és irányítását.


Minden konténerbe zárt termesztő-rendszer rendelkezik víz és elektromos csatlakozással. Mivel a rendszerben nincs termőföld, egy fej saláta megtermelésének vízszükséglete a szabadtéri termesztés mindössze egy százaléka. "Erőforrás hatékony, így a legtöbbet hozza ki szűkös erőforrásainkból" - magyarázta Hottenstein, akinek körülbelül egy évvel ezelőtt pattant ki az ötlet a fejéből, amikor egyik munkatársa, Myles Lewis a fejlett üvegház mechanizmusok és a hidroponikus, vagyis a tápfolyadékos termesztés kombinálásának a módját kutatta. Hottenstein megfelelő IT háttérrel rendelkezett, míg Lewis a kertészetre szakosodott. Közös üzleti tervük tavaly elnyerte az Arizona Egyetem díját, később pedig egy nemzeti versenyen, a Cleantech Openen is bejutott a döntőbe, ahol végül a második díjat zsebelte be a kutatópáros.


Josh Hottenstein a salátákkal

Bár a különböző műszaki megoldásokkal felszerelt konténer nem tűnik olcsó megoldásnak, Hottenstein úgy véli, képesek lesznek árban is felvenni a versenyt a kereskedelmi üvegház szerkezetekkel és a biogazdaságokkal. Kezdeményezésük jelenleg a koncepció demonstrálása és a prototípus elkészítése között található, több tesztrendszeren dolgoznak a potenciális megrendelők számára. A rendszer egy hónap alatt 2000 fej salátát képes megtermelni, a szabadban ez 90 napot vesz igénybe. A kapott saláta a beszámolók szerint ízletes és több tucsoni étterem is vásárlójuk.

A rendszer zártságának köszönhetően nincs szükség kártevőirtó-szerekre, ami nagy előnye lehet a konténeres zöldségeknek, a biogazdálkodás egy új osztályát hozva létre. Ugyanakkor, mivel a rendszer adottságainál fogva tökéletes lehet a marihuána termesztésre is, valószínűleg kemény küzdelemre számíthatnak a gyártás beindítása előtt.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© sonicPSYyoshida2010. 11. 18.. 10:42||#38
Na, csak találtam egy másik forrást is:

"A múlt század közepi állapotokkal összehasonlítva elmondhatjuk, termésátlagaink 2-3-szorosára nõttek, ám az ehhez 16-szor annyi energiára van szükségünk, azaz a gazdálkodás energiamérlege romlott, termelékenysége az ötödére, nyolcadára esett vissza. És ez csupán az érem egyik oldala. Ma 44-szer annyi vegyszert használunk, mint a mezõgazdálkodás iparosítása elõtt, s e folyamat eredményeként a rákos megbetegedések a vidék férfi lakosságának körében megötszörözõdtek. És még mindig nem értünk a sor végére. A megtermelt növények nagy része takarmány, tehát azért cseréltük le a legelõket szántókra, hogy sokkal nagyobb energia befektetéssel etethessük fel a szántóföldi növényeket azokkal az állatokkal, akik egyébként a legelõkön sokkal természetközelibb — ha tetszik: bio — módszerekkel is tenyészthetõk lettek volna. És mindeközben a megtermelt növények nyomelem- és sikértartalma rohamosan csökken. Egyes szántóföldi növényekben pl. 70-80%-kal kevesebb nyomelem található. S ha mindez nem volna elég, az Európai Unió egy elemzése arra figyelmeztet, hogy térségünkben a termõföld már nem tekinthetõ megújuló természeti erõforrásnak, mert keletkezési ütemétõl 15-17-szer gyorsabban pusztul."

http://ffek.hu/blog/molnar_geza/tajhasznalat_es_arvizek_avagy_300_evnyi_amokfutas_ara

Majd ha megint ráérek, kérek írásokat, amik alátámasztják. 😊
(Molnár Gézának sok jó írása van az ffek.hu oldalon, ajánlom mindenki figyelmébe)
© dilofekete2010. 06. 29.. 23:02||#37
El se kezdtem olvasni a cikket, de már a marihuána jutott az eszembe.
lol
Éjjenek a zöldek! 😄
© Combine2010. 06. 23.. 23:20||#36
Ez nem újdonság. Legfeljebb csak az, hogy egymás tetejére rakták a tálcákat.
Hogyan készült? A vízben termelt saláta.
© sonicPSYyoshida2010. 06. 23.. 15:14||#35
Köszönöm a figyelmeztetést, egyelõre én se találtam máshol utalást rá, egy kommentben említik a szkeptikus.blog.hu-n, ott úgy, hogy ilyen állítás nem hangzott el sosem, reagálva valakire, aki szintén ezt a tanulmányt említi.
Fasza

Dr. Márai Gézának tulajdonítják ezt a tanulmányt, de nem találtam elérhetõséget, pedig ez lenne a legegyszerûbb módja kideríteni mi az igazság.
© Ahoy2010. 06. 23.. 14:45||#34
A fanyalgók figyelmébe: Azért itt van egy olyan része is a dolognak, hogy 1%-os a vízfelhasználása a talajos rendszerekhez képest. Mai világban egyre kevesebb tiszta víz található... ráadásul nem mindegy, hogy mondjuk egy folyóból öntözünk el 100 liter szennyezett vizet, mindenféle vegyszerekkel, hormonokkal tele, ami szépen beépül a növénybe utána pedig belénk.

Ehelyett 1 liter tisztított vízzel, jól összeállított tápanyaggal, adott fény frekvenciájával 3x gyorsabban meg tudja termelni az adott növénymennyiséget.

Persze sokaknak ez nem jelent semmit, meg hogy üvegházi szart nem esznek... Na persze, eleve aki nagyáruházban vásárol olcsó zöldséget, nagy eséllyel növesztõszeres mindenféle növényi hormonnal feltáplált gyorstenyésztett zöldséget eszik otthon. Ez tuti.

Pont most hallottam egy mûsorban, bevizsgálták az import uborkákat, és nagyrészükben olyan mérgek vannak, amiket már RÉG betiltottak... Ennyi...
© Omega2010. 06. 23.. 13:21||#33
Az köztudomású, hogy a mai élelmiszereknek alacsonyabb a tápértéke, nem csak az MLM-esek szerint.
Amúgy ez szerintem annak lesz jó aki elmegy valamilyen expedícióra és az utánpótlás nem vagy túl költségesen megoldható, pl. a sarkvidéken, egyéb ritkán lakott nehezen megközelíthetõ helyeken, más naprendszerbéli bolygókon és holdakon.
© Dj Faustus2010. 06. 22.. 20:07||#32
"Élelmiszerek tápérték csökkenése 1966-1990 között"
Ezt több oldalon (leginkább MLM-rendszerben forgalmazott táplálék-kiegészítõk, online nõi magazinok oldalán található meg) megtalálható iromány, mind a Gödöllõi Agrártudományi Egyetemre hivatkozik, de egyik sem adja meg hogy ki, hogyan, mikor, mivel, milyen módon végezte a mérést, vagy hogy hol olvashatóak az eredeti vizsgálati eredmények. Szóval nem éppen releváns. <#shakehead>
© sonicPSYyoshida2010. 06. 22.. 18:33||#31
zOMG: jah 😊 (pontosabb ha azt mondjuk, az voltam 😊 )

Molnibalage: amit régen olvastam nem találtam meg, találtam viszont egy érdekes cikket:

Élelmiszerek tápérték csökkenése 1966-1990 között

(mûtrágyázás úgy tudom II. VH után kezdett elterjedni)

Egyébként attól hogy nemesítik, keresztezik a növényeket, a magbankokban meglehetnek a régebbi termésbõl származóak is, illetve vannak még mindig vadon termõ növények, rengeteg erdei gyümölcs is pl. Ezekbõl is lehet következtetéseket levonni.

De vannak aggasztóbb hírek is:

Antalffy Tibor: Az emberiség élelmezése
© asdefge2010. 06. 22.. 12:00||#30
Nincs is jobb, mint a halízû rántotta...
Azt a tápoldatot vajh milyen költségvetéssel lehet elõállítani? Vannak azért még izgalmas kérdések, mielõtt túllihegnénk a dolgot. Részemrõl a balkonláda rulez.
© Chocho2010. 06. 22.. 11:20||#29
"... ermõföld helyett egy tápanyagokban gazdag oldatban üldögélnek."

Ugye milyen bonyolult elolvasni a cikket?