Ötvös Tibor
Lucius II: The Prophecy - egy ördögi bug-halmaz
Megjelent a Lucius II: The Prophecy, mely sajnos ismét elég bugos lett.
2012-ben jelent meg az Ómen-filmekből erőteljes inspirációt merítő Lucius, melyben egy, a Sátán által megszállt 6-éves kisfiút irányíthattunk és kellett kiirtani a teljes családunka és a személyzetet anélkül, hogy bárki minket gyanúsítana. A folytatás sztorija szerint Lucius sikerrel vette rá az ügyben nyomozó rendőrt, hogy az apja felelős a gyilkosságokért és ezután katatón állapotba kerül.
Hogy meggyógyítsák egy kórházba viszik, ahol az elektrosokk-terápia után felébred és ezzel együtt a gyilkos ösztön is feltámad benne. Ráadásul egy látomásából kiderül, hogy ő lehet az Antikrisztus, ám ehhez bizonyos dolgokat el kell végezni... ám egy kórházban, ahol sok ember van ez nem okozhat gondot.
A sztori nem Oscar-díjas, de egynek elmegy. Ráadásul az átvezető jelenetek nagyon pofásan lettek kivitelezve ám ez sajnos nem mondható el a játék grafikájával készített jelenetekről. "Hősünk arcán egyetlen érzelem sem látszik és a hangját sem halljuk. Ha már hangok, sajnos a zenék és a zajok nem a legjobbak ráadásul vannak igazán zavaró megoldások is.
Minden sikeres "küldetés" után ugyanis felcsendül egy dallam, mely azonban elnyomja a narrációt és nem értjük, mit is mond "segítőnk". Karakter-fejlődést sem tapasztalhatunk: Lucius egyszerűen egyre többet gyilkol és így egyre gonoszabbá válik. Ezen kívül még fejlesztheti természetfeletti képességeit... és ennyi. Semmi extra.
De a többség úgysem a sztori miatt játszik a Lucius folytatásával, hanem a játékmenet miatt. A programban ezúttal is a különböző gyilkosságokon van a hangsúly, láthatóan a készítők mindent ennek rendeltek alá. Lucius-szal folyamatosan kell vadászni az újabb áldozatokat, majd feltűnés nélkül végezni velük.
Nagyjából a játék feléig ez a megoldás ismétli önmagát, ami nem is jelent túl nagy kihívást, hiszen a gép irányította karakterek nagyon ostobák. Simán elnézik, hogy egy kisfiú felügyelet nélkül mászkáljon a röntgen-gépek között és előtte lebegjen egy gyúlékony anyagokat tartalmazó doboz. Ráadásul képesek többször is belefutni ugyanabba a tűzbe vagy csúszós felületre.
A legnagyobb problémákat azonban a játékélményt teljesen elrontó hibák jelentik. Számos alkalommal omlott össze a játék, jött elő olyan hiba ami miatt nem lehetett befejezni a küldetésünket (például megáll a levegőben egy tárgy, amit eldobtunk és így nem üti meg a kapcsolót) és még lehetne sorolni. Sajnos ezen gondok miatt a Lucius II: The Prophecy egy félkész program benyomását kelti és csak remélhetjük, hogy a fejlesztők majd próbálják kijavítani ezeket a bugokat. Amíg ez nem történik meg, nem ajánlom a megvásárlását, mert élmény helyett idegbajt kapunk.
2012-ben jelent meg az Ómen-filmekből erőteljes inspirációt merítő Lucius, melyben egy, a Sátán által megszállt 6-éves kisfiút irányíthattunk és kellett kiirtani a teljes családunka és a személyzetet anélkül, hogy bárki minket gyanúsítana. A folytatás sztorija szerint Lucius sikerrel vette rá az ügyben nyomozó rendőrt, hogy az apja felelős a gyilkosságokért és ezután katatón állapotba kerül.
Hogy meggyógyítsák egy kórházba viszik, ahol az elektrosokk-terápia után felébred és ezzel együtt a gyilkos ösztön is feltámad benne. Ráadásul egy látomásából kiderül, hogy ő lehet az Antikrisztus, ám ehhez bizonyos dolgokat el kell végezni... ám egy kórházban, ahol sok ember van ez nem okozhat gondot.
A sztori nem Oscar-díjas, de egynek elmegy. Ráadásul az átvezető jelenetek nagyon pofásan lettek kivitelezve ám ez sajnos nem mondható el a játék grafikájával készített jelenetekről. "Hősünk arcán egyetlen érzelem sem látszik és a hangját sem halljuk. Ha már hangok, sajnos a zenék és a zajok nem a legjobbak ráadásul vannak igazán zavaró megoldások is.
Minden sikeres "küldetés" után ugyanis felcsendül egy dallam, mely azonban elnyomja a narrációt és nem értjük, mit is mond "segítőnk". Karakter-fejlődést sem tapasztalhatunk: Lucius egyszerűen egyre többet gyilkol és így egyre gonoszabbá válik. Ezen kívül még fejlesztheti természetfeletti képességeit... és ennyi. Semmi extra.
De a többség úgysem a sztori miatt játszik a Lucius folytatásával, hanem a játékmenet miatt. A programban ezúttal is a különböző gyilkosságokon van a hangsúly, láthatóan a készítők mindent ennek rendeltek alá. Lucius-szal folyamatosan kell vadászni az újabb áldozatokat, majd feltűnés nélkül végezni velük.
Nagyjából a játék feléig ez a megoldás ismétli önmagát, ami nem is jelent túl nagy kihívást, hiszen a gép irányította karakterek nagyon ostobák. Simán elnézik, hogy egy kisfiú felügyelet nélkül mászkáljon a röntgen-gépek között és előtte lebegjen egy gyúlékony anyagokat tartalmazó doboz. Ráadásul képesek többször is belefutni ugyanabba a tűzbe vagy csúszós felületre.
A legnagyobb problémákat azonban a játékélményt teljesen elrontó hibák jelentik. Számos alkalommal omlott össze a játék, jött elő olyan hiba ami miatt nem lehetett befejezni a küldetésünket (például megáll a levegőben egy tárgy, amit eldobtunk és így nem üti meg a kapcsolót) és még lehetne sorolni. Sajnos ezen gondok miatt a Lucius II: The Prophecy egy félkész program benyomását kelti és csak remélhetjük, hogy a fejlesztők majd próbálják kijavítani ezeket a bugokat. Amíg ez nem történik meg, nem ajánlom a megvásárlását, mert élmény helyett idegbajt kapunk.