Berta Sándor
Franciaország - megbukott a HADOPI-rendszer
Végérvényesen eldőlt, hogy az európai uniós tagállamban - szerzői jogsértések elkövetése esetén - a felhasználóknak nem kell a jövőben internetblokádoktól tartaniuk.
Új korszak köszöntött be Franciaországban: a Loi Haute autorité pour la diffusion des oeuvres et la protection des droits sur internet (Loi HADOPI) nevű törvény ugyanis egyértelműen megbukott. A kiadott 0157-es számú kormányrendelet szerint a HADOPI-törvény internetblokádokra vonatkozó része hatályát veszítette.
Aurélie Filippetti francia kulturális miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a jogszabályt a szabadságjogokba való beavatkozásként értelmezték. Mindez azt jelenti, hogy a szerzői jogsértést elkövetőknek nem kell attól tartaniuk, hogy blokkolni fogják az internetelérésüket. Ugyanakkor nem is menekülnek meg teljesen a felelősségre vonás elől.
A jövőben azok a francia felhasználók, akik illegálisan másolt tartalmakat töltenek le magáncélra, pénzbüntetést kapnak. Ennek összege 1500 euró lesz, míg a visszaesők esetében akár 3000 euró is lehet. Az illegális kópiákat feltöltőket és terjesztőket ugyanakkor továbbra is szigorúan büntetik: egy évig blokkolhatják az internethozzáférésüket, vagyis az ő esetükben nem oldották fel a HADOPI alkalmazását. Filippetti ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szerzői jogsértések elleni harc fő célja a kereskedelmi célú internetes kalózkodás visszaszorítása.
A francia kormány által létrehozott 9 tagú bizottság, amelynek vezetője Pierre Lescure, a Canal Plus egykori első embere volt, a 700 oldalas jelentésében megállapította, hogy a törvény, illetve az úgynevezett három csapás rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és nem tudta elősegíteni a legális ajánlatok elterjedését. Hozzájárult viszont ahhoz, hogy a felhasználók a BitTorrent-ajánlatok helyett más illegális szolgáltatásokat választottak.
A mostani bejelentés kapcsán fontos megjegyezni, hogy lesz még egy változás: az internetszolgáltatóknak létre kell hozniuk egy felhasználói adatokat tartalmazó rendszert, amely lehetővé teszi a szerzői jogsértések miatti bírságok automatikus kiszabását.
A Loi HADOPI tervezete 2008 júniusában készült el, a törvény 2010 januárban lépett hatályba. Az első HADOPI-ítélet tavaly szeptemberben született, idén júniusban pedig először függesztették fel egy visszaeső jogsértő internetkapcsolatát. Filippetti már 2012 augusztusában közölte, hogy a kabinet csökkenteni fogja a kalózellenes hivatal költségvetését, mivel az intézmény létrehozása és működése nem érte el a célját.
Új korszak köszöntött be Franciaországban: a Loi Haute autorité pour la diffusion des oeuvres et la protection des droits sur internet (Loi HADOPI) nevű törvény ugyanis egyértelműen megbukott. A kiadott 0157-es számú kormányrendelet szerint a HADOPI-törvény internetblokádokra vonatkozó része hatályát veszítette.
Aurélie Filippetti francia kulturális miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a jogszabályt a szabadságjogokba való beavatkozásként értelmezték. Mindez azt jelenti, hogy a szerzői jogsértést elkövetőknek nem kell attól tartaniuk, hogy blokkolni fogják az internetelérésüket. Ugyanakkor nem is menekülnek meg teljesen a felelősségre vonás elől.
A jövőben azok a francia felhasználók, akik illegálisan másolt tartalmakat töltenek le magáncélra, pénzbüntetést kapnak. Ennek összege 1500 euró lesz, míg a visszaesők esetében akár 3000 euró is lehet. Az illegális kópiákat feltöltőket és terjesztőket ugyanakkor továbbra is szigorúan büntetik: egy évig blokkolhatják az internethozzáférésüket, vagyis az ő esetükben nem oldották fel a HADOPI alkalmazását. Filippetti ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szerzői jogsértések elleni harc fő célja a kereskedelmi célú internetes kalózkodás visszaszorítása.
A francia kormány által létrehozott 9 tagú bizottság, amelynek vezetője Pierre Lescure, a Canal Plus egykori első embere volt, a 700 oldalas jelentésében megállapította, hogy a törvény, illetve az úgynevezett három csapás rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és nem tudta elősegíteni a legális ajánlatok elterjedését. Hozzájárult viszont ahhoz, hogy a felhasználók a BitTorrent-ajánlatok helyett más illegális szolgáltatásokat választottak.
A mostani bejelentés kapcsán fontos megjegyezni, hogy lesz még egy változás: az internetszolgáltatóknak létre kell hozniuk egy felhasználói adatokat tartalmazó rendszert, amely lehetővé teszi a szerzői jogsértések miatti bírságok automatikus kiszabását.
A Loi HADOPI tervezete 2008 júniusában készült el, a törvény 2010 januárban lépett hatályba. Az első HADOPI-ítélet tavaly szeptemberben született, idén júniusban pedig először függesztették fel egy visszaeső jogsértő internetkapcsolatát. Filippetti már 2012 augusztusában közölte, hogy a kabinet csökkenteni fogja a kalózellenes hivatal költségvetését, mivel az intézmény létrehozása és működése nem érte el a célját.