A Greenpeace ezúttal a Sony, a Microsoft és a Nintendo készülékeit vizsgálta meg és jelentésében keményen támadta a vezető konzolgyártókat.
A nemzetközi környezetvédelmi szervezet eddig is kíméletlenül bírálta a különböző cégeket és aszerint osztályozta őket, hogy termékeik mennyire környezetszennyezőek, illetve milyen mértékben készültek környezetbarát technológiák és nyersanyagok felhasználásával. A Greenpeace legutóbbi vizsgálatában a konzolokat vette górcső alá és az eredmény a gyártókra nézve finoman szólva cseppet sem hízelgő. A tesztek kimutatták, hogy a konzolok közül a PlayStation 3 használja a legtöbb áramot, fogyasztása 128 Watt, az Xbox 360-nál ugyanez az adat 97 Watt, míg a Wii esetében csupán 15 Watt.
A szervezet munkatársai kiderítették, hogy mind a három vizsgált konzol (az Xbox 360, a Wii és a PlayStation 3) tartalmaz az egészségre káros anyagokat, például PVC-t. Ezenkívül a készülékekben, főleg az áramkörökben és a műanyag házakban, túl nagy mennyiségben található többek között bróm. A szakemberek közölték, hogy ugyan egyes anyagok felhasználása a játékok gyártása során jelenleg is tilos, azonban mivel a konzolokat eddig nem minősítették játékoknak, így rájuk ez a korlátozás nem vonatkozik. A Greenpeace kiemelte, hogy ugyan az egyes gyártók rendelkeznek konkrét tervekkel a káros anyagok csökkentésére, de nem kapkodják el a dolgot. A Microsoft például 2011-ig halogatja az ez irányú fejlesztéseket, a Nintendo viszont semmilyen változtatást nem tervez.
A Greenpeace üdvözölte, hogy egyes anyagok felhasználását a cégek már teljesen száműzték a gyártás során, ennek ellenére a közeljövőben e-mail kampánnyal igyekszik majd felhívni a vállalatok figyelmét a talált problémákra. A környezetvédő szervezet 2006 augusztusa óta jelenteti meg "Felelős hightech útmutatóját", amelyben rangsorolja a világ legnagyobb PC-, mobiltelefon-, televízió- és játékkonzolgyártóit. A Nintendo és a Microsoft már a kézikönyv legutóbbi kiadásában is igen rossz helyezést kapott.
Még így is kb. 10-12-szeres az ára az atomhoz képest és ahhoz képest atombrutálul környezetszennyezõ. Ha eljön a tenyésztõreaktorok kora, hol lesz ahhoz képest egy mostaniál 10-szer olcsóbb és 2-szer hatékonyabb napelem? SEHOL!
Amúgy a napenergiát fel lehet használni gazdaságosan is. Nem napelem kell, hanem feketére festett csövekkelteli tábla, amelyben szép lassan keringtetem a vizet és ezzel meg tudom oldani a melegvizet. Viszonylag olcsó de korlátozott a használhatósága. Nálunk télen a fagyveszély miatt nem használható. Ha azonban hõcserélõ módszerrel oldják meg, tehát ebben a táblában fagyálló kering és csak közvetítõ szerepet tölt be, akkor akár télen is használható, ha süt a nap.
Ha valami csak állami támogatással éri meg, akkor az olyan, mintha az egyik zsebembõl átraknám a másikba. (Spórolok az árammal, de mellé több adót fizetek.)
"lennének ha lenne rá normális állami támogatás ugyanúgy ahogy külföldön"
Ergo, anyagilag NEM ÉRI meg! Hol védi az környezetet az amit támogatni kell, de a támogatás meg környezetszennyezõ technológiák által elõállított termékek adójából jön? Nem látjátok át? Nehéz felfogni? Ez hol környezetvédõ? Zseniális mit ne mondjak. A sötétzöldek ennyit nem látnak át.
Az atomenergiát nem kell támogatni és mégis a legolcsóbb és 0 CO2 és egyéb károsanyag kibocsátása van! A kiégett fûtõelemek (ez sem igaz hogy azok, mert a jövõ tenyésztõ reaktorai tudják majd ezeket felhasználni) könnyedén kezelhetõek a hagyományos erõmûvek okozta problémákhoz képest. Néhány ezer tonna és pár 100 köméter az egész világon évente a sugárzó hulladék és ennek csak kisebb hányada a nagy aktivitású, de az meg 2-3 év után már nem olyan vészesen sugároz. (Kettõ kombinációja nincs, tehát ami hosszú ideig és erõsebben radiokatív az még fûtõelem ugyebár...) Vicckategóriás probléma a több milliárd tonna CO2 és egyéb gázokhoz képest amit teljesen kontrollálhatatlanul pumpálnuk a légkörbe.
"Tök buli pl, hogy nyáron neki arról mennek a klimák, de télen is összeszed annyi energiát, hogy a villanyszámlája csak 4-5e forint havonta."
És mennyibe fájt az egész rendszer? 1-2 milla? Ha SOHA semmi baj nem lesz vele akkor mennyi idõ alatt térül meg? Honnan szedjen az ember manapság 1-2 millát csak úgy. Ja persze, hitel. A magyar pénzügyi rendszerben mi? Kösz, nem...
Azért vicc mert a kormány igy áll hozzá. Ugyanez igaz a szélerõmûvekre is. Ne csak erõmûvekre gondolj hanem arra, hogy ezek otthon egy családi házban is elérhetõek (lennének ha lenne rá normális állami támogatás ugyanúgy ahogy külföldön). Jelenleg túl hosszú a megtérülési idõ ezért vesznek kevesen. Ha állambácsi felfogná, hogy ezek vételét támogatni neki is jó akkor sokkal jobb lehetne a helyzet. Azért igy is van olyan ismerõsöm akinek napkollektorai vannak, nagyon jól lehet használni medencefûtésre, klimatizálásra. Tök buli pl, hogy nyáron neki arról mennek a klimák, de télen is összeszed annyi energiát, hogy a villanyszámlája csak 4-5e forint havonta. (a régebbi 20-25e helyett)
Napenergia jelenlegi szinten egy vicc. Baromira kis élettartam, drága és környezetszennyezõ elõállítás. Sivatagos vagy mediterrán területeken kívûl el lehet felejetni. Itthon is. Egyszerûen az az egész röhejes. Atomenergia és kész. Emellé még jöhet ami belefér és jól szabályozható. Vízierõmûvek (van még GAZDASÁGOSAN kiaknázatlan kapacitás). A szél, nap és többi termelési mód drága, bizonytalan, vagy nem képes nagy léptékben egyenletesen termelni amire szükség van.
Ez ÚGY téves ahogy van amit írsz. Még 15%-ot sem érnek el a szélerõmûbek. Magyarországon meg nagyon nem kéne erõltetni a szélerõmûveket. Én legszívsebben betiltanám. Miféle "környezetbarát" energiatermelés az aminek a veszteségességt a többi szennyezõ szénermû és egyép iparágak adójából támogatak? SEMMILYEN! Norvégiában és Ausztriában, oké mert szelesek és sok tározós erõmûvekkel lehet kombinálni, de mi hol vagyunk ilyen körülményektõl? SEHOL! És hidd el, 20% szélerõmû már elég kirtikus. Németeknél volt olyan, hogy fél nap alatt asszem 5-6 ezer MW elektromos teljesítmény esett ki. Kurva jó... Össze vissza ingadozik a teljesítmény és még drága is és pont az enerigigény csúcsokon nem termel, amikor vagy nagyon hideg, vagy nagyon meleg van és nincs igazán komoly légmozgás. A szélerõmû egy-két alkalmazási helyet leszámítva az én szememben egy rossz vicc. Csak azért építik õket, hogy az állami dotálást felmarkolják érte.
és szerinted az eleve valmennyire szelektíven gyûjtött szemetet könynebb/olcsóbb feldolgozni és gépesítetten tovább szelektálni, vagy amibõl csöpög a narancslé és körberohad a mûanyagon a karton? te most frankón kiemelted a mûanyagokat. de én továbbra is szelektíven fogom gyûjteni a papírt, mûanyagot, elemeket, színesfémet, mert lehet így egyszerûbb. arról nem tehetek, hogy vannak bunkó parasztok akik sima szemetesnek nézik a szelktív hulladékgyûjtõt. arról sem tehet az átlagpolgár, hogy miután õ szelektíven hulladékgyûjtött, simán gyújtósnak használják az újrahasznosítható hulladékot. mellesleg szerintem az olyan mûanyagot égetik amivel nem tudtak mit csinálni, >viszont< gondolom nem szabad ég alatt teszik ezt, hanem nagy hõfokon és a kéményen meg jó minõségû légmosókkal, tehát még így is kisebb a környezeti terhelés mintha a kertben égetném el, plusz ahogy írtad hõerõmûvet hajt. tehát egy haszontalan anyag utolsó útján azért mégis termelt egy kis energiát.
én továbbra is úgy hiszem, hogy a fogyasztók legalább annyira felelõsségre vonhatók, mint akik gyártják a termékeket. másfél hónapja ugyanazzal a szatyorral járok bevásárolni, mert még bírja. ha veszek valami kis méretû terméket és az eladó reflexbõl akar adni egy kb 10*15ös mûanyagzacskót, akkor én meg reflexbõl megmondom neki, hgy ne is próbálja belerakni, mert nem kell a mûanyag. de sajna nem mindenki ilyen, mint én.
én lennék az elsõ aki támogatja a pillepalackok magasabb betétdíját, sõt! én drágábbért adnám a nem visszaválthatókat, hogy a visszaválthatóak versenyképes alternatívát jelentsenek. elég sokat utazok és annyi helyen látom, hogy kis kupac szemét, kicsit nagyobb kupac szemét itt is, ott is és a nagy részében tetemes mennyiségû a pillepalack. én jól vesén rúgnám azokat akik arra vetemednek, hogy az éj leple alatt leborítják a város határában a szemetet a kocsiról. utána ha már nem fáj neki, akkor szedje össze aztán meg vigye el onnan.
különben a 300 féle mûanyag ellen is lehetne tenni. pl a RoHS-hoz hasonlóan elõ lehetne írni államilag, vagy mondjuk uniós szinten, hogy pl étel csomagolásához milyen mûanyagokat használhatnak és akkor rögtön nem 300 felé kéne szétválogatni, hanem csak mondjuk 40 felé. (mondtam egy számot). saját tapasztalatom, hogy a midennapi szemét 70+ százaléka étellel kapcsolatos. nem mindennap dobom ki a 20 éves crt tv-t. vagy nem minden héten döglik be a mosógép. így aztán az embereket szépen a médián keresztül oktatni kéne, hogy ha már veszitek a mûanyagokat és utána azonnal dobjátok is ki õket, legalább szelektíven csináljátok.
én speciel nem veszek elõre csomagolt felvágottat. gyönyörû dolog, hogy elõre felszeletelték nekem, de ugyanezt ingyen megteszik a húsos pultnál is, és még olcsóbb is. az én lelkiismeretemnek fájna, hogy a szimpla szemét közé dobjam ki a zsíros mûanyagot, és mivel arra lusta lennék, hogy elmossam(ami felesleges is lenne), így inkább nem veszem. hasonlóan bojkottálom az apró se fém-se mûanyag dobozban lévõ termékeket. amit a német ha jól emlékszem portions-verpackungnak hív. összesen egy étkezésnyi kaja van benne. táborozáshoz jó, de különben..
na elkapott a hév. a mondandóm lényege, hogy ha nem akarjuk széjjel mérgezni ezt a mi földünket, akkor tudatos és nem birkamód mûködõ vásárlókra van szükség. ezt megtámogatnám állami szabályozással és a gyártók kénytelenek lennének nem mérgezõt csinálni.
