8
  • Tetsuo
    #8
    Pontosan. És ebbol a konyvbol az is kiderul, hogy gyakran patkányfészkeket elemeztek, mert azok jól konzerválódtak, majd abból kovetkeztettek az ottlakó emberek élelmére stb.
    A cikk megint csak durván bulvárszint. Ez az angolszász "tudományos" szaklapok sajátossága, a német, a francia vagy a magyar azért nincs ilyen alacsony szinten.
    (Gyengébbeknek: csak a tudomanyos cikkekrol van szó, nem a tudományról, pláne nem a találmanyokról vagy egyébrol. ;))
  • daninet
    #7
    Alapvetően hiba van szerintem ezekkel az elméletekkel valahol, meg a kőszobrokkal, piramisokkal stb. Rossz irányba mennek a kutatások. Engem még mindig inkább a szobrok felállítása izgat. Aki azokat fel tudta állítani, az meg tudta oldani a kaját is. Félreértés ne essék, nem földönkívüliekről beszélek, a régi idők embereiben kellene gondolkodni, vagy valakikben akik ő előttük voltak ott, és okosabbak voltak mint mi :)
  • Bren X
    #6
    Csak az a kérdés, hogy azok a patkányok mit ettek, és hol laktak.
  • Macropus Rufus
    #5
    "Kutatók szerint a szobrok is ezért néztek a sziget belseje felé. Így kívánták jelezni, hogy nem a víz a legfontosabb a számukra, sokkal inkább a szárazföld volt az ő világuk."

    lol. És ezt komolyan is gondolják...
  • sonicPSYyoshida
    #4
    Ez nem ilyen egyszerű, mint ahogy a cikk említi...
    Érdemes elolvasni Jared Diamond, Összeomlás című könyvét, de legalább a Húsvét szigeteki fejezetet. Elég szépen látszik az élelemfogyasztás változása.

    A lényeg hogy az összes fa kivágása után már "hajót" csónakot se tudtak készíteni, így nem könnyű halászni... :) (de amúgy is a hideg óceán miatt korall zátonyok

    De voltak házi tyúkjaik is. Persze ahogy kezdtek éhen halni, biztos jól jött a patkány, de ez inkább a szenvedésük vége felé lehetett. No meg túl is élte pár ember, a leszármazottak mai napig ott élnek a szigeten.

    De a cím erősen csúsztatás kategória...

    idézet a könyvből:

    "MIT ETTEK A HÚSVÉT-SZIGETIEK, és hányan voltak?
    Az európaiak érkezésekor itt egy döntően földművelő nép élt,
    édesburgonyát, jamgyökeret, tarót, banánt és cukornádat termesztve, és
    ezeket egyetlen állatként kiegészítve a házityúkkal. Korallgyűrűk
    hiányában étrendjükhöz a legtöbb polinéz szigetnél kevésbé járultak
    hozzá halak és tengeri puhatestűek. Eleinte vadásztak barnadelfinekre,
    szárazföldi és vízimadarakra, de nemsokára részletezendő okokból
    később már nem. Ételeik tehát sok szénhidrátot tartalmaztak. Sőt,
    legnépszerűbb italuk is, a cukornádié, aminek fogyasztását részben az
    indokolta, hogy az ivóvízzel takarékoskodniuk kellett. Ezért egyetlen
    fogorvos sem csodálkozna azon, hogy fogaik az összes történelem előtti
    nép között a legrosszabb állapotban voltak: tizennégy éves korára sok
    gyereknek kialakult néhány lyukas foga, a húszas évekig pedig
    mindenkinek."

    Ezt egészíthetjük ki a mostani eredménnyel, miszerint a patkányt is megették, de ettől még nem patkányon éltek... :)
    A szemétdombok elemzésekor nem nagyon találtak patkány maradványokat
  • teddybear
    #3
    Tapasztalatból mondod?
  • woy
    #2
    Finom is az.
  • Broafka
    #1
    teljesen jó az