Berta Sándor
Bangladesben biciklin érkezik a falvakba az internet
Az ázsiai országban az Info-Lady hálózat tagjai biztosítanak átmeneti internetezési lehetőséget a falvakban élőknek. A D.Net nevű szervezet által életre hívott kezdeményezés egyre sikeresebb.
Amina Begum néhány évvel ezelőtt még azt sem tudta, hogy néz ki egy számítógép, napjainkban viszont rendszeresen a Skype segítségével tart kapcsolatot a férjével. Mindezt annak köszönheti, hogy az Info-Lady hálózat egyik tagja rendszeresen felkeresi a faluját. Bangladesben tucatnyi úgynevezett Info-Lady járja a vidéket a kerékpárjával. Magukkal visznek egy laptopot, amelynek vezeték nélküli internetelérése van és így biztosítják több 10 000 ember számára az internetezést, az e-beadványok kitöltésének és a rokonokkal való kapcsolattartás lehetőségét. Az ázsiai államban élő 152 millió ember közül csupán ötmilliónak van internethozzáférése.
A kezdeményezést a D.Net nevű szervezet hívta életre 2008-ban. A cél az, hogy a Bangladesi Központi Bank és a külföldön élő bengálok segítségével a következő években nők ezreit nyerjék meg ennek a feladatnak. A D.Net kiképezi őket, megtanítja őket a számítógép, az internet, a nyomtató és a digitális fényképezőgép használatára, majd segít nekik a kerékpár és a szükséges felszerelések megvásárlásában. "Ezáltal munkahelyet szerzünk a munkanélküli nőknek és a falvak lakói is hozzájutnak a fontos információkhoz" - jelentette ki Ananya Raihan, a szervezet vezetője.
A szolgáltatás nem ingyenes, de nem nevezhető drágának sem. Egyetlen óra Skype-beszélgetésért 200 bangladesi takát, átszámítva 1,90 eurót kell fizetni. "Szívesebben használjuk a VoIP-szolgáltatást, mert így láthatjuk egymást a képernyőn keresztül" - mondta Begum, aki Jharabarsha faluban él. A szomszédos Saghata faluban a 16 éves Tamanna Islam Dipa az Info-Lady hálózat segítségével tartja a kapcsolatot a Facebookon lévő ismerőseivel.
A csapat tagjai gyakran ingyen, néha némi pénzért cserébe felvilágosítják a helyieket az alapvető higiéniás kérdésekről, a védekezésről és az AIDS-ről. Segítenek kitölteni a hivataloknak címzett beadványaikat és tanácsokat adnak a földműveseknek, hogy miként alkalmazhatják helyesen a rovarirtószereket, de tudják azt is, hogyan kell vérnyomást és vércukorszintet mérni. Jelenleg Banglades 64 kerületéből 19-ben közel 60 Info-Lady dolgozik, 2016-ra azonban a számuk 15 000 is lehet. Ezt elősegítheti, hogy az ország központi bankja júliusban úgy döntött, hogy minden aktivistának kamatmentes hitelt ad, a keret 100 millió taka, ami átszámítva 950 000 euró. A munka nem csak hasznos, de kifizetődő is, mert például Sathi Akhtar többet keres így, mint tanítónőként, havonta 10 000 taka (99 euró) marad neki.
A D.Net által alkalmazott módszer egyébként nem új. 2004-ben Muhammad Yunus hasonló módon osztotta szét a mobiltelefonokat, ő ezt Mobile-Lady szolgáltatásnak nevezte. Mindez azt eredményezte, hogy jelenleg több mint 92 millió embernek van mobiltelefonja Bangladesben.
Amina Begum néhány évvel ezelőtt még azt sem tudta, hogy néz ki egy számítógép, napjainkban viszont rendszeresen a Skype segítségével tart kapcsolatot a férjével. Mindezt annak köszönheti, hogy az Info-Lady hálózat egyik tagja rendszeresen felkeresi a faluját. Bangladesben tucatnyi úgynevezett Info-Lady járja a vidéket a kerékpárjával. Magukkal visznek egy laptopot, amelynek vezeték nélküli internetelérése van és így biztosítják több 10 000 ember számára az internetezést, az e-beadványok kitöltésének és a rokonokkal való kapcsolattartás lehetőségét. Az ázsiai államban élő 152 millió ember közül csupán ötmilliónak van internethozzáférése.
A kezdeményezést a D.Net nevű szervezet hívta életre 2008-ban. A cél az, hogy a Bangladesi Központi Bank és a külföldön élő bengálok segítségével a következő években nők ezreit nyerjék meg ennek a feladatnak. A D.Net kiképezi őket, megtanítja őket a számítógép, az internet, a nyomtató és a digitális fényképezőgép használatára, majd segít nekik a kerékpár és a szükséges felszerelések megvásárlásában. "Ezáltal munkahelyet szerzünk a munkanélküli nőknek és a falvak lakói is hozzájutnak a fontos információkhoz" - jelentette ki Ananya Raihan, a szervezet vezetője.
A szolgáltatás nem ingyenes, de nem nevezhető drágának sem. Egyetlen óra Skype-beszélgetésért 200 bangladesi takát, átszámítva 1,90 eurót kell fizetni. "Szívesebben használjuk a VoIP-szolgáltatást, mert így láthatjuk egymást a képernyőn keresztül" - mondta Begum, aki Jharabarsha faluban él. A szomszédos Saghata faluban a 16 éves Tamanna Islam Dipa az Info-Lady hálózat segítségével tartja a kapcsolatot a Facebookon lévő ismerőseivel.
A csapat tagjai gyakran ingyen, néha némi pénzért cserébe felvilágosítják a helyieket az alapvető higiéniás kérdésekről, a védekezésről és az AIDS-ről. Segítenek kitölteni a hivataloknak címzett beadványaikat és tanácsokat adnak a földműveseknek, hogy miként alkalmazhatják helyesen a rovarirtószereket, de tudják azt is, hogyan kell vérnyomást és vércukorszintet mérni. Jelenleg Banglades 64 kerületéből 19-ben közel 60 Info-Lady dolgozik, 2016-ra azonban a számuk 15 000 is lehet. Ezt elősegítheti, hogy az ország központi bankja júliusban úgy döntött, hogy minden aktivistának kamatmentes hitelt ad, a keret 100 millió taka, ami átszámítva 950 000 euró. A munka nem csak hasznos, de kifizetődő is, mert például Sathi Akhtar többet keres így, mint tanítónőként, havonta 10 000 taka (99 euró) marad neki.
A D.Net által alkalmazott módszer egyébként nem új. 2004-ben Muhammad Yunus hasonló módon osztotta szét a mobiltelefonokat, ő ezt Mobile-Lady szolgáltatásnak nevezte. Mindez azt eredményezte, hogy jelenleg több mint 92 millió embernek van mobiltelefonja Bangladesben.