Ötvös Tibor
Outlast II próbakör
Korábban már volt egy előzetes, melyben az Outlast folytatásának újdonságait taglaltuk, ám a héten végre megjelent a publikus demó is, melyet azonnal kipróbáltunk és elégedetten nyugtáztuk, hogy bár nagyon rövidke bepillantást kaptunk a programba, de az kellően rémisztő. A Red Barrels ugyanis a jelek szerint olvas kritikákat, figyel a rajongói visszajelzésekre és a trendekre is és ennek megfelelően zajlanak a munkálatok.
Így a legfontosabb és már többször taglalt újdonság, hogy a megszokott intézetek után végre a szabadban mászkálhatunk és aki esetleg azt gondolta, hogy itt nem igazán lehet rémisztő környezetet teremteni, az tévedett. A csapat zseniálisan minimalista módon hozza ránk a frászt és ehhez elég az olyan, a filmekben is remekül bevált kunsztokat alkalmazni, mint a "lámpafénynél mintha láttam volna valakit" és a "hangok a távolból" elemeket. Előbbi már a demóban is megmutatja mire képes, hiszen nem egyszer lesz majd hogy fordulunk és egy pillanatra mintha egy árnyalak suhanna el a szemünk előtt - de mire visszanézünk, már nincs ott senki.
A demóban rögtön az események közepében találjuk magunkat. Hősünk egy helikopter-baleset után a roncsoknál tér magához és azonnal elindul, hogy a szintén a gépen utazó feleségét megkeresse. A sikolyok irányába tart, ahol azonban egy elmebeteg szekta tagjaiba botlik és miután hősünk cseppet sem egy harcos alkat, így kénytelen az eszére hagyatkozva felkutatni elrabolt nejét. A Red Barrels csapata valóban semmi extra dolgot nem ad az Outlast második részéhez, azonban a rettegést profi szinten hozza. A nyikorgó ajtók, az út során talált lefejezett babák és hasonló, a gondokat csak előrevetítő elemek miatt folyamatosan kapkodjuk majd a fejünket, hogy mikor honnan bukkan elő valami rettenet.
Ellenük ugyanis továbbra is az egyetlen fegyverünk a bujkálás és a futás, ami azonban nem tart ki örökké, hiszen mi is elfáradunk és akkor bizony végünk. Egyetlen társunk a kalandban kameránk, melynek segítségével tudjuk a sötétsége tudjuk a magunk számára megvilágítani (pontosabban belenézve láthatjuk mi rejtőzik előttünk) és éppen ezért az elemek keresése talán még fontosabb feladatnak tűnik, mint a nejünk felkutatása.
A mostani demóban már rögtön három dimenziót is bejárhatunk és ez egy elég nagy kalandot vetít előre. Természetesen egy ilyen rövidke változatból messzemenő következtetést még nem lehet levonni, de az biztosnak tűnik, hogy a hangulat pazar, a grafika szintén sokat fejlődött az első részhez képest és bár a játékmenetben nem történt szinte semmi változás, de a környezetváltoztatás miatt úgy érezhetjük, hogy egy teljesen új és önálló alkotással van dolgunk, nem pedig folytatással. Éppen ezért feltehetően az is remekül szórakozik majd vele, aki nem ismeri az első fejezetet.