MTI
Kínában betiltották a virtuális pénz feketekereskedelmét
A kínai kormány betiltotta a közösségi online szerepjátékok virtuális aranyának feketekereskedelmét. A rendelet szerint többe nem lehet a World of Warcrafthoz hasonló játékokban megszerzett virtuális pénznemeket, fegyvereket, páncélokat és egyéb játékbeli előnyöket valódi pénzre váltani.
A "kínai farmereknek" hívott fiatalok az internet kávézókban a játékokon belül szorgalmasan gyűjtik a virtuális pénzt és ezt adják el a World of Warcraft és hozzá hasonló szerepjátékok játékosainak. Ez a tevékenység több milliárd jüant hoz a "kínai farmerek" számára. Vevőik között olyan lusta játékosok szerepelnek, akik képesek azért komoly pénzösszegeket is kifizetni, hogy ne nekik kelljen a kincsszerzés monoton tevékenységét folytatniuk. Mivel a World of Warcraft sokféle játékélményt kínál, és a szünet nélküli szörnyölés (mely segítségével aranyhoz lehet jutni) a legunalmasabb ezek közül, ezért a "kínai farmerek" jó pénzért megteszik ezt a játékosok helyett.
A kínai kormány azonban megelégelte ezt a tevékenységet és egy kormányrendelettel betiltotta, bejelentve, hogy a virtuális pénznemeket ezentúl csak virtuális javakért és szolgáltatásokért lehet felhasználni. Az InformationWeek híre szerint ez a rendelet több mint 300 millió internet felhasználót érint Kínában.
Egy tavalyi jelentés szerint az aranyfarmerek 80-85 százaléka Kínában található. A virtuális feketekereskedelem mechanizmusa egészen elképesztő módon koordinált és szakszerű: miután a farmerek "learatták" a megfelelő mennyiségű javakat, az őket alkalmazó cégek specializált internetes honlapokon keresztül, a PayPal fizetőrendszer segítségével adják el azt a játékosoknak.
Az "aranyfarmok" nem csak azért okoztak hatalmas felháborodást, mert a játékok mechanizmusát kihasználják és azok a játékosok, akik nem élnek ezzel, hátrányba kerülnek, hanem azért is, mert az említett cégek vállalkozói rendkívül olcsó munkaerőt vettek fel, hogy hatalmas mennyiségű aranyat szedjenek össze. Ezáltal a kínai farmer "gyárak" a régi kapitalista idők legkeményebb izzasztóműhelyeihez váltak hasonlatossá.
Ez az új szigorú rendelkezés egyike azoknak, amelyekkel mostanság a kínai kormány megpróbálja regulázni az internet lehetőségeit és szabadságát az ázsiai országban. Hasonló intézkedésekkel a pornográfiát próbálják kiszorítani - például a "zöld gát" szoftverrel, vagy bizonyos kínai Google találatok leblokkolásával - illetve az online szerencsejátékokat és más, az országban illegálisnak tekintett tevékenységeket is üldözik.
A "kínai farmereknek" hívott fiatalok az internet kávézókban a játékokon belül szorgalmasan gyűjtik a virtuális pénzt és ezt adják el a World of Warcraft és hozzá hasonló szerepjátékok játékosainak. Ez a tevékenység több milliárd jüant hoz a "kínai farmerek" számára. Vevőik között olyan lusta játékosok szerepelnek, akik képesek azért komoly pénzösszegeket is kifizetni, hogy ne nekik kelljen a kincsszerzés monoton tevékenységét folytatniuk. Mivel a World of Warcraft sokféle játékélményt kínál, és a szünet nélküli szörnyölés (mely segítségével aranyhoz lehet jutni) a legunalmasabb ezek közül, ezért a "kínai farmerek" jó pénzért megteszik ezt a játékosok helyett.
A kínai kormány azonban megelégelte ezt a tevékenységet és egy kormányrendelettel betiltotta, bejelentve, hogy a virtuális pénznemeket ezentúl csak virtuális javakért és szolgáltatásokért lehet felhasználni. Az InformationWeek híre szerint ez a rendelet több mint 300 millió internet felhasználót érint Kínában.
Egy tavalyi jelentés szerint az aranyfarmerek 80-85 százaléka Kínában található. A virtuális feketekereskedelem mechanizmusa egészen elképesztő módon koordinált és szakszerű: miután a farmerek "learatták" a megfelelő mennyiségű javakat, az őket alkalmazó cégek specializált internetes honlapokon keresztül, a PayPal fizetőrendszer segítségével adják el azt a játékosoknak.
Az "aranyfarmok" nem csak azért okoztak hatalmas felháborodást, mert a játékok mechanizmusát kihasználják és azok a játékosok, akik nem élnek ezzel, hátrányba kerülnek, hanem azért is, mert az említett cégek vállalkozói rendkívül olcsó munkaerőt vettek fel, hogy hatalmas mennyiségű aranyat szedjenek össze. Ezáltal a kínai farmer "gyárak" a régi kapitalista idők legkeményebb izzasztóműhelyeihez váltak hasonlatossá.
Ez az új szigorú rendelkezés egyike azoknak, amelyekkel mostanság a kínai kormány megpróbálja regulázni az internet lehetőségeit és szabadságát az ázsiai országban. Hasonló intézkedésekkel a pornográfiát próbálják kiszorítani - például a "zöld gát" szoftverrel, vagy bizonyos kínai Google találatok leblokkolásával - illetve az online szerencsejátékokat és más, az országban illegálisnak tekintett tevékenységeket is üldözik.