Berta Sándor
A játékok nem felelősek az iskolai vérengzésekért
Amint a világon valamelyik iskolában lövöldözés történik, sok szakember azonnal a számítógépes és videojátékok felelősségét kezdi el firtatni.
Az elmúlt években sajnos igencsak sok iskolai lövöldözésre került sor. Szinte nem volt olyan eset, amikor ne kerültek volna szóba a véres PC-s vagy konzolos programok. Hiába próbálták ilyenkor a pszichológusok, szociológusok elmondani, hogy a kiváltó okok sokkal inkább az elkövető szociális helyzetére vagy jellemére vezethetők vissza, a játékok ellenzői meg sem hallgatták őket. A Columbine középiskolában 1999-ben végrehajtott mészárlás kapcsán gyakran emlegetik fel, hogy az elkövető szerette a Doom nevű játékot. Azóta ezt a jelenséget szinte minden hasonló eseménynél felemlegetik a politikusok és az ifjúságvédelmi szakértők.
Egy amerikai kutató olyan vizsgálatot végzett, amelynek célja annak kiderítése volt, hogy van-e összefüggés a számítógépes és videojátékok, illetve a valós életben bekövetkező bűncselekmények között. Christopher J. Ferguson viselkedéspszichológus és kriminológus, a Texas A&M Nemzetközi Egyetem munkatársa megállapította, hogy eddig egyetlen tanulmányban vagy más tudományos anyagban sem sikerült kimutatni az összefüggéseket a véres programok és az iskolai lövöldözések között. Sőt, a kutató rámutatott, hogy a titkosszolgálatok által készített egyik dokumentum pont azt emelte ki, miszerint az elkövetők az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a véres filmek és játékok iránt.
Ferguson úgy vélte, annak oka, hogy miért a lövöldözős játékokat nyilvánítják bűnbaknak, nagyon egyszerű. A politikusok és a szakemberek ugyanis nem képesek a társadalom különböző problémáira (szegénység, erőszakos viselkedés stb.) megoldást találni és könnyebb számukra a jelenségre ujjal mutogatni, mint a gondokról beszélni, azokat megoldani. A szakember hangsúlyozta: van, amikor ki lehet mutatni összefüggéseket a számítógépes játékok és a valódi tettek között, van, amikor nem. De általánosítani és minden esetet egy kalap alá venni akkor sem lenne szabad.
Az elmúlt években sajnos igencsak sok iskolai lövöldözésre került sor. Szinte nem volt olyan eset, amikor ne kerültek volna szóba a véres PC-s vagy konzolos programok. Hiába próbálták ilyenkor a pszichológusok, szociológusok elmondani, hogy a kiváltó okok sokkal inkább az elkövető szociális helyzetére vagy jellemére vezethetők vissza, a játékok ellenzői meg sem hallgatták őket. A Columbine középiskolában 1999-ben végrehajtott mészárlás kapcsán gyakran emlegetik fel, hogy az elkövető szerette a Doom nevű játékot. Azóta ezt a jelenséget szinte minden hasonló eseménynél felemlegetik a politikusok és az ifjúságvédelmi szakértők.
Egy amerikai kutató olyan vizsgálatot végzett, amelynek célja annak kiderítése volt, hogy van-e összefüggés a számítógépes és videojátékok, illetve a valós életben bekövetkező bűncselekmények között. Christopher J. Ferguson viselkedéspszichológus és kriminológus, a Texas A&M Nemzetközi Egyetem munkatársa megállapította, hogy eddig egyetlen tanulmányban vagy más tudományos anyagban sem sikerült kimutatni az összefüggéseket a véres programok és az iskolai lövöldözések között. Sőt, a kutató rámutatott, hogy a titkosszolgálatok által készített egyik dokumentum pont azt emelte ki, miszerint az elkövetők az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a véres filmek és játékok iránt.
Ferguson úgy vélte, annak oka, hogy miért a lövöldözős játékokat nyilvánítják bűnbaknak, nagyon egyszerű. A politikusok és a szakemberek ugyanis nem képesek a társadalom különböző problémáira (szegénység, erőszakos viselkedés stb.) megoldást találni és könnyebb számukra a jelenségre ujjal mutogatni, mint a gondokról beszélni, azokat megoldani. A szakember hangsúlyozta: van, amikor ki lehet mutatni összefüggéseket a számítógépes játékok és a valódi tettek között, van, amikor nem. De általánosítani és minden esetet egy kalap alá venni akkor sem lenne szabad.
