Berta Sándor

Nincs összefüggés a játékok és az erőszak között

Érdekes következtetésekre jutott a számítógépes és videójátékok hatásaival kapcsolatban Cheryl K. Olson, a Harvard Egyetem vezető tudósa.

A szakember a Der Spiegel magazinnak adott exkluzív interjúban beszélt legújabb tanulmányáról és annak megállapításairól, egyúttal bejelentette, hogy a műve alapján egy könyv is megjelent "The Surprising Truth About Violent Videogames" címen. Cheryl K. Olson maga is meglepőnek nevezte kutatásai végeredményét. Kiderült ugyanis, hogy nincs összefüggés az erőszakos játékok és az egyre terjedő valódi iskolai erőszak között. "Ezt egyáltalán nem tudtuk bizonyítani. Úgy vélem, hogy az embereknek be kellene fejezniük, hogy olyan fiatalok miatt aggódnak, akik sokat játszanak. Ennek ugyanis éppen az ellenkezője igaz. Az eredményeink azt bizonyították, hogy pont azoknak a diákoknak van több szociális problémájuk az iskolában, a környezetükben vagy a családjukban, akik egyáltalán nem játszanak. Akik ma nem ülnek le a számítógép vagy a konzol elé, azok hiányzó szociális kompetenciáról tesznek tanúbizonyságot."


"A legtöbb hasonló tanulmány egyszerűen szemét. Általában olyan pszichológusok írják őket, akiknek fogalmuk sincs a videojátékokról vagy akik mesterséges környezetben 15 percet játszó emberek reakcióiból indulnak ki. Ráadásul gyakran teljesen rossz programokat, például egy FPS-t és egy kalandjátékot hasonlítanak össze. Utóbbinál az FPS-hez képest szinte semmi izgalmas nem történik, így nem is csoda, hogy az a felmérésük végeredménye, hogy lám az FPS milyen agresszívvé teszi a gyerekeket. Persze ugyanígy fenntartással kell kezelni a játékipar által támogatott kutatásokat is" - hangsúlyozta Cheryl K. Olson.

A szakember elmondta, hogy az ő céljuk az volt, hogy a tapasztalataikat mindenki számára elérhetővé tegyék és hogy hasznos tanácsokkal szolgálhassanak a szülők számára, akik gyakran túlzottan aggódnak a csemetéik számítógépes játékszokásai miatt. A felmérés során összesen 1200 szülőt és gyermeket kérdeztek meg. A kutatók részletes elemzést végeztek, vizsgálták a válaszadók szociális helyzetét, etnikai hovatartozását és számos más szempontot is. Újdonság volt az is, hogy kifejezetten sok lányt kérdeztek meg. Olson és kollégái megállapították, hogy a fiúk szívesebben játszanak csoportokban, míg a lányok inkább egyedül ülnek a számítógép elé. Meglepő volt, hogy a lányoknál a Sims után a GTA volt a második legnépszerűbb játék. Vagyis megdőlt az a tézis is, hogy főleg a fiúk játszanak agresszív programokkal.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • tommyx #23
    Én játszottam több mint 50 játékkal. és semmi változást nem tapasztaltam...
  • Alfa Of NS #22
    A TV az viszont veszélyes lehet. Kisgyereknek mintát ad.
  • Alfa Of NS #21
    A túlzott agresszió kialakulásában inkább az első három év számít, akkor meg még nem gámel a gyerek. Meg a családi környezet az ahonnan az agreszív mintát látni lehet és alkalmazni is.
  • Rundstedt17 #20
    na végre egy normális tudós
  • Scamp #19
    Ebben nem az a hír, hogy nem okoz aggressziót a játék hanem, hogy végre ezt egy olyan ember is kijelenti akinek a szava ér valamit.
    Még egy ilyen kijelentés mondjuk valami Brit tudóstól meg egy Washington egyetemi Prof-tól és mindenki más elbújhat.

    Mellesleg hugom végig játszotta a GTA 3-at meg a Vice City-t is
  • Wittgen #18
    Sok-sok év után végre valaki megírta azt, amit a játékosok és azok jó részének családja tudott: a gémerkedés nem vezet agresszióhoz.

    A való életben sokkal több hatás éri az embert (pl köcsög politikusok hazudozása), ami kiválthat nála erőszakos cselekedeteket, mint ami egy kis játszadozás közben éri (itt a Pc-s, konzolos játszadozást értem :).
  • G18XM8 #17
    Végre egy normális pszichológus...
  • wolruf #16
    Kinyírok mindenkit! Alley Cat-en nevelkedtem!!! :-)
  • ffxi #15
    Ez most újdonság?
  • sathinel #14
    Komoly hogy tudományosan mérni, és jegyzetelni kell ahoz hogy páran felfogják nem értenek hozzá, más generáció az ami ezt szereti. Kb a rock-rene hasonló ehhez amit ugyanígy leugattak az elején. Csak el kéne kezdeni gondolkozni. Ez ami nehéz a politikusoknak, mert ők használják ezt fel mindíg kampánycélokra. Mert mimásért is lenne evvel foglalkozva ha nem azért hogy az illetőről szóljon a bulvársajtó.