SG.hu
Megérte elkészíteni az ASUS Taichit
Az ASUS két, egymásnak háttal összefordított Full HD IPS képernyőjű ultrabookja nagy siker a cég számára, mivel számos díjat nyert és hatalmas médiafelhajtást generált a vállalat körül.
A számítógépgyártók mindent megtesznek azért, hogy dacoljanak a csökkenő számítógépeladásokkal, és ráüljenek a táblagép forgalom száguldó vonatára. Mindegyik új utakat keres, próbálja kipuhatolni mire vágynak a vásárlók, és vagy bejön a számításuk egy új termékkel vagy nem. Rendkívül pezsgő korszakot élünk, amikor minden, máskor őrült mérnöki innovációra nyitottak a vezetők. Leginkább a távol-keleti cégek tobzódnak az ötletekben, gondoljunk itt a Lenovo átfordítható és eltekerhető megoldásaira vagy a Samsung szétkapcsolható billentyűzetes notebookjaira, de azért az amerikai Dell keretben átpördíthető kijelzője sem szokványos találmány. Kreativitás terén mindenképpen kiemelkedő az ASUS, amelyik okostelefonhoz gyártott kijelzőt (PadFone), szintén van szétkapcsolható notebookja (Transformer), és nagy durranásként, mintegy technológiai vívmányként létrehozta a TaiChi-t is. Ez a remek márkanévvel ellátott szerkezet egy olyan notebook, amelyik a megjelenítő hátlapján tartalmaz egy második, érintésérzékeny LCD-t, így becsukva tábla PC-ként használható. Kipróbáltuk milyen.
A notebook (nevezzük csak így) teljesen fekete, fémborítású. Lecsukva egy átlagnál kicsit vastagabb és jóval nehezebb (1,25 kg) táblagépnek tűnik. Fedlapján így természetesen nem látunk semmilyen gombot, vagy kapcsolót, egyedül egy aprócska kameramodul-nyílást tűnhet fel és az, hogy a bal alsó sarokban lévő ASUS márkanév fejjel lefelé van. Bekapcsolni a jobb oldalon, egy eltolható gombbal tudjuk, ezt egy aprócska fehér LED is jelzi. E mellett tudunk mikro HDMI porton rádugni külső monitort, és itt van a tápbemenet is egy USB 3.0 port társaságában. Fejhallgatónkat a bal oldalon tudjuk bedugni, így logikusan a hangerőszabályozó billenőkapcsolója is ide került, de van itt még egy további USB 3.0 port, egy mini VGA csatlakozó, illetve itt tilthatjuk le a képernyő elforgatását. Mindebből kiderülhetett, hogy hálózati port hiányában vezetékes netre nem tudjuk rádugni, ami veszélyezteti a vállalati felhasználást, ezt kiküszöbölendő a dobozában mellékeltek egy USB - Ethernet átalakítót.
Kétféleképpen indíthatjuk el: ha csak simán bekapcsoljuk a jobb oldalon egyből használhatjuk táblagépként, kinyitva viszont a belső kijelző aktiválódik - tiszta szerencse, hogy a sokak által szidott Windows 8 ennyire rugalmas, más operációs rendszerrel ezt nem lehetne megcsinálni. Bármelyiket is válasszuk, egy 16:9-es képarányú 11,6 collos kijelző fogad minket 1920 x 1080-as felbontással. Mindkettő csodálatosan szép, LED-es háttérvilágítású, IPS technológiájú - utóbbiból következik a széles betekintési szög, jó kontraszt és fényerő. Táblagépként használva egy Windows logós gomb világít a káván, ami alapesetben alul van, viszont a kamera és a fordítva álló márkanév is azt mutatja, hogy felül kellene lennie - ez elég fura, de persze végülis teljesen mindegy épp hogy áll a kezünkben a Taichi.
Mivel felsőkategóriás masináról van szó, az ASUS nem sajnálta belőle az anyagot: Intel Core i5 vagy i7 processzorral rendelhető, 128GB vagy 256GB SSD tárhellyel és 4GB memóriát raktak bele. A grafikus erőforrásra nagyon figyelniük kellett, hiszen két Full HD kijelzőt kell meghajtania akár egyszerre, de a Intel HD Graphics 4000 modul képes erre.
Kinyitva elénk tárul a háttérvilágítású billentyűzet, egy hatalmas tapipad és itt valahogy indokolatlanul szélesnek tűnik a monitor kávája. A kijelzők üzemmódját egy speciális gombbal határozhatjuk meg, öt lehetőségünk van: csak a belső, csak a külső, mindkettőn különböző, a tükör mód, amikor mindkettőn azonos kép jelenik meg, illetve a kiterjesztés, amikor áttolhatunk például egy prezentációt a külső monitorra. Bármikor tetszés szerint válthatunk ezek között, és a rendszer is rugalmasan alkalmazkodik: ha becsukjuk nem kikapcsol a notebook, hanem aktiválódik a külső kijelző és folytathatjuk például a webezést, ha pedig kicsit később egy fórumhozzászólást szeretnénk írni kinyitjuk, várunk egy másodpercet amíg lekapcsolja a külső kijelzőt és megjelenik a kép a belsőn, és máris gépelhetünk a billentyűzeten. Az átmenet tehát nagyon gyors, akadásmentes.
A kijelzőválasztó billentyű menüje számos beállításra nyújt lehetőséget
Nagyobb hiba, hogy az ember ilyenkor hajlamos megfeledkezni magáról, és belül is önkéntelenül tapogatni kezdi a kijelzőt, hasztalan. Ráadásul hiába a Taichi vezérlésére tökéletesen alkalmas Windows 8, néha belefuthatunk olyan felületbe, ahol váltás után az adott módban valamiért nem boldogulunk. (Például ha táblagépen elindítunk egy érintésérzékeny irányításra kiélezett szoftvert majd utána kinyitjuk, notebook módban problémáink lehetnek - néha egyetlen lehetőségünk a főlapra kilépés.) Másrészt mivel az egész operációs rendszer az érintésre van optimalizálva frusztráló olyan környezetben használni, ami nem alkalmas erre.
A kétfelhasználós működésre elvileg van lehetőség, de ez inkább csak teoretikus; ugyan elindíthatunk egy videót a külső képernyőn, miközben mi notebookként használva dolgozunk valamin, de középutas megoldásnál, amikor függőlegesen áll a fedlap mindketten rosszul járunk, egyik irányba kicsit eldöntve pedig - hiába az IPS kijelző - értelmetlen a dolog.
A fedlapba két kijelző mellett két kamerát is szereltek, ugyanúgy mindkét oldalra egyet-egyet. Ezek közül a cég szerint a táblarészé a fontosabb (meglehetősen bizarr ezzel fényképezni, de végülis alkalmas rá...), így ez egy 5 megapixeles autofókuszos 1080p felbontásra képes modul lett, a belső pedig egy 720p részletességű. Szkájpolásra mindkettő bőven megfelel, videózni meg úgyse ezzel fogunk, szóval részünkről ezt kicsit túlméretezettnek tartjuk. Ahogy számítani lehet rá, a nagy teljesítmény és a hatalmas felbontású kijelző párosának nem örül az akkumulátor, 5-6 óránál hosszabb üzemidőre ne számítsunk, azaz nem bír ki egy munkanapot.
Egy ilyen hibrid legnagyobb baja a hibridsége, aminek kiküszöbölésére az ASUS ugyan mindent megtett, de mégis zavaróak. Első, hogy tábla PC-nek nehéz, több, mint kétszer akkora, mint egy célgép. Fárasztó kézben tartani, a mellkasunkon pihentetni az ágyban, és ha a 10 collos táblagépekre igaz, hogy a felmérések szerint nem hordozgatják az emberek, hanem csak kanapészörfölésre használják erre különösen érvényes lehet. Notebooként elvileg nem lehetne vele bajunk, de ott előjön a kijelző-fedlap esetleges sérülékenysége (amit egy külön adott, nagyon szép védőtasakkal próbálnak csökkenteni) és a második kijelző okozta nagyon magas ár problémája (felszereltségtől függően 4-500 ezer forint).
A gép léte mégis mindenképpen siker az ASUS számára: mindenki kíváncsi rá, "hűha" hatást kelt, tehát egy olyan technológiai vívmány amiből nem igazán számít mennyit adnak el (a legfelső kategória amúgy sem a darabszámról szól). Egy útkeresés, ami közben öregbíti a márka presztízsét, és aminek haszna bőven be fog jönni később az alsókategóriás termékeken.
A számítógépgyártók mindent megtesznek azért, hogy dacoljanak a csökkenő számítógépeladásokkal, és ráüljenek a táblagép forgalom száguldó vonatára. Mindegyik új utakat keres, próbálja kipuhatolni mire vágynak a vásárlók, és vagy bejön a számításuk egy új termékkel vagy nem. Rendkívül pezsgő korszakot élünk, amikor minden, máskor őrült mérnöki innovációra nyitottak a vezetők. Leginkább a távol-keleti cégek tobzódnak az ötletekben, gondoljunk itt a Lenovo átfordítható és eltekerhető megoldásaira vagy a Samsung szétkapcsolható billentyűzetes notebookjaira, de azért az amerikai Dell keretben átpördíthető kijelzője sem szokványos találmány. Kreativitás terén mindenképpen kiemelkedő az ASUS, amelyik okostelefonhoz gyártott kijelzőt (PadFone), szintén van szétkapcsolható notebookja (Transformer), és nagy durranásként, mintegy technológiai vívmányként létrehozta a TaiChi-t is. Ez a remek márkanévvel ellátott szerkezet egy olyan notebook, amelyik a megjelenítő hátlapján tartalmaz egy második, érintésérzékeny LCD-t, így becsukva tábla PC-ként használható. Kipróbáltuk milyen.
A notebook (nevezzük csak így) teljesen fekete, fémborítású. Lecsukva egy átlagnál kicsit vastagabb és jóval nehezebb (1,25 kg) táblagépnek tűnik. Fedlapján így természetesen nem látunk semmilyen gombot, vagy kapcsolót, egyedül egy aprócska kameramodul-nyílást tűnhet fel és az, hogy a bal alsó sarokban lévő ASUS márkanév fejjel lefelé van. Bekapcsolni a jobb oldalon, egy eltolható gombbal tudjuk, ezt egy aprócska fehér LED is jelzi. E mellett tudunk mikro HDMI porton rádugni külső monitort, és itt van a tápbemenet is egy USB 3.0 port társaságában. Fejhallgatónkat a bal oldalon tudjuk bedugni, így logikusan a hangerőszabályozó billenőkapcsolója is ide került, de van itt még egy további USB 3.0 port, egy mini VGA csatlakozó, illetve itt tilthatjuk le a képernyő elforgatását. Mindebből kiderülhetett, hogy hálózati port hiányában vezetékes netre nem tudjuk rádugni, ami veszélyezteti a vállalati felhasználást, ezt kiküszöbölendő a dobozában mellékeltek egy USB - Ethernet átalakítót.
Kétféleképpen indíthatjuk el: ha csak simán bekapcsoljuk a jobb oldalon egyből használhatjuk táblagépként, kinyitva viszont a belső kijelző aktiválódik - tiszta szerencse, hogy a sokak által szidott Windows 8 ennyire rugalmas, más operációs rendszerrel ezt nem lehetne megcsinálni. Bármelyiket is válasszuk, egy 16:9-es képarányú 11,6 collos kijelző fogad minket 1920 x 1080-as felbontással. Mindkettő csodálatosan szép, LED-es háttérvilágítású, IPS technológiájú - utóbbiból következik a széles betekintési szög, jó kontraszt és fényerő. Táblagépként használva egy Windows logós gomb világít a káván, ami alapesetben alul van, viszont a kamera és a fordítva álló márkanév is azt mutatja, hogy felül kellene lennie - ez elég fura, de persze végülis teljesen mindegy épp hogy áll a kezünkben a Taichi.
Mivel felsőkategóriás masináról van szó, az ASUS nem sajnálta belőle az anyagot: Intel Core i5 vagy i7 processzorral rendelhető, 128GB vagy 256GB SSD tárhellyel és 4GB memóriát raktak bele. A grafikus erőforrásra nagyon figyelniük kellett, hiszen két Full HD kijelzőt kell meghajtania akár egyszerre, de a Intel HD Graphics 4000 modul képes erre.
Kinyitva elénk tárul a háttérvilágítású billentyűzet, egy hatalmas tapipad és itt valahogy indokolatlanul szélesnek tűnik a monitor kávája. A kijelzők üzemmódját egy speciális gombbal határozhatjuk meg, öt lehetőségünk van: csak a belső, csak a külső, mindkettőn különböző, a tükör mód, amikor mindkettőn azonos kép jelenik meg, illetve a kiterjesztés, amikor áttolhatunk például egy prezentációt a külső monitorra. Bármikor tetszés szerint válthatunk ezek között, és a rendszer is rugalmasan alkalmazkodik: ha becsukjuk nem kikapcsol a notebook, hanem aktiválódik a külső kijelző és folytathatjuk például a webezést, ha pedig kicsit később egy fórumhozzászólást szeretnénk írni kinyitjuk, várunk egy másodpercet amíg lekapcsolja a külső kijelzőt és megjelenik a kép a belsőn, és máris gépelhetünk a billentyűzeten. Az átmenet tehát nagyon gyors, akadásmentes.
A kijelzőválasztó billentyű menüje számos beállításra nyújt lehetőséget
Nagyobb hiba, hogy az ember ilyenkor hajlamos megfeledkezni magáról, és belül is önkéntelenül tapogatni kezdi a kijelzőt, hasztalan. Ráadásul hiába a Taichi vezérlésére tökéletesen alkalmas Windows 8, néha belefuthatunk olyan felületbe, ahol váltás után az adott módban valamiért nem boldogulunk. (Például ha táblagépen elindítunk egy érintésérzékeny irányításra kiélezett szoftvert majd utána kinyitjuk, notebook módban problémáink lehetnek - néha egyetlen lehetőségünk a főlapra kilépés.) Másrészt mivel az egész operációs rendszer az érintésre van optimalizálva frusztráló olyan környezetben használni, ami nem alkalmas erre.
A kétfelhasználós működésre elvileg van lehetőség, de ez inkább csak teoretikus; ugyan elindíthatunk egy videót a külső képernyőn, miközben mi notebookként használva dolgozunk valamin, de középutas megoldásnál, amikor függőlegesen áll a fedlap mindketten rosszul járunk, egyik irányba kicsit eldöntve pedig - hiába az IPS kijelző - értelmetlen a dolog.
A fedlapba két kijelző mellett két kamerát is szereltek, ugyanúgy mindkét oldalra egyet-egyet. Ezek közül a cég szerint a táblarészé a fontosabb (meglehetősen bizarr ezzel fényképezni, de végülis alkalmas rá...), így ez egy 5 megapixeles autofókuszos 1080p felbontásra képes modul lett, a belső pedig egy 720p részletességű. Szkájpolásra mindkettő bőven megfelel, videózni meg úgyse ezzel fogunk, szóval részünkről ezt kicsit túlméretezettnek tartjuk. Ahogy számítani lehet rá, a nagy teljesítmény és a hatalmas felbontású kijelző párosának nem örül az akkumulátor, 5-6 óránál hosszabb üzemidőre ne számítsunk, azaz nem bír ki egy munkanapot.
Egy ilyen hibrid legnagyobb baja a hibridsége, aminek kiküszöbölésére az ASUS ugyan mindent megtett, de mégis zavaróak. Első, hogy tábla PC-nek nehéz, több, mint kétszer akkora, mint egy célgép. Fárasztó kézben tartani, a mellkasunkon pihentetni az ágyban, és ha a 10 collos táblagépekre igaz, hogy a felmérések szerint nem hordozgatják az emberek, hanem csak kanapészörfölésre használják erre különösen érvényes lehet. Notebooként elvileg nem lehetne vele bajunk, de ott előjön a kijelző-fedlap esetleges sérülékenysége (amit egy külön adott, nagyon szép védőtasakkal próbálnak csökkenteni) és a második kijelző okozta nagyon magas ár problémája (felszereltségtől függően 4-500 ezer forint).
A gép léte mégis mindenképpen siker az ASUS számára: mindenki kíváncsi rá, "hűha" hatást kelt, tehát egy olyan technológiai vívmány amiből nem igazán számít mennyit adnak el (a legfelső kategória amúgy sem a darabszámról szól). Egy útkeresés, ami közben öregbíti a márka presztízsét, és aminek haszna bőven be fog jönni később az alsókategóriás termékeken.
