SG.hu
Egységes európai korhatárrendszer lesz
Az EU méltatta a tagállamok által a kiskorúak védelme terén elért eredményeket, ugyanakkor a játékipar etikai kódexének javítására szólított fel.
Az európai számítógépjáték-ágazat dinamikusan fejlődik és 2008 végéig várhatóan 7,3 milliárd eurós bevételre tesz szert. A videojátékok és az agresszív viselkedés esetleges összefüggéseivel kapcsolatban megfogalmazott aggályok azonban - amelyeket tovább mélyített a 2007 novemberében, Helsinkiben történt iskolai lövöldözés - arra késztettek több nemzeti hatóságot is, hogy tiltsanak be vagy vonjanak ki a kereskedelmi forgalomból egyes videojátékokat, például a "Manhunt 2"-t. Az Európai Bizottság ennek hatására felülvizsgálta a kiskorúak számára károsnak ítélt videojátékok elleni meglévő védelmi intézkedéseket a 27 tagállam mindegyikében.
Az Unió támogatása nyomán 2003 óta már 20 tagállam alkalmazza az iparág által kidolgozott korhatár-besorolási rendszert, a PEGI-t (egységes európai játékinformációk). A Bizottság véleménye szerint az iparágnak többet kellene fordítania a PEGI-rendszer tökéletesítésére és különösen rendszeres aktualizálására, hogy az így valóban hatékony páneurópai eszközzé válhasson. Ugyanakkor az iparági és az állami hatóságok közötti együttműködést is magasabb sebességbe kell kapcsolni, hogy az osztályozási és korhatár-besorolási rendszerek ismertebbé váljanak, és ne legyenek megtévesztőek a párhuzamosan használt rendszerek. Kinyilvánították, hogy két éven belül kiskereskedői etikai kódexet kell kidolgozni a videojátékok kiskorúak számára történő értékesítésére vonatkozóan.
"A videojáték-gyártók az európai tartalomipar erős pilléreivé váltak és kontinens-szerte egyre növekvő forgalmat könyvelhetnek el. Ez üdvözlendő, de nagyobb felelősséget kíván meg az iparágtól annak érdekében, hogy a szülőkben tudatosítsák, milyen játékokkal játszanak gyermekeik." - fejtette ki Viviane Reding, az információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztos. "A PEGI, amely az önszabályozó felelős iparági szemlélet jó példája és az egyetlen páneurópai elterjedtséggel rendelkező ilyen rendszer, bizonyosan jó kezdetnek tekinthető. Mindazonáltal meggyőződésem, hogy mind Európában, mind azon túl van mit javítani rajta, többek között azáltal, hogy jobban tudatosítjuk meglétét a lakosság körében és maradéktalanul érvényesítjük a PEGI-t az online tartalomra vonatkozóan is. Ugyanakkor felkérem a tagállamokat és az iparágat, hogy a videojátékok üzletben történő értékesítését a kiskorúak védelmének alapvető kívánalmaira tekintettel szabályozzák."
"A fogyasztók csak világos és helytálló információk birtokában tudnak megalapozott döntéseket hozni. Ez különösen igaz a gyermekekre, akik a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb fogyasztói csoportja. Így üzenetünk egyértelmű: az iparágnak és a nemzeti hatóságoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, hogy valamennyi szülő számára megadassék a helyes döntés lehetősége mind magukkal, mind gyermekeikkel kapcsolatban," - fűzte hozzá Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi biztos.
A bizottsági felmérés szerint a PEGI-rendszert jelenleg 20 tagállamban használják. 2 ország (Németország és Litvánia) rendelkezik különös kötelező erejű jogszabályokkal, míg Máltában a kérdést általános jogszabály szabályozza. 4 tagállamban (Ciprus, Luxemburg, Románia és Szlovénia) azonban nincs érvényben ilyen rendszer. 15 tagállamban van hatályban olyan jogszabály, amely a káros tartalommal rendelkező videojátékok kiskorúak számára történő üzleti értékesítését érinti, de ezek alkalmazási köre tagállamonként változó. Eddig 4 országban (Németország, Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság) tiltottak be erőszakos tartalommal bíró videojátékokat.
A 2003-ban elfogadott PEGI-címkék korhatár-besorolást és az erőszakos tartalomra vagy káromkodásra utaló figyelmeztetéseket tüntetnek fel, így lehetővé teszik a szülők számára, hogy eldöntsék, melyik játék felel meg gyermekük számára, illetve a felnőtt játékosoknak, hogy körültekintőbben választhassák meg videojátékukat. A PEGI-t Európában valamennyi jelentősebb játékkonzol-gyártó támogatja.
A Bizottság az egységes piac számos területén a megközelítések egységesítését célzó intézkedések meghozatalára szólított fel, így a videojáték-iparnak folyamatosan fejlesztenie és hirdetnie kell a PEGI-t és a PEGI Online-t. Szorgalmazzák, hogy a tagállamok integrálják a PEGI-t saját osztályozási rendszerükbe, és tudatosítsák a PEGI-t, különösen a szülők és a gyermekek körében, továbbá a tagállamok, az osztályozási szervek és az egyéb érdekelt felek működjenek együtt a innovatív korellenőrző megoldások kidolgozásában. Leszögezik, hogy két éven belül olyan páneurópai etikai kódexet kell kidolgozni a videojátékok kiskorúak számára történő értékesítésére vonatkozóan, amelyet valamennyi érdekelt fél elfogad.
A játékok egyre szélesebb körben hozzáférhetőek, többek között az internet vagy mobiltelefonok segítségével. Ezek 2010-ig várhatóan a videojátékokból származó teljes bevétel 33%-át fogják kitenni. Az európai videojáték-ágazat már most 50%-kal többet ér, mint a teljes európai zenepiac, és még a mozipiac szintjét is meghaladja. A Bizottság már támogatja a mobiltelefont használó kiskorúak védelmét szolgáló európai szintű önszabályozást, de az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozóan is van példa önszabályozásra.
Az európai számítógépjáték-ágazat dinamikusan fejlődik és 2008 végéig várhatóan 7,3 milliárd eurós bevételre tesz szert. A videojátékok és az agresszív viselkedés esetleges összefüggéseivel kapcsolatban megfogalmazott aggályok azonban - amelyeket tovább mélyített a 2007 novemberében, Helsinkiben történt iskolai lövöldözés - arra késztettek több nemzeti hatóságot is, hogy tiltsanak be vagy vonjanak ki a kereskedelmi forgalomból egyes videojátékokat, például a "Manhunt 2"-t. Az Európai Bizottság ennek hatására felülvizsgálta a kiskorúak számára károsnak ítélt videojátékok elleni meglévő védelmi intézkedéseket a 27 tagállam mindegyikében.
Az Unió támogatása nyomán 2003 óta már 20 tagállam alkalmazza az iparág által kidolgozott korhatár-besorolási rendszert, a PEGI-t (egységes európai játékinformációk). A Bizottság véleménye szerint az iparágnak többet kellene fordítania a PEGI-rendszer tökéletesítésére és különösen rendszeres aktualizálására, hogy az így valóban hatékony páneurópai eszközzé válhasson. Ugyanakkor az iparági és az állami hatóságok közötti együttműködést is magasabb sebességbe kell kapcsolni, hogy az osztályozási és korhatár-besorolási rendszerek ismertebbé váljanak, és ne legyenek megtévesztőek a párhuzamosan használt rendszerek. Kinyilvánították, hogy két éven belül kiskereskedői etikai kódexet kell kidolgozni a videojátékok kiskorúak számára történő értékesítésére vonatkozóan.
"A videojáték-gyártók az európai tartalomipar erős pilléreivé váltak és kontinens-szerte egyre növekvő forgalmat könyvelhetnek el. Ez üdvözlendő, de nagyobb felelősséget kíván meg az iparágtól annak érdekében, hogy a szülőkben tudatosítsák, milyen játékokkal játszanak gyermekeik." - fejtette ki Viviane Reding, az információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztos. "A PEGI, amely az önszabályozó felelős iparági szemlélet jó példája és az egyetlen páneurópai elterjedtséggel rendelkező ilyen rendszer, bizonyosan jó kezdetnek tekinthető. Mindazonáltal meggyőződésem, hogy mind Európában, mind azon túl van mit javítani rajta, többek között azáltal, hogy jobban tudatosítjuk meglétét a lakosság körében és maradéktalanul érvényesítjük a PEGI-t az online tartalomra vonatkozóan is. Ugyanakkor felkérem a tagállamokat és az iparágat, hogy a videojátékok üzletben történő értékesítését a kiskorúak védelmének alapvető kívánalmaira tekintettel szabályozzák."
"A fogyasztók csak világos és helytálló információk birtokában tudnak megalapozott döntéseket hozni. Ez különösen igaz a gyermekekre, akik a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb fogyasztói csoportja. Így üzenetünk egyértelmű: az iparágnak és a nemzeti hatóságoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, hogy valamennyi szülő számára megadassék a helyes döntés lehetősége mind magukkal, mind gyermekeikkel kapcsolatban," - fűzte hozzá Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi biztos.
A bizottsági felmérés szerint a PEGI-rendszert jelenleg 20 tagállamban használják. 2 ország (Németország és Litvánia) rendelkezik különös kötelező erejű jogszabályokkal, míg Máltában a kérdést általános jogszabály szabályozza. 4 tagállamban (Ciprus, Luxemburg, Románia és Szlovénia) azonban nincs érvényben ilyen rendszer. 15 tagállamban van hatályban olyan jogszabály, amely a káros tartalommal rendelkező videojátékok kiskorúak számára történő üzleti értékesítését érinti, de ezek alkalmazási köre tagállamonként változó. Eddig 4 országban (Németország, Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság) tiltottak be erőszakos tartalommal bíró videojátékokat.
A 2003-ban elfogadott PEGI-címkék korhatár-besorolást és az erőszakos tartalomra vagy káromkodásra utaló figyelmeztetéseket tüntetnek fel, így lehetővé teszik a szülők számára, hogy eldöntsék, melyik játék felel meg gyermekük számára, illetve a felnőtt játékosoknak, hogy körültekintőbben választhassák meg videojátékukat. A PEGI-t Európában valamennyi jelentősebb játékkonzol-gyártó támogatja.
A Bizottság az egységes piac számos területén a megközelítések egységesítését célzó intézkedések meghozatalára szólított fel, így a videojáték-iparnak folyamatosan fejlesztenie és hirdetnie kell a PEGI-t és a PEGI Online-t. Szorgalmazzák, hogy a tagállamok integrálják a PEGI-t saját osztályozási rendszerükbe, és tudatosítsák a PEGI-t, különösen a szülők és a gyermekek körében, továbbá a tagállamok, az osztályozási szervek és az egyéb érdekelt felek működjenek együtt a innovatív korellenőrző megoldások kidolgozásában. Leszögezik, hogy két éven belül olyan páneurópai etikai kódexet kell kidolgozni a videojátékok kiskorúak számára történő értékesítésére vonatkozóan, amelyet valamennyi érdekelt fél elfogad.
A játékok egyre szélesebb körben hozzáférhetőek, többek között az internet vagy mobiltelefonok segítségével. Ezek 2010-ig várhatóan a videojátékokból származó teljes bevétel 33%-át fogják kitenni. Az európai videojáték-ágazat már most 50%-kal többet ér, mint a teljes európai zenepiac, és még a mozipiac szintjét is meghaladja. A Bizottság már támogatja a mobiltelefont használó kiskorúak védelmét szolgáló európai szintű önszabályozást, de az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozóan is van példa önszabályozásra.
